Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. augusztus 24. 06:33 Vállalat

Tíz év alatt sikerágazattá tömte ki a magyar focit az állam, pénzügyileg

Két olyan NB I-es labdarúgó együttes is volt 2020-ban, amely több pénzből gazdálkodhatott, mint 2010-ben a teljes, akkor még 16 csapatos élvonalbeli futballbajnokság. Bár tíz év alatt a ligát sikerült pénzügyileg stabillá tenni, ez egyáltalán nem piaci alapon történt. Mindössze annyi változott, hogy most másmilyen baráti cégektől, illetve az államtól jönnek a milliárdok, így hosszútávon nem is tűnik fenntarthatónak a helyzet.

Elöntötte a focit a pénz

Az előző évben nagyjából 45 milliárd forintnyi bevétel folyt be ilyen-olyan formában a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban működő tizenkét csapathoz*Mivel az üzleti év és a labdarúgó szezon nem esik egybe, azoknak a csapatoknak a 2020-as beszámolóit néztük meg, amelyek a 2020/2021-es idényben az NB I-ben szerepeltek. A korábbi években ugyanez volt a logika: azoknak a csapatoknak az adott évi beszámolóit összesítettük, amelyek az őszi szezont az NB I-ben kezdték. A 2020-as számok azért nem teljesek, mert az Újpest eltolt üzleti évvel működik, így egyelőre nem tette közzé legfrissebb beszámolóját, bevételi adatait csak becsülni tudtuk.. Ez több mint az öt és félszerese a 2010-es szintnek. Az egy csapatra jutó növekedés azonban ennél is jóval nagyobb volt, hiszen időközben az NB I létszámát tizenhatról tizenkettőre csökkentették. 

Egy klub jelenleg átlagosan hét és félszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint a Fidesz mostani kormányzásának első évében.

A bevételek megsokszorozása pedig úgy tűnik nagyjából elég volt arra, hogy rendezze a hazai labdarúgó élvonal pénzügyi helyzetét. A csapatokat működtető cégek többsége már nem veszteséges, ami pedig talán ennél is fontosabb: nem az látszik a beszámolójukból, hogy bármelyik nap összeomolhatnak.

Tíz éve ugyanis még ez volt a jellemző. Az előző évtized első éveiben a liga csapatai 30-50 százalékkal költöttek többet a működésükre, mint amennyi bevételük volt, azaz éves szinten milliárdos veszteséget termeltek. Ráadásul a fizetőképességükkel is akadtak gondok. A 2011-es üzleti évnek például majdnem minden második vállalat úgy vágott neki, hogy miközben százmilliós vagy milliárdos éven belül lejáró adóssága volt, addig a bankszámláján 10 millió forint sem volt.

A beszámolók pedig egy cseppet sem festettek rosszabb képet a valós helyzetnél. A 2010-et megelőző években általános vélemény volt, hogy a hazai labdarúgás (és úgy általában a sport) iszonyatosan alulfinanszírozott, és üzletileg fenntarthatatlan pályán mozog. Nemcsak a folyamatos – sokszor fel is tárt – visszaélések miatt volt ez a helyzet, hanem azért is, mert még a tisztán érkező pénz nagy része sem piaci alapon áramlott a labdarúgásba. A legtöbb pénzt olyan „szponzorok” adták, amelyek valójában az esetek nagy többségében nem voltak azok a szó klasszikus értelmében. Ahogy már akkor is fogalmaztak,

a futballt valójában baráti cégek adományai tartották el, ahol az adományozók semmit nem vártak a pénzükért, vagy ha igen, akkor annak sem sok köze volt a hagyományos szponzori célokhoz.

A 2010-es választások után a csapatokat fenntartó cégek és vállalkozók joggal bíztak az új kormány segítségében, amely érkezett is, de nem mindenkinek. Az üzleti mélypont 2012-2013-ban volt, amikor a korábbi évekhez képest már mindenki két kézzel szórta a pénzt, de a bevételek ehhez még nem zárkóztak fel teljesen. A rendkívül kiábrándító helyzetet a Figyelő annak idején úgy foglalta össze, hogy a csapatokat fenntartó cégek 2012-es beszámolói alapján „valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb magyar futballsikerének minősíthető, hogy jövőre is elrajtol majd az élvonalbeli labdarúgó bajnokság”. Az abban az évben NB I-es csapatot fenntartó 16 cég közül a következő években hét ellen indult felszámolás, öt vállalat pedig az eljárás lezárása után meg is szűnt.

Részben ez indokolta a 2015/2016-os létszámcsökkentést is, amikor a korábbi tizenhat helyett tizenkét csapatossá tette az NB I-et az MLSZ*Bár olyan csapat is volt, amelynek pont az adta meg az utolsó lökést az összeomláshoz, hogy a szűkítés miatt visszasorolták.. Ekkor, illetve a következő években teljessé vált a garnitúraváltás is az élvonalban. Mostanra a 2010-es együttesek több mint fele eltűnt, köztük olyan nagyobb városok csapata is, mint Győr, Pécs, Kecskemét, Szolnok vagy Kaposvár, miközben állandó szereplője lett az NB I-nek több kormányközeli kisebb település csapata, mint például a Felcsút, a Várda vagy a Mezőkövesd. Sőt jelenleg utóbbi három kivétel nélkül a tabella első négy helyezettje között van.

A garnitúraváltással, a liga szűkítésével és a bevételek folyamatos növelésével azonban tényleg rendeződött az NB I pénzügyi helyzete. Az előző két szezonban már csak elvétve akadt veszteséges csapat, ligaszinten pedig milliárdos nyereség jött össze. Emellett most már attól sem kell tartani, hogy valamelyik csapat nem tudja kifizetni a tartozásait. Bár a bevételek és kiadások megugrásával a rövid lejáratú kötelezettségek összege is látványosan nőtt a elsőosztályú csapatoknál, a készpénzállományuk ennél is gyorsabban bővült: a tucatnyi csapatnak 2020 végén már közel 18 milliárd forint volt a bankszámláján, illetve a pénztárában.

Másmilyen barátok

A stabil pénzügyi helyzet azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a magyar futball elitjének működése fenntartható pályára került volna. A szponzorációban, ahogy 15 éve, most is jelentős szerepet játszanak a baráti cégek, mindössze annyi történt, hogy a szó jelentése árnyalódott kicsit. Míg ez korábban sokszor a tulajdonossal jóban lévő helyi vállalkozót takart, most inkább kormányközeli cégeket*Ami tényleg csak minimális különbség, ha figyelembe vesszük, hogy mostanra a labdarúgócsapatok szinte kivétel nélkül vagy kormányközeli vállalkozók tulajdonában vannak, vagy Fideszhez közeli ember dönt a működésükről.. A kifizetett összeg is változott, nagyjából a tízszeresére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.

Ez persze nemcsak a baráti cégektől jön, hanem az államtól is, amely szintén megjelenik „szponzorként”, pontosabban tartalmilag támogatóként, és a közvetítési jogok vevőjeként. Ahogy hétfőn megjelent cikkünkben is írtuk: azoknál a csapatoknál, ahol ez megállapítható, 2020-ban a teljes bevétel 90 százaléka származott olyan forrásokból, amelyek részben vagy egészben államiak.

Igazából az egyetlen ténylegesen piaci bevétel a jegy- és bérleteladás maradt*Ha csak a merchandise termékeket nem vesszük még ide, ám ebből legfeljebb néhány csapat tud értelmezhető bevételt összehozni.. Ez természetesen szintén nőtt az elmúlt tíz évben, de csak abszolút értékben, arányaiban még a 2010-es szinthez képest is jelentősen csökkent. Miközben akkor minden bizonnyal meghaladta a 6 százalékot, most a 3-at sem éri el.

Persze ezek az adatok csak korlátozottan összehasonlíthatóak az egyes években (a fenti grafikont is érdemes így nézni), mivel a csapatok folyamatosan változtak, ráadásul az egyes cégek nem egységes módon közlik a bevételi számaikat, sőt néha még egy-egy csapat beszámolója is változik évről-évre. A tendenciákat azonban elég jól mutatják. A csökkenést egyébként egy darabig akár magyarázhatta volna az is, hogy a nagy stadionépítési lázban több csapat kénytelen volt idegenben játszani a hazai meccseit is, de jól látszik, hogy a jegybevételt az új arénák sem dobták meg érdemben. Bár a jelenlegi 2 százalék körüli mutatóban nincsenek benne a Ferencváros számai, amelyek valószínűleg javítanának ezen, de jó eséllyel azok sem tolnák jelentősen 3 százalék fölé a rátát.

A jegyeladás egyébként minden csapatnál sokkal kisebb mértékben nőtt 2010 óta, mint a többi – jelentős részben állami eredetű – bevétel. Mindössze három olyan csapat van, amely ebben a tíz évben végig az élvonalban szerepelt, és még nagyjából átláthatóan közzé is tette ezeket a bevételi adatait. Közülük kizárólag a Fehérvárnál gyarapodott látványosan a meccsnapi bevétel. Az ötszörös szorzó azonban náluk is eltörpül a tizenhétszeresére ugró szponzori, és tizenegyszeresére emelkedő tévés bevételek mellett.

A Honvédnél és a Paksnál pedig szinte egyáltalán nem volt növekedés, és míg előbbinél a tavalyi járványhelyzet ezt legalább részben magyarázza, Pakson még az sem.

Magyarul, 

hiába tudta stabilizálni pénzügyi helyzetét a magyar labdarúgó élvonal, a kátyúból csak az állami tízmilliárdoknak köszönhetően tudtak kimászni.

Ez pedig nem éppen a fenntartható üzleti modell receptje.

A helyzeten változtathat, ha rendszeresen lesz magyar csapat az európai ligák főtábláján (a Ferencváros éppen cikkünk megjelenésének napján játszik ezért döntő meccset). A Magyar Labdarúgó Szövetség tervei szerint ennek már évek óta így kellene lennie, most azonban reális esély is van rá, hogy megvalósul ez az egyébként már szintén 2010 környékén megfogalmazott cél. Ám ez még mindig nem a teljes liga bevételeit stabilizálná és függetlenítené a kormány kénye-kedvétől, hanem csak annak az együttesnek az életét, amely kiharcolja a részvételt.

Vállalat foci labdarúgás NB I szponzor szponzoráció támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 14:13 Vállalat

Bedobja a törölközőt a gyártó, amelynek oltásából félmilliót vett volna Magyarország

Nem kezdi el a gyártást a Curevac, de nem száll ki teljesen a piacból.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 13:42 Vállalat

Milliárdokat bukott egyetlen félidő alatt a Fradi

Az Európa Liga menetrendje és a jegyárak ismeretében már elég jól megbecsülhető, mennyi bevételtől esett el az FTC azzal, hogy a BL helyett az EL-ben indul.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.