Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 5. 08:05 Adat, Pénz

Heti 80 ezer embert vártak az új stadionokba, a negyede sem jött össze

„Az MLSZ egyik legfontosabb célja a hazai bajnoki mérkőzéseken a nézőszám jelentős emelése. A jelenlegi mintegy 2800 fős átlagos nézőszámot fokozatosan emelve 2014. évben már el kell érnünk a mérkőzésenkénti 6000 fős átlagot, amelyet 2018. évre 10 000 fő fölé kell emelni.” Ezzel a kifejezetten optimista célkitűzéssel vágott neki a 2010-es éveknek a Magyar Labdarúgó Szövetség, legalábbis a 2011-es stratégiájuk első vitaanyaga szerint. A stratégia végső verziójában már kissé óvatosabbak voltak, és csak 8000 nézőt vártak egy átlagos NB I-es meccsre, de még ennek sem sikerült a közelébe jutni.

Az MLSZ stratégiája ugyanis az alapok letételénél elakadt. Ahogy a magyar futball elmúlt kilenc évéről szóló cikksorozatunk első részében bemutattuk, a tömegbázist még sikerült megteremteni, az infrastruktúra fejlesztésére pedig annál is sokkal több pénzt kapott a sportág, mint amennyit eredetileg az MLSZ kért.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

 

Azzal azonban, hogy az állam ész nélkül öntötte a milliárdokat a fociba, a távolabbi célok megvalósulását teljesen ellehetetlenítette. A csapatokat semmi nem sarkalta észszerű gazdálkodásra, így a remélt önfenntartás helyett soha nem látott pazarlás jellemzi a hazai futballt. Ráadásul nemcsak az üzleti, hanem a sportszakmai sikerek is elmaradtak, hiszen a végtelennek tűnő forrás mellett eredményességre sem ösztönözte semmi a klubokat, de még egyéni szinten a labdarúgókat sem.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

 

A legnagyobb kudarc

Mivel az állam annak ellenére öntötte a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége egyértelműen ellenezte ezt – ráadásul az egésznek még csak eredménye sem lett a pályán -, nem meglepő módon a célrendszer csúcsán álló népszerűségnövekedést sem sikerült elérni. Pedig ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a magyar futball egy működő és önfenntartó rendszerré álljon össze. Nagyszámú, a sportért fizetni is hajlandó rajongó nélkül ugyanis nem lesznek bevételek, a futball képtelen elmozdulni a piaci működés irányába.

Így jelenleg az elköltött közel 1000 milliárd forint ellenére semmivel nem járunk előrébb, mint 2011-ben,

sőt a hazai futballból a maradék motivációt is sikerült kiölni, ami tovább csökkentette a sport népszerűségét. Az MLSZ által megálmodott felfele tartó spirálból egy lefele tartó lett.

Ennek a kudarcnak a legszembetűnőbb eleme a magyar meccsek helyszíni nézettsége. Arról a sajtóban már rengeteg írás született – mások mellett nálunk is – hogy még kozmetikázott számokkal is nevetségesen alacsony a hazai bajnokság látogatottsága. Arról azonban még nem emlékeztünk meg, hogy a hétről hétre közölt számok mennyire messze vannak attól, amit az MLSZ 2011-ben remélt.

Háromszorozni akartak, visszaesés lett belőle

A szövetség ugyanis a vitaanyagban azt tűzte ki célul, hogy legalább 80 ezer ember járjon ki magyar bajnokira minden héten. Bár ezen a végső verzióra módosítottak, így is 64 ezer nézőt vártak volna a stadionokba hétvégénként, háromszor annyit, amennyi a 2010-es évek elején járt.

A várt háromszorozódás helyett azonban nemhogy nőtt volna, még csökkent is a magyar bajnokság helyszíni nézettsége.

A futó szezonban átlagosan alig 19 ezer embert sikerült kicsábítani az NB I-es meccsekre egy fordulóban, szemben a 2010/11-es 22 vagy az egy évvel későbbi majdnem 31 ezerrel. Ennyinek nagyjából két meccsen kellene most összejönnie, ha teljesülnek a tervek.

 

Igaz, ha átlaglátogatottságot nézünk, akkor nem ennyire rossz a helyzet, hiszen időközben a liga csapatainak száma 16-ról 12-re csökkent, így egy fordulóban nem nyolc, csak hat meccset játszanak. Javítani azonban – új stadionok ide, kevesebb meccs és manipulált nézőszámok oda – átlagban sem sikerült érdemben.

Az ellenfelet nézik a szurkolók

Persze részsikereket fel lehet mutatni. A CIES Football Observer legutóbbi havi riportja szerint a Fradi meccseinek nézettsége 22 százalékkal emelkedett 2013 és 2018 között, ami a 13. legmagasabb érték az egész kontinensen. Némi szépséghiba, hogy a 2013/14-es szezonban nem is hazai pályán játszott az FTC, mert épp épült az új stadion (igaz, a Puskásban akár többen is lehettek volna, mint az Üllői úton), illetve, hogy amíg a vénaszkenner-ügy miatt az ultrák bojkottálták a meccseket, addig az új Groupamába is 30 százalékkal kevesebben jártak, mint korábban. A jelenlegi jó számok is annak köszönhetőek, hogy időközben visszatért az arénába a keménymag.

 

A Fradi-meccsek átlagos 8000-es látogatottsága azt is jelenti, hogy a maradék öt meccsre összesen mennek ki annyian, mint amennyi az MLSZ-stratégia első verziójában egy mérkőzéses célként szerepelt. Különösen bosszantó, hogy a 13 milliárdból épült debreceni aréna hatoda sem telik meg egy bajnokin, a végül majdnem 20 milliárdig dráguló, tavaly átadott Vidi-stadionban pedig jellemzően nagyjából háromezren vannak a 14 ezer ülőhelyre. Vagyis nagyjából minden ötödik széken ül valaki.

 

A válogatott mérkőzések esetében ennél egy hajszállal jobb a helyzet, de a nézettség itt is erősen ingadozó. A 2016-os Eb-szereplés komoly lökést adott a látogatottságnak, de ez hamar lecsengett, így jellemzően inkább az ellenféltől függ, mennyien mennek ki szurkolni. Az MLSZ 2011-ben azt várta, hogy mostanra átlagosan 25 ezer néző lesz a válogatott meccsein, ami már csak azért sem lehetséges, mert a mérkőzéseket jelenleg a Fradi 22 ezres stadionjában rendezik. Ez sem telik azonban meg minden alkalommal. Az idei eddigi egyetlen Eb-selejtezőnkön, a horvátok ellen ugyan lényegében teltház volt, de tavaly ezt a hat hazai meccs egyikén sem sikerült elérni, átlagosan alig 9000 néző volt a mérkőzéseken, ami a legalacsonyabb szám 2011 óta.

 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz Fradi FTC labdarúgás nézettség stadion Vidi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. október 8. 14:31 Adat, Közélet

Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett

A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Jandó Zoltán
2024. október 7. 15:00 Adat, Élet

Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus

Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.