Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 27. 11:57 Közélet, Pénz

Az új stadionok üresen is több pénzt hoznak, mint a régiek

(Ez a cikk a futballközpénz-körképünk befejező része, az első részt itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt olvashatja.)

Bár a százmilliárdokat felemésztő stadionépítési program egyértelmű kudarca, hogy itthon továbbra sem járnak többen élvonalbeli meccsekre, mint a Fidesz hatalomra kerülésekor, ez nem jelenti azt, hogy ne növekedett volna a csapatok jegyeladásból származó bevétele. Az árak emelkedése miatt ebből a forrásból is jóval több pénz folyik be a klubok kasszájába, mint 7-8 éve.

Pontos számot nem lehet mondani, mert a jegyárbevételét nem tette közzé minden csapat, de a G7 becslése szerint 2017-ben nagyjából 820 millió forint jöhetett be ilyen forrásból. Ez csapatonként átlagosan 68 millió forintot jelent, ami háromszorosa a 2010-es, és nagyjából duplája a 2011-es szintnek.

 

A jegyeladás teljes bevételen belüli aránya azonban így is folyamatosan csökken, hiszen időközben a nyílt és burkolt állami támogatásoknak köszönhetően az NB1 költségvetése ennél is jóval nagyobb mértékben emelkedett. Mindez jól mutatja, hogyan távolodik el egyre jobban a piaci működéstől a hazai labdarúgás, hiszen ez az egyetlen olyan forrás, ami tényleg teljes mértékben piacinak tekinthető. Az elmúlt két évben az összes bevétel mindössze 3 százaléka származott a nézőktől, ami döbbenetesen alacsony arány, ideálisnak például azt tartják, ha a teljes büdzsé harmada a meccsnapi költésből folyik be*Igaz, ez utóbbi az elmúlt években már a topligák legnagyobb csapatainál sem valósul meg, ott is a szponzori, illetve tévés pénzek kerültek túlsúlyba a meccsnapi bevételekkel szemben..

 

Ráadásul úgy tűnik, hogy a közönség tulajdonképpen kizárólag egy csapat, a Fradi mérkőzéseiért hajlandó fizetni. Bár az FTC Labdarúgó Zrt. volt az egyik olyan cég, amely nem tette közzé, hogy mennyi folyt be jegyek és bérletek értékesítéséből, a helyszíni nézőszám és az árak alapján megbecsültük a jegyárbevételt. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a teljes liga ilyen jellegű bevételének több mint fele landol náluk.

 

Összehasonlításképpen: a Fradi 415 milliójával szemben a Paks kevesebb, mint 10, a Mezőkövesd 16, a Haladás 18 millió forinthoz jutott belépők értékesítéséből, Felcsúton pedig valószínűleg többet költenek arra, hogy szurkolókat vigyenek a közpénzből felhúzott stadionba, mint amennyit a jegyeladáson keresnek. Ha az FTC-t kivesszük a képletből, akkor az előző két évben a maradék 11 élvonalbeli csapat teljes bevételének a 2 százalékát sem érte el a jegyek és bérletek eladásából befolyt összeg.

Az elmúlt idények trendjeit és a stadionépítések hatását is jól mutatja a DVSC esete. A Debrecen valószínűleg az egyetlen csapat, amely 2010 óta végig az élvonalban játszik és egy év kivételével a jegyeladási adatait is közzétette. Ebből pedig az látszik, hogy a csapat kétségtelenül többet keres most belépők értékesítésén, mint a 2010-es évek elején, ezt azonban kevesebb nézővel éri el, és az új stadion varázsa sem tartott túl sokáig.

 

A Loki arénáját 2014 tavaszán adták át, és abban az idényben meg is nyerte a bajnokságot a csapat, ami 7500-as átlagnézettséget és majd 200 milliós jegyárbevételt hozott*Az átlagos nézőszámot a grafikonon átszámoltuk naptári évre úgy, hogy az adott évet érintő szezonok nézettségét átlagoltuk.. Azóta azonban a szurkolók száma visszaesett, 3000 és 4000 között mozog, és a jegyek eladásából befolyt összeg sem tudta megközelíteni a korábbi csúcsot.

Közélet Pénz DVSC Felcsút Fradi labdarúgás stadionépítés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.