Nyolcszáz férőhelyes parkolót és egy új utcát is kap a jelen állás szerint közel 116 milliárd forintból megépülő új budapesti multifunkcionális sportcsarnok. Mivel az első ajánlatok alapján a komplexum a 190 milliárdból épülő Puskás Ferenc Stadion után az elmúlt időszak második legnagyobb budapesti beruházása lehet, ezért megpróbáltuk összeszedni, mi is épül ennyiből a Népliget szomszédságában.
Bár a közbeszerzési eljárás során közzétett dokumentumokból elég sok minden nem derül ki, néhány részletet azért a nyilvános iratokban is feltüntettek. Azt már korábban is tudni lehetett, hogy az Eb-re egy 20 ezer fő befogadására alkalmas, a későbbiekben az igényeknek megfelelően alakítható csarnokot szeretnének felhúzni. Március végén egy kormányrendeletből az is kiderült, hogy erre – legalábbis a Nemzeti Sport korábbi közlése szerint – a IX. kerületben, a Népligeti buszpályaudvar mögötti egykori laktanya területén kerülhet sor. A rendelet alapján nagyjából 11-12 hektáron.
Forrás: mepar
Valójában a terület mérete, és pontos elhelyezkedése azért nem teljesen egyértelmű, mert a jogszabályban megadott helyrajzi számok egyike (ez a térképen a pirossal jelölt terület nagyjából) használata alapján már nem a laktanyához tartozik, hanem konkrétan a pályaudvarhoz: a Volán buszai parkolnak a területen.
A csarnok bár a kézilabda Eb-re készül, nem kizárólag kézimeccseket lehet majd benne játszani, sőt nem is csak sportesemények rendezésére szolgál majd. A közzétett dokumentumok szerint a
projekt célja a beruházói igények alapján egy multifunkciós sportcsarnok létrehozása, ami lehetőséget ad hazai és nemzetközi szintű sportesemények, nagyszabású koncertek, show műsorok és egyéb jelentős látogatószámot igénylő események megrendezésére.
A kormány részéről a fejlesztést felügyelő Fürjes Balázs már tett is rá utalást, hogy a 2027-es vizes vb egyes eseményeit is lehet ebben a létesítményben rendezni. Persze ez jó eséllyel újabb több milliárdos beruházást igényel majd az esemény előtt, hiszen a csarnok uszodává való át- és visszaalakítása egy ilyen létesítménynél sem olcsó mulatság (bár nyilván sokkal olcsóbb, mint újat építeni).
A kiírásból egyébként az is kiderült, hogy a kivitelező nem csak magának a csarnoknak a felhúzását vállalja. Az épület mellett
a telken belüli felszíni parkolók, broadcast terület, teherforgalmi udvar, zöldfelületek, burkolt felületek, be- és kihajtást biztosító utak, feltáró kapuk, kerítések, jegykezelés pavilonépülete, utcabútorok, térvilágítás, fan zone terület kivitelezési feladatait is el kell látnia.
A dokumentum néhány konkrét projektet helyrajzi számmal is nevesít, ezek alapján megpróbáltuk térképre vinni, hogy mit hova terveznek. A kiírásból úgy tűnik, saját közterületet is kap az új sportcsarnok, egészen pontosan a Fék utcát hosszabbítják meg egy új szakasszal. Az új utca és a vasúti sínek közötti részen egy 800 férőhelyes parkolót alakítanak ki, míg maga a csarnok valószínűleg a telek buszpályaudvarhoz közelebb eső részén épül majd fel. A Gyáli úti felüljáró túloldalán lévő kisebb területet pedig parkosíthatják, már ha a zöldfelület-rendezés ezt jelenti. (A térképen az ikonokra kattintva válik láthatóvá, hogy mi épül az adott helyen.)
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a mostani közbeszerzésben elvárt beruházások alapján a csarnok már teljesen alkalmas lesz-e a kézilabda Európa-bajnokság megrendezésére, vagy egyéb fejlesztésekre is szükség lesz az Eb-hez. A vizes vb esetében például az eseményre felhúzott Duna Aréna üzemeltetéséhez közel 200 millió forintért szereztek be alkatrészeket és egyéb eszközöket, maga az uszoda és az úgynevezett FINA Market üzemeltetése és a kapcsolódó épületkarbantartás pedig majdnem félmilliárdba került. A 3 milliárd forintból felújított Hajós Alfréd sportuszodánál ennél is többet, 950 millió forintot fizetett a szervezőcég azért, hogy a létesítményt alkalmassá tegyék a vízilabdameccsek rendezésére.
Hasonló a helyzet a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseivel is. Bár a Puskás Ferenc stadiont nem sokkal előtte adják át, itt is további beruházások kellenek. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen összegben, de a kapcsolódó mérnöki, tanácsadói, műszaki ellenőri és kockázatelemzési feladatok 312 millióba kerülnek.
