Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján (pdf) egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett.
Mészárosék szintet lépnek
Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte
az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó.
Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly hallottunk olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták: a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.
A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz.
Ha lefaragnak az árból, akkor is drága
Még akkor is, ha a végső ár végül elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle. Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani.
Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így
talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon.
Ez persze még így sem kevés, ha megnézzük, hogy az előző és a következő kézi-Eb döntőjének helyszíne mennyiből épült. Tavaly a horvát fővárosban rendezték a finálét, az ottani 16,5 ezer fő befogadására alkalmas Zagráb Arénát például 89 millió euróból, jelenlegi áron 29 milliárd forintból húzták fel (igaz, több mint tíz évvel ezelőtt).
Jövőre Ausztria, Norvégia és Svédország ad otthont az eseménynek, akkor a stockholmi Tele2 Arénában lesz a döntő. A létesítmény valójában egy stadion, vagy inkább egy csarnokba épített stadion, ahova sporteseményekre 30 ezer ember fér be, tehát jóval több, mint a tervezett budapestibe. Ennek ellenére a költségei ennek is alacsonyabbak voltak: elvileg 2,7 milliárd koronából épült, ami jelenlegi árfolyamon kevesebb, mint 83 milliárd forint. Az építkezés 2013-ban ért véget, és bár azóta itthon sokat drágult az építőipar, a svéd árakat és bérszínvonalat azért nem sikerült elérnünk.
Lehetett volna spórolni, vagy legalább alkudni
Ráadásul a beruházást jó eséllyel el is lehetett volna kerülni, a magyar-szlovák kettős ugyanis eredetileg nem egy teljesen új budapesti csarnokkal, hanem a Papp László sportarénával pályázott az Eb-re. Igen ám, de a tervezett új létesítménytől három és fél kilométerre lévő Papp Lászlóba csak 13-14 ezer ember fér be egyszerre, az európai szövetség (EHF) pedig a döntőhöz ennél nagyobb kapacitást várt el.
Ilyenkor a pályázónak több lehetősége is van:
- Visszavonhatja kandidálását
- Elfogadhatja a feltételeket és bevállalhat egy nagyobb csarnokot vagy
- Elkezd alkudozni.
Bár utóbbi furcsán hangzik, egyáltalán nem biztos, hogy az EHF-et ne lehetett volna meggyőzni, különösen, hogy a szövetségnek anyagi szempontból teljesen mindegy, hol rendezik a finálét. A jegybevétel – az egyetlen ami a helyszíni nézők számától függ – ugyanis a szervezőket illeti, az EHF-nek sok pénzt hozó tévés közvetítések nézettsége pedig teljesen független attól, mennyien vannak az arénában. Így a 17-18 ezer néző legfeljebb a presztízs szempontjából lehetett volna fontos.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy a magyar fél mennyire küzdött az eredeti koncepcióért, de úgy tudjuk,
viszonylag hamar elengedték a Papp Lászlót, és könnyen bevállaltak helyette egy másik helyszínt.
Amiről azonban már ekkor tudni lehetett, hogy csak egy új létesítmény lehet.
Kicsinálják a Papp Lászlót
Ha önmagában nézzük az új multifunkcionális csarnokot, akkor üzleti szempontból egyébként nem teljesen irracionális egy ilyen fejlesztés. A Papp László sportaréna programja elég zsúfolt, ráadásul nagyobb koncerteknél is problémát jelenthet a kapacitáskorlát, így szinte biztos, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó programok maradnak el Budapesten a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.
A gond csak az, hogy nem lehet önmagában nézni egy létesítményt. Ha pedig más fejlesztéseket is beveszünk a képletbe, akkor ezek a problémák már jórészt kezelhetőek, vagy legalábbis lehettek volna. Már persze ha valami átgondolt koncepció mentén zajlanak a stadion és egyéb sportlétesítmény-fejlesztések a fővárosban.
Az biztos, hogy a nagyobb koncertek kapacitásigényét nyaranta az éppen 190 milliárd forintból épülő Puskás Ferenc stadion ki tudja majd elégíteni. A 67 ezres arénát elvileg még az idén novemberben felavatják, így jövőre már lehet benne eseményeket szervezni, ami csökkentheti a Papp László leterheltségét, és új lehetőségeket nyithat.
Persze ez csak az év egy szakaszában oldja meg a problémát, hiszen a Puskás – a többi közelmúltban épített stadionhoz hasonlóan – nem lesz fedett, vagy befedhető. Egy ilyen létesítmény teljesen feleslegessé tenné a mostani méregdrága multi-csarnokot. Nem csak azért, mert lehetne benne télen is koncerteket tartani, hanem mert egy ilyen stadion az EHF-nek is megfelel a kézi Eb-re. A 2020-as torna döntőjét is hasonlóban tartják, de ez egyáltalán nem egyedi eset: a 2024-es Európa Bajnokság nyitómeccse például a Düsseldorf 55 ezres focistadionjában lesz.
Más kérdés, hogy a Puskás mellett a befedésnek csak a Fradi-stadion esetében lett volna értelme, mert csak annak elég nagy a kapacitása ahhoz, hogy haszna is legyen egy ilyen beruházásnak. Ennek építésekor, 2013-2014-ben azonban még sokkal visszafogottabban mérték a sportberuházásokat. Utólag pedig elég macerás befedni egy stadiont. Más kérdés, hogy ha statikailag lehetséges, akkor lényegében biztosan sokkal olcsóbb, mint a 115 milliárdos új csarnok.
Mindenesetre az szinte biztos, hogy a fejlesztés nagy vesztese a Papp László lesz. Annyi esemény ugyanis nincs Budapesten, hogy mind a két létesítményt meg lehessen tölteni, így a jelenleg elég jó kihasználtsággal működő sportarénának a jövőben csak a lepattanók maradnak.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után az új csarnokkal, illetve más a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a Magyar Kézilabda Szövetséget. A szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy “miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.”
