Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Elég jó esély van rá, hogy a 2027-es budapesti vizes világbajnokságot nem a tavalyelőtti vébére 43 milliárd forintból felhúzott Duna Arénában rendezik meg. Ennek ellenére még igaz lehet az, amit a magyar pályázati csapatot vezető Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár vasárnap a Nemzeti Sportnak mondott, jelesül, hogy nem lesz szükség az eseményhez nagyberuházásra. A kérdés persze, hogy mit tartunk nagyberuházásnak. Többmilliárdos projektből ugyanis biztosan több is lesz, a vb költségei pedig a korábbi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy 50 milliárd alatt megállnak.

A pályázathoz közel állók körében egyébként

az újabb magyar siker nem okozott különösebben nagy meglepetést.

Bár az eredményt csak most vasárnap hirdették ki a dél-koreai világbajnokság helyszínén, az ügyre jobban rálátók már hetekkel korábban biztosra vették, hogy a 2025-ös és a 2027-es esemény közül az egyiket Budapest kapja. Végül utóbbi lett a magyar fővárosé, hat év múlva Kazanyban lesz a vb. Az orosz város szintén tíz év után visszatérő helyszín, hiszen 2015-ben is ők adhattak otthont a rendezvénynek.

A pályázás kimenetele azonban csak az utolsó hetekben volt ennyire egyértelmű, fél éve még elég sokesélyesként indult a verseny. A pályázati szakasznak hét ország*Az Egyesült Államok, Ausztrália, Szerbia, Ukrajna, Kína, Oroszország, Magyarország. vágott neki, és elég komoly sportdiplomáciai harcok voltak a rendezési jogokért, nagyon erős lobbitevékenység zajlott a háttérben. Nem véletlenül emelte ki Fürjes a már idézett interjúban Gyárfás Tamás szerepét. Úgy tudjuk, Gyárfás – az itthoni rendőrségi ügyei ellenére – a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagjaként a háttérben tényleg segítette a magyar pályázatot. 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc több mint egymilliárdot fizetett Gyárfás TamásnakA céges iratokból pontosan megállapítható a Hír TV új főhadiszállásának az ára. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség Mészáros vállalatánál.

 

Ami valamiért nagyon fontos volt a kormányzatnak. A 2017-es – rendkívül látványos korrupciót hozó – vb igencsak elhasználta itthon a „vizes világbajnokság” kifejezést mint brandet, az illetékes fideszes körökben mégis ragaszkodtak az újabb pályázathoz, és nagyon sokat tettek azért, hogy el is nyerjük a rendezés jogát.

Pedig az egyébként kifele (a nézők és a nemzetközi szövetség irányába) valóban sikeres vb hazai botrányai a kormányzati politikusok egy részét is zavarták. Egyesek szerint ezeknek is szerepe volt abban, hogy az eseményt is felügyelő Seszták Miklós fejlesztési minisztert kivágták a kormányból, és a világbajnokság kommunikációján minimális munkával és még kevesebb eredménnyel bődületesen sokat kaszáló Kuna Tibor bukásában is szerepet játszhattak a balhék.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.

 

Mindenesetre épp az előző vb kiadásaiból elég könnyen lehet számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerülhet a következő rendezés. A 2017-es eseményre végül mindennel együtt kicsit több mint 107 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések között elég sok volt azonban a hosszabb távú beruházás, amit így egy újbóli rendezés esetén nem kell ismét megvalósítani.

Számításaink szerint azonban 42 milliárd így is olyan dolgokra ment el, amelyeket 2027-ben is ki kell majd fizetni. Ezek közül a legnagyobb tételek azok a beruházások, amelyeket ugyan a tavalyelőtti világbajnokságra is megcsináltak, de aztán el is bontottak. A szinkronúszó-versenyek városligeti helyszínének kialakítása például közel 5,4 milliárd forintba került, a Parlamenttel szemben felállított óriás ugrótorony pedig durván 3,2 milliárdba. Utóbbinál különösen szembetűnő volt a túlárazás, ráadásul szó volt arról, hogy a 2 milliárdból kialakított talapzatot a Dunában hagyják, végül azonban ezt is elbontották.

 

Már ebből is látszik, hogy ha – amint Fürjes Balázs fogalmazott – nagyberuházásokra nem is lesz szükség, többmilliárdos fejlesztésekre igen. Ráadásul hiába vannak, illetve lesznek meg a főbb helyszínek – amire az államtitkár vélhetően a nagyberuházást értette – 2027-re, ezeken is nagyon komoly átalakításokat kell végrehajtani. A tavalyelőtti világbajnokság úszószámainak otthont adó Duna Aréna lelátójának nagy részét például visszabontották, márpedig ezt újraépíteni masszívan milliárdos tétel.

Erre pedig még akkor is szükség lehet, ha ezúttal itt mondjuk csak a vízilabdameccseket játsszák, és az úszóversenyek máshol kapnak helyet, vagy épp fordítva. Ugyanis még az sem elképzelhetetlen, hogy a 2027-es vb egyes versenyei abban a multifunkcionális csarnokban lesznek, amely a 2022-es, szintén budapesti rendezésű kézilabda Európa-bajnokságra készül. Ehhez persze ezt a létesítményt is komolyan át kell alakítani, építeni kell bele például egy ideiglenes medencét, ami szintén nem olcsó mulatság. Az ilyen megoldások egyébként egyre gyakoribbak: a mostani vb-n, Kvangdzsuiban például a vízilabda-meccseket a helyi Nambu Egyetem focipályáján kialakított medencében játsszák.

Mindent egybevéve így szinte biztos, hogy

a 2027-es vb költségei még a 2017-es világbajnokságra jellemzőnél sokkal kevesebb korrupcióval is elérhetik majd az 50 milliárd forintot.

Arról még nagyon korai lenne beszélni, hogy a szervezést kire bízzák, de a jelenlegi rendszert látva jó eséllyel erre is egy külön céget hoznak majd létre. Ez persze addig sokat változhat, már csak azért is, mert 2027-ig még két parlamenti ciklus van. Mindenesetre egyelőre még az előző vb szervezőjét sem sikerült leépíteni, sőt minden korábbi híresztelés ellenére a Bp2017 Kft.-nél így két évvel a világbajnokság után is még mindig több mint harminc ember dolgozik.

 

A finoman szólva sem túl transzparensen működő vállalat tavaly bő féléves késéssel adta le beszámolóját a vb évéről, a 2018-as esztendőről pedig még nem sikerült beszámolniuk, hiába telt le a törvényi határidő közel két hónapja. A társaság ellen az idén eddig három végrehajtást jegyeztek be, a legutóbbit július 10-én. Ezek közül az egyiket a 24.hu indította, miután a társaság a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a lap által kért szerződéseket, közérdekű adatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekbőlTavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÜresen álltak a lefoglalt hotelszobák a vizes vb alatt, a szervezők nem akarták kifizetniElszámolták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit: üresen álltak a sportolóknak, személyzetnek, illetve újságíróknak lefoglalt szobák.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részétA tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat.

Közélet 2027-es vizes világbajnokság Bp2017 Nonprofit Kft. vizes vb Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Avatar
2019. november 12. 17:31 Közélet

A gazdaság lassulni kezdett. De miért nem látszik?

Sok család reáljövedelmében most állhat be a fordulat. Ilyenkor érdemes lenne a kormánynak óvatosságra inteni.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.