Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az utóbbi években felgyorsult béremelkedés sokat hangoztatott gazdasági siker, és valóban látványos a 2010-es évek közepén bekövetkezett ütemváltás a jövedelmek növekedésében. Az ezredforduló környékén megfigyelhető növekedés ugyanis a válsággal kifulladt, a következő évtized elején pedig csak lassan vett újra lendületet.
A javuló bérkörülmények azonban nem egyöntetűen érték a magyar lakosságot. Ezeket az eltéréseket decilisenként, azaz jövedelmi tizedenként szokták vizsgálni. A népességet jövedelmük alapján tíz csoportba osztják, ahol az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a társadalom legtöbb pénzből élő 10 százalékát takarja. A fenti ábra ezekben a csoportokban mutatja a jövedelem változását 2005 óta.
A grafikonon jól látszik, hogy míg a 2008-tól begyűrűzött világgazdasági válság előtt az alacsonyabb jövedelmű háztartások léptek gyorsabban előre, addig a 2010-es években – jórészt az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt – a jobban kereső csoportok jövedelme gyarapodott nagyobb ütemben (igaz, a közelmúltban a legkisebb fizetésből élő tized bérnövekedése jócskán felgyorsult, de a 2., 3. és 4. tizedekben élők kimaradtak ebből). Szembetűnő az is, hogy ebben az időszakban az egyes jövedelmi tizedek teljesítménye között a korábbiaknál nagyobb volt a különbség.
A bérnövekedés vásárlóerő-paritásra*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. átszámolva is jórészt látható marad. Vagyis a reálbérekben is sikerült előrelépni, így a magasabb jövedelemből több terméket illetve szolgáltatást tudtunk vásárolni. Igaz, ennek mértéke a régiós szomszédokhoz viszonyítva egyáltalán nem kiemelkedő: Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint itthon.
Figyelemre méltó Szlovákia esete is, ahol a kétezres években még látványosan nőtt minden réteg vásárlóereje, majd a 2010-es évekre eleinte az alacsonyabb, és pár év múlva már a magasabb keresetű jövedelmi tizedekben is megtorpant ez a tendencia. Az országban ezt megelőzően, 2009. január 1-jén vezették be az eurót, aminek hatását élénk vita övezi.
A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. A többiek helyzete érdemben nem változott a jövedelmi ranglétrán. Vagyis a közelmúltbeli életszínvonal-javulás nem érintette őket jobban, mint más európaiakat.
A kevésbé tehetős rétegek európai szintű előrelépését számos gazdaságpolitikai intézkedés gátolta.
A jobban keresők számára kedvező adó- és családpolitika, az alacsony hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatása, a közmunkaprogram, az oktatás vitatott reformjai és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése is ez ellen hatott. A magyar jövedelmek értékét továbbá a forint euróhoz viszonyított 2008 óta tartó töretlen gyengülése is kikezdte. Ugyan az itthoni bérköltségek mérséklésével sikerült kiigazítani a gazdaságot, ez jórészt a forintalapú keresetek európai magországokhoz képesti leértékelésének árán történt meg.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
