Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 5. 08:05 Adat, Pénz

Heti 80 ezer embert vártak az új stadionokba, a negyede sem jött össze

„Az MLSZ egyik legfontosabb célja a hazai bajnoki mérkőzéseken a nézőszám jelentős emelése. A jelenlegi mintegy 2800 fős átlagos nézőszámot fokozatosan emelve 2014. évben már el kell érnünk a mérkőzésenkénti 6000 fős átlagot, amelyet 2018. évre 10 000 fő fölé kell emelni.” Ezzel a kifejezetten optimista célkitűzéssel vágott neki a 2010-es éveknek a Magyar Labdarúgó Szövetség, legalábbis a 2011-es stratégiájuk első vitaanyaga szerint. A stratégia végső verziójában már kissé óvatosabbak voltak, és csak 8000 nézőt vártak egy átlagos NB I-es meccsre, de még ennek sem sikerült a közelébe jutni.

Az MLSZ stratégiája ugyanis az alapok letételénél elakadt. Ahogy a magyar futball elmúlt kilenc évéről szóló cikksorozatunk első részében bemutattuk, a tömegbázist még sikerült megteremteni, az infrastruktúra fejlesztésére pedig annál is sokkal több pénzt kapott a sportág, mint amennyit eredetileg az MLSZ kért.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

 

Azzal azonban, hogy az állam ész nélkül öntötte a milliárdokat a fociba, a távolabbi célok megvalósulását teljesen ellehetetlenítette. A csapatokat semmi nem sarkalta észszerű gazdálkodásra, így a remélt önfenntartás helyett soha nem látott pazarlás jellemzi a hazai futballt. Ráadásul nemcsak az üzleti, hanem a sportszakmai sikerek is elmaradtak, hiszen a végtelennek tűnő forrás mellett eredményességre sem ösztönözte semmi a klubokat, de még egyéni szinten a labdarúgókat sem.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

 

A legnagyobb kudarc

Mivel az állam annak ellenére öntötte a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége egyértelműen ellenezte ezt – ráadásul az egésznek még csak eredménye sem lett a pályán -, nem meglepő módon a célrendszer csúcsán álló népszerűségnövekedést sem sikerült elérni. Pedig ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a magyar futball egy működő és önfenntartó rendszerré álljon össze. Nagyszámú, a sportért fizetni is hajlandó rajongó nélkül ugyanis nem lesznek bevételek, a futball képtelen elmozdulni a piaci működés irányába.

Így jelenleg az elköltött közel 1000 milliárd forint ellenére semmivel nem járunk előrébb, mint 2011-ben,

sőt a hazai futballból a maradék motivációt is sikerült kiölni, ami tovább csökkentette a sport népszerűségét. Az MLSZ által megálmodott felfele tartó spirálból egy lefele tartó lett.

Ennek a kudarcnak a legszembetűnőbb eleme a magyar meccsek helyszíni nézettsége. Arról a sajtóban már rengeteg írás született – mások mellett nálunk is – hogy még kozmetikázott számokkal is nevetségesen alacsony a hazai bajnokság látogatottsága. Arról azonban még nem emlékeztünk meg, hogy a hétről hétre közölt számok mennyire messze vannak attól, amit az MLSZ 2011-ben remélt.

Háromszorozni akartak, visszaesés lett belőle

A szövetség ugyanis a vitaanyagban azt tűzte ki célul, hogy legalább 80 ezer ember járjon ki magyar bajnokira minden héten. Bár ezen a végső verzióra módosítottak, így is 64 ezer nézőt vártak volna a stadionokba hétvégénként, háromszor annyit, amennyi a 2010-es évek elején járt.

A várt háromszorozódás helyett azonban nemhogy nőtt volna, még csökkent is a magyar bajnokság helyszíni nézettsége.

A futó szezonban átlagosan alig 19 ezer embert sikerült kicsábítani az NB I-es meccsekre egy fordulóban, szemben a 2010/11-es 22 vagy az egy évvel későbbi majdnem 31 ezerrel. Ennyinek nagyjából két meccsen kellene most összejönnie, ha teljesülnek a tervek.

 

Igaz, ha átlaglátogatottságot nézünk, akkor nem ennyire rossz a helyzet, hiszen időközben a liga csapatainak száma 16-ról 12-re csökkent, így egy fordulóban nem nyolc, csak hat meccset játszanak. Javítani azonban – új stadionok ide, kevesebb meccs és manipulált nézőszámok oda – átlagban sem sikerült érdemben.

Az ellenfelet nézik a szurkolók

Persze részsikereket fel lehet mutatni. A CIES Football Observer legutóbbi havi riportja szerint a Fradi meccseinek nézettsége 22 százalékkal emelkedett 2013 és 2018 között, ami a 13. legmagasabb érték az egész kontinensen. Némi szépséghiba, hogy a 2013/14-es szezonban nem is hazai pályán játszott az FTC, mert épp épült az új stadion (igaz, a Puskásban akár többen is lehettek volna, mint az Üllői úton), illetve, hogy amíg a vénaszkenner-ügy miatt az ultrák bojkottálták a meccseket, addig az új Groupamába is 30 százalékkal kevesebben jártak, mint korábban. A jelenlegi jó számok is annak köszönhetőek, hogy időközben visszatért az arénába a keménymag.

 

A Fradi-meccsek átlagos 8000-es látogatottsága azt is jelenti, hogy a maradék öt meccsre összesen mennek ki annyian, mint amennyi az MLSZ-stratégia első verziójában egy mérkőzéses célként szerepelt. Különösen bosszantó, hogy a 13 milliárdból épült debreceni aréna hatoda sem telik meg egy bajnokin, a végül majdnem 20 milliárdig dráguló, tavaly átadott Vidi-stadionban pedig jellemzően nagyjából háromezren vannak a 14 ezer ülőhelyre. Vagyis nagyjából minden ötödik széken ül valaki.

 

A válogatott mérkőzések esetében ennél egy hajszállal jobb a helyzet, de a nézettség itt is erősen ingadozó. A 2016-os Eb-szereplés komoly lökést adott a látogatottságnak, de ez hamar lecsengett, így jellemzően inkább az ellenféltől függ, mennyien mennek ki szurkolni. Az MLSZ 2011-ben azt várta, hogy mostanra átlagosan 25 ezer néző lesz a válogatott meccsein, ami már csak azért sem lehetséges, mert a mérkőzéseket jelenleg a Fradi 22 ezres stadionjában rendezik. Ez sem telik azonban meg minden alkalommal. Az idei eddigi egyetlen Eb-selejtezőnkön, a horvátok ellen ugyan lényegében teltház volt, de tavaly ezt a hat hazai meccs egyikén sem sikerült elérni, átlagosan alig 9000 néző volt a mérkőzéseken, ami a legalacsonyabb szám 2011 óta.

 

Adat Pénz Fradi FTC labdarúgás nézettség stadion Vidi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar
2020. július 14. 17:45 Adat

Megtévesztés a V-alakú helyreállás

A válság mélypontját magunk mögött hagytuk, de amíg nincs hatékony oltás vagy akár csak kezelés, addig nehéz lesz visszatérni a megszokott kerékvágásba.

Jandó Zoltán
2020. július 14. 11:28 Adat

Erős lenne újraindulásnak nevezni, ami a magyar autóiparban történt májusban

Még májusban is voltak olyan iparágak, amelyek termelése az évezred elejére jellemző szintet sem érte el. Az autóipar is döcögve indult újra.

Avatar
2020. július 13. 18:06 Adat

Nem csak a koronavírus miatt drágulhatnak idén az élelmiszerek

Szárazság, tavaszi fagyok, koronavírus, sertéspestis, madárinfluenza: sok kihívás érte idén a hazai agráriumot, és összesített hatásuk az árak emelkedését okozhatja.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. július 15. 06:40 Vállalat

Képtelen felállni a padlóról a vendéglátás Budapest belvárosában

Ahol korábban a külföldiekre építettek, most annyira nincsen vendég, hogy kinyitni sincs értelme. Vidéken hétvégéken telt ház, hétköznapokon pangás van.

Bucsky Péter
2020. július 14. 06:41 Közélet

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.