Nyolcszáz férőhelyes parkolót és egy új utcát is kap a jelen állás szerint közel 116 milliárd forintból megépülő új budapesti multifunkcionális sportcsarnok. Mivel az első ajánlatok alapján a komplexum a 190 milliárdból épülő Puskás Ferenc Stadion után az elmúlt időszak második legnagyobb budapesti beruházása lehet, ezért megpróbáltuk összeszedni, mi is épül ennyiből a Népliget szomszédságában.
Bár a közbeszerzési eljárás során közzétett dokumentumokból elég sok minden nem derül ki, néhány részletet azért a nyilvános iratokban is feltüntettek. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az Eb-re egy 20 ezer fő befogadására alkalmas, a későbbiekben az igényeknek megfelelően alakítható csarnokot szeretnének felhúzni. Március végén egy kormányrendeletből az is kiderült, hogy erre – legalábbis a Nemzeti Sport korábbi közlése szerint – a IX. kerületben, a Népligeti buszpályaudvar mögötti egykori laktanya területén kerülhet sor. A rendelet alapján nagyjából 11-12 hektáron.
Forrás: mepar
Valójában a terület mérete, és pontos elhelyezkedése azért nem teljesen egyértelmű, mert a jogszabályban megadott helyrajzi számok egyike (ez a térképen a pirossal jelölt terület nagyjából) használata alapján már nem a laktanyához tartozik, hanem konkrétan a pályaudvarhoz: a Volán buszai parkolnak a területen.
A csarnok bár a kézilabda Eb-re készül, nem kizárólag kézimeccseket lehet majd benne játszani, sőt nem is csak sportesemények rendezésére szolgál majd. A közzétett dokumentumok szerint a
projekt célja a beruházói igények alapján egy multifunkciós sportcsarnok létrehozása, ami lehetőséget ad hazai és nemzetközi szintű sportesemények, nagyszabású koncertek, show műsorok és egyéb jelentős látogatószámot igénylő események megrendezésére.
A kormány részéről a fejlesztést felügyelő Fürjes Balázs már tett is rá utalást, hogy a 2027-es vizes vb egyes eseményeit is lehet ebben a létesítményben rendezni. Persze ez jó eséllyel újabb több milliárdos beruházást igényel majd az esemény előtt, hiszen a csarnok uszodává való át- és visszaalakítása egy ilyen létesítménynél sem olcsó mulatság (bár nyilván sokkal olcsóbb, mint újat építeni).
A kiírásból egyébként az is kiderült, hogy a kivitelező nem csak magának a csarnoknak a felhúzását vállalja. Az épület mellett
a telken belüli felszíni parkolók, broadcast terület, teherforgalmi udvar, zöldfelületek, burkolt felületek, be- és kihajtást biztosító utak, feltáró kapuk, kerítések, jegykezelés pavilonépülete, utcabútorok, térvilágítás, fan zone terület kivitelezési feladatait is el kell látnia.
A dokumentum néhány konkrét projektet helyrajzi számmal is nevesít, ezek alapján megpróbáltuk térképre vinni, hogy mit hova terveznek. A kiírásból úgy tűnik, saját közterületet is kap az új sportcsarnok, egészen pontosan a Fék utcát hosszabbítják meg egy új szakasszal. Az új utca és a vasúti sínek közötti részen egy 800 férőhelyes parkolót alakítanak ki, míg maga a csarnok valószínűleg a telek buszpályaudvarhoz közelebb eső részén épül majd fel. A Gyáli úti felüljáró túloldalán lévő kisebb területet pedig parkosíthatják, már ha a zöldfelület-rendezés ezt jelenti. (A térképen az ikonokra kattintva válik láthatóvá, hogy mi épül az adott helyen.)
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a mostani közbeszerzésben elvárt beruházások alapján a csarnok már teljesen alkalmas lesz-e a kézilabda Európa-bajnokság megrendezésére, vagy egyéb fejlesztésekre is szükség lesz az Eb-hez. A vizes vb esetében például az eseményre felhúzott Duna Aréna üzemeltetéséhez közel 200 millió forintért szereztek be alkatrészeket és egyéb eszközöket, maga az uszoda és az úgynevezett FINA Market üzemeltetése és a kapcsolódó épületkarbantartás pedig majdnem félmilliárdba került. A 3 milliárd forintból felújított Hajós Alfréd sportuszodánál ennél is többet, 950 millió forintot fizetett a szervezőcég azért, hogy a létesítményt alkalmassá tegyék a vízilabdameccsek rendezésére.
Hasonló a helyzet a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseivel is. Bár a Puskás Ferenc stadiont nem sokkal előtte adják át, itt is további beruházások kellenek. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen összegben, de a kapcsolódó mérnöki, tanácsadói, műszaki ellenőri és kockázatelemzési feladatok 312 millióba kerülnek.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
