Egy magyar cégek alkotta konzorcium nyerte el a szerb nemzeti stadion építéséhez kapcsolódó beruházás-lebonyolítói, mérnöki tanácsadói és projektmenedzsment munkákra kiírt tendert. Helyi lapok beszámolói szerint a Viköti Kft., az Utiber Kft. és utóbbi szerb leánya 1,65 milliárd dínárért (5,3 milliárd forintért) végezheti a munkát.
Alulnézet: Szerbiában évek óta beszélnek egy új nemzeti stadionról, de a projekt az elmúlt hónapokban gyorsult fel igazán.
- A 60 ezres aréna költségeit először 150 millió euróra (jelenlegi árfolyamon 56 milliárd forintra) becsülték, jelenleg azonban már 350 millió eurós büdzséről beszélnek (130 milliárd forint).
Felülnézet: Aleksandar Vucic szerb elnök, amikor januárban a beruházásról beszélt, pozitív példaként említette a magyar sportberuházásokat.
- Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez lehet a hazai, kormányközeli építőipari vállalatok egyik kitörési pontja a nemzetközi vagy legalábbis a régiós piacokra.
Előzmények: az elmúlt bő egy évtizedben Magyarországon elég jelentős ágazati tapasztalat gyűlt össze a stadion és sportcsarnoképítések területén.
- A 2010 és 2020 közötti időszakban az Index összesítése szerint 330 milliárd forintot költöttek el Magyarországon stadionfejlesztésekre.
- Azóta ehhez néhány kisebb projekt mellett hozzájött még a Budapesti Atlétikai Stadion is, amelynek a végső költsége 250 milliárd körül lehet.
- A sportcsarnokok építése pedig csak a 2010-es évek végén indult be igazán, és azóta erre is százmilliárdokat költött a kormányzat.
Cél: az elsősorban állami megbízásokból élő kormányközeli építőipari cégeknek jó ideje nem titkolt szándéka, hogy a piacon is versenyképesek legyenek, kilépjenek a nemzetközi színtérre.
- Orbán Viktor miniszterelnök még a nagy összeveszés előtt arról beszélt, hogy Simicska Lajos birodalmának zászlóshajója, a Közgép is nemzetközi szereplő lehet.
- Később Simicska kiesése után a Közgép helyére lépő vállalatoknál is megjelent ez stratégiai célként, de a legtöbb kormányközeli építőipari cég fő bevételi forrása a magyar állam maradt.
Eredmény: az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kapnak szerepet magyar cégek a környező országok sportfejlesztési projektjeiben.
- A horvátországi Eszéken a klub egykori tulajdonosaként Mészáros Lőrinc, valamint üzleti köre építtetőként van jelen. A projektet a Strabag fogja össze, de az NK Osijek fő szponzorai magyar építőipari cégek.
- A komáromi stadion átépítésére kiírt tendert pedig néhány hete nyerte el a Mészáros-család egyik cége.
Érdekesség: bár az Utibernek van némi tapasztalata sportberuházásokkal (pdf), itthon nem a mostani szerbiai megbízást elnyerő cégek felügyelték a legnagyobb stadionprojekteket.
- Az Utiber a viszonylag kicsi pécsi építkezésnél működött közre, míg a két legnagyobb beruházásnál, az Puskás Aréna és az atlétikai stadion építésénél a Főber Zrt. – Óbuda-Újlak Zrt. kettőse végezte a munkát.
- Szerbiában ezúttal azonban csak a végül nyertes konzorcium adott le ajánlatot.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
