Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. november 9. 18:39 Közélet

Alig 13 milliárdról indult, már a 20-at közelíti a fehérvári stadion

Megszámolni is nehéz, hányadszor emelkednek előre nem látható munkák miatt a Videoton focicsapat tulajdonosa, a Fehérvár FC által épített a fehérvári stadion, illetve az arénaépítéshez kapcsolódó egyéb beruházások költségei.

Ezúttal egy olyan projekt lett drágább, amit a stadionfejlesztésről szóló szerződésben eredetileg nem is rögzítettek, pedig eléggé adta magát, hogy szükség lesz rá. Ez nem más, mint a környezetrendezés, amit ugyan részben elválasztottak a sportlétesítmény építésétől, de azért jelentős részben ehhez köthető.

A sóstói környezetvédelmi terület rehabilitációjára eredetileg bruttó 720 millió forintot szántak, ezt fejelték most meg újabb közel 24 millióval. Az indoklás szerint a szerződésmódosításra azért volt szükség, mert egy tóból a tervezetnél több iszapot kellett kikotorni, egy bürü (patakon átvezető általában fából készült, gyalogos) híd összeomlott, és a vizsgálatok szerint másik kettő is közel állt hozzá.

Bár a mostani 24 milliós összeg nem nagy, különösen a teljes beruházáshoz viszonyítva, ha azonban figyelembe vesszük, hogy az első bejelentés óta mennyit emelkedtek a stadion költségei, ennél két nagyságrenddel nagyobb összeget kapunk. Pedig már az eredeti szerződéses ár is jóval magasabb volt, mint amennyit eredetileg az arénára szánt a kormányzat.

A kabinet ugyanis előzetesen mindössze 12,8 milliárd forintot különített el a beruházásra, ám – a Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint – ennél a legalacsonyabb ajánlat is közel 50 százalékkal magasabb volt. Bár az önkormányzatnak némi egyeztetés és az elvárások finomítása után ebből sikerült alkudni, a végső ár így is bruttó 16 milliárd forint lett, így a kormánynak az országvédelmi alap terhére kellett további 3,3 milliárd forintot átcsoportosítania a projektre.

A kivitelezést egyébként egy olyan konzorcium nyerte el, amelyben a stadiont használó, fehérvári labdarúgócsapatot támogató Strabag több céggel is képviselteti magát.

Ez a 16 milliárd volt tehát a kiinduló pont, amikor egy éve aláírták a felek a szerződést. A szerződést azóta összesen hatszor módosították, minden esetben felfelé tolva az árat. A legnagyobb mértékű drágulást augusztus közepén jelentették be: akkor az derült ki, hogy a stadion alig több mint 10 éve, jelentős állami támogatással felhúzott főépülete (amit eredetileg meg akartak tartani) statikailag nem biztonságos, ezért újra kell építeni. Ez a változtatás 900 millió forintba került, és a tervezett átadást is fél évvel el kellett halasztani miatta.

Mivel a sok módosítás miatt elég nehéz volt átlátni, hogy mennyi is az annyi, a szerződést valamivel több, mint egy hónapja ismét egységes szerkezetbe foglalták. Ebben a tavalyi 16 milliárdos árral szemben már 18,6 milliárd fölötti összeg szerepel.

Ebben pedig ugye még nincsenek benne az egyéb kiegészítő beruházások, mint például a sóstói környezetvédelmi terület már említett rehabilitációja, ahol szintén nem sikerült elsőre eltalálni a költségeket. Ahogy egyébként az ehhez, illetve a stadionépítéshez kapcsolódó közúti beruházások esetében sem. Az utóbbiakra kiírt külön közbeszerzést szintén a Strabag nyerte el, még áprilisban. Akkor az dőlt el, hogy mások mellett egy 113 méter hosszú Stadion sétány, illetve a 68 méter hosszú Sóstó köz is épülhet az aréna környékén, valamint kialakítanak egy 1750 négyzetméteres parkolót és felújítják a környező utcákat. Mindezt bruttó 373 millióért. Azóta azonban kiderült, hogy némi talajmunka és a „fagyvédő javító réteg építése” kimaradt az eredeti megállapodásból, így ezt augusztus végén még 3 millióért hozzácsapták a projekthez.

Röviden összefoglalva tehát: adott egy stadion, amire eredetileg 12,8 milliárdot szánt az állam, és most tart 19,7-nél. Az átadásig még közel nyolc hónap van hátra, így egy cseppet sem lenne meglepő, ha végül kettessel fog kezdődni a végösszeg.

(MTI Fotó: Bodnár Boglárka)

Közélet Sóstói stadion Strabag Székesfehérvár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A gazdaságpolitikusok döntő többsége egyelőre még a termelés visszaállítására koncentrál, de a járványt követő gazdasági összeomlás rámutat, hogy a jóllét növeléséhez más tényezőket is ideje figyelembe venni.

Jandó Zoltán
2020. július 29. 06:51 Közélet

Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával

A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.

Jandó Zoltán
2020. július 28. 17:33 Közélet, Vállalat

Fejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egy

Több mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.

Fontos

Fabók Bálint
2020. augusztus 1. 07:42 Élet

Így szabadulhatunk meg ingyen a szemetünk harmadától Budapesten

Minimális energiabefektetéssel sokat tehetünk a környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, milyen támogatást kaphatunk ehhez a budapesti önkormányzatoktól.

Stubnya Bence
2020. július 31. 06:52 Pénz

Erős versenytársa lett az aranynak a járvány alatt

Úgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Kasnyik Márton
2020. július 30. 06:53 Adat

2018 volt az az év, amikor elkezdtek lecsúszni a nyugdíjasok

Most már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.