Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az utóbbi években felgyorsult béremelkedés sokat hangoztatott gazdasági siker, és valóban látványos a 2010-es évek közepén bekövetkezett ütemváltás a jövedelmek növekedésében. Az ezredforduló környékén megfigyelhető növekedés ugyanis a válsággal kifulladt, a következő évtized elején pedig csak lassan vett újra lendületet.
A javuló bérkörülmények azonban nem egyöntetűen érték a magyar lakosságot. Ezeket az eltéréseket decilisenként, azaz jövedelmi tizedenként szokták vizsgálni. A népességet jövedelmük alapján tíz csoportba osztják, ahol az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a társadalom legtöbb pénzből élő 10 százalékát takarja. A fenti ábra ezekben a csoportokban mutatja a jövedelem változását 2005 óta.
A grafikonon jól látszik, hogy míg a 2008-tól begyűrűzött világgazdasági válság előtt az alacsonyabb jövedelmű háztartások léptek gyorsabban előre, addig a 2010-es években – jórészt az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt – a jobban kereső csoportok jövedelme gyarapodott nagyobb ütemben (igaz, a közelmúltban a legkisebb fizetésből élő tized bérnövekedése jócskán felgyorsult, de a 2., 3. és 4. tizedekben élők kimaradtak ebből). Szembetűnő az is, hogy ebben az időszakban az egyes jövedelmi tizedek teljesítménye között a korábbiaknál nagyobb volt a különbség.
A bérnövekedés vásárlóerő-paritásra*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. átszámolva is jórészt látható marad. Vagyis a reálbérekben is sikerült előrelépni, így a magasabb jövedelemből több terméket illetve szolgáltatást tudtunk vásárolni. Igaz, ennek mértéke a régiós szomszédokhoz viszonyítva egyáltalán nem kiemelkedő: Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint itthon.
Figyelemre méltó Szlovákia esete is, ahol a kétezres években még látványosan nőtt minden réteg vásárlóereje, majd a 2010-es évekre eleinte az alacsonyabb, és pár év múlva már a magasabb keresetű jövedelmi tizedekben is megtorpant ez a tendencia. Az országban ezt megelőzően, 2009. január 1-jén vezették be az eurót, aminek hatását élénk vita övezi.
A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. A többiek helyzete érdemben nem változott a jövedelmi ranglétrán. Vagyis a közelmúltbeli életszínvonal-javulás nem érintette őket jobban, mint más európaiakat.
A kevésbé tehetős rétegek európai szintű előrelépését számos gazdaságpolitikai intézkedés gátolta.
A jobban keresők számára kedvező adó- és családpolitika, az alacsony hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatása, a közmunkaprogram, az oktatás vitatott reformjai és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése is ez ellen hatott. A magyar jövedelmek értékét továbbá a forint euróhoz viszonyított 2008 óta tartó töretlen gyengülése is kikezdte. Ugyan az itthoni bérköltségek mérséklésével sikerült kiigazítani a gazdaságot, ez jórészt a forintalapú keresetek európai magországokhoz képesti leértékelésének árán történt meg.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
