Mire elég Európában az a pénz, amiből a magyarok élnek? Három éve készítettünk egy adatbázist, amivel meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést. A válasz természetesen az, hogy nem mindegy, melyik magyarokról beszélünk a hazai jövedelmi rangsorban:
- a medián magyar háztartás*Tehát az a középső háztartás, aminél pont ugyanannyi szegényebb, mint ahány gazdagabb háztartás van az országban. az európai jövedelemeloszlás 18. százalékánál volt az utóbbi években (a társadalom náluk is szegényebb fele értelemszerűen ennél is lejjebb),
- az európai mediánt pedig a magyarok 92.-94. százalékánál lévők érték csak el.
És mindez a megengedőbb számítás szerint, tehát ha kiigazítjuk a jövedelmeket a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal. Ha csak nominálisan, euróban mérjük a jövedelmeket – márpedig a nemzetközi piaccal rendelkező áruknál ennek is nagy jelentősége van, az Iphone-tól az ananászon át a benzinig -, akkor az európai 13 százaléknál van a magyar medián, az európai mediánt pedig csak a 99. százaléknál lévő magyar háztartások érik el.
Lehetett abban reménykedni, hogy a Magyarországon 2015-től kezdve elindult jelentősebb béremelkedés változtatni fog ezen a helyzeten. Érdemes ezért megnézni, mi történt az utóbbi két évben, amióta először megcsináltuk ezt az összevetést. Nemrég megjelentek a 2019-re vonatkozó adatok is az Eurostat honlapján a háztartások jövedelmi helyzetéről, ezért megnézhetjük, hogy a Covid-19 előtti utolsó évben hogyan alakultak az itthoni folyamatok a többi európai országhoz képest (a koronavírus-járvány várhatóan rendesen meg fogja kavarni a statisztikát, ezért egy ideig kevésbé fogunk tisztán látni ebben).
Az alábbi ábra mutatja, hogy ha a magyar háztartásokat egy főre eső jövedelem szerint sorrendbe rakjuk 2010-től kezdve*Azért ettől kezdve, mert innentől kezdve állnak rendelkezésre adatok az összes EU-tagországban. évente, akkor az egész európai jövedelemeloszláson belül hol lesz a helyük. (Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése.)
Ami feltűnő, hogy nagy változás nem volt az elmúlt öt évben, de a teljes tízéves időszakban sem igazán. A 2019-es évre vonatkozó görbénk szinte pontosan ott van, ahol 2015-ben jártunk. Ami változás azonban látszik az ábrán, az a magyar társadalom felső 30 százalékának halvány pozíciójavítása Európában belül. Igaz, ennek mértéke évről-évre ingadozik, ami talán az összevetés alapjául szolgáló statisztika pontatlanságának köszönhető elsősorban.
De az is kétségtelen, hogy gazdagabb magyaroknál egyértelműen lehet felzárkózásról beszélni. A magyarországi felső tíz százalék küszöbénél lévők – tehát a jövedelmi 90. percentilis átlaga – 2011-ben az európai 41,4 százaléknál voltak, nekik 2019-re sikerült a 45,2 százalékig feljebb kerülni. Ez lényegében azt jelenti, hogy ebben az időszakban sikerült megelőzniük több mint tízmillió európait.
A társadalom felső 30 százalékának relatív előrelépésében szerepet játszhatott a gazdaság átalakulása is, de nem lehet elfeledkezni arról, hogy a kormány aktívan segítette a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, illetve az alsó rétegek mobilitásának csökkenését. Az adópolitika és a családtámogatások átalakítása például egyértelműen a jobban keresőket segítette. Eközben számos másik lépés – az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő munkát teremtő külföldi vállalatok támogatásától a közmunkán át az oktatás leépítéséig vagy a nyugdíjak bérnövekedéstől tartósan elmaradó emeléséig – megnehezítette a kevésbé jó helyzetben lévők helyzetét, vagy esélyét az előrelépésre. (Ami a háztartások vagyoni, tehát nem a jövedelmi helyzetét érinti – például az ingatlanok felértékelődése -, itt nem szerepel.)
Azok azonban, akik nem tudtak bekapcsolódni az utóbbi évek magyar bérnövekedésébe, vagy stagnáltak, vagy visszaestek az európai összevetésben. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2010-es évek második felének életszínvonal-javulása egyáltalán nem korlátozódott Magyarországra, számos kelet- és dél-európai országban is megfigyelhető volt ez a folyamat.
Érdekes módon még ebből a léptékben és érintett jövedelmi rétegben is korlátozott felzárkózásból sem látunk gyakorlatilag semmit, ha euróban nézzük a jövedelmeket.
A magyar jövedelemeloszlás 80. százalékánál lévők például euróban számolt jövedelemben 2011-ben az európai eloszlás kereken 23. százalékánál voltak, ez 2019-ben 23,89 százalékra javult. A másik oldalon viszont már a lecsúszás látszik: 2011-ben a magyar 20. százalék az európai 7,67 százaléknak felelt meg, ez 2019-re 6,27 százalékra romlott. Az ábrán látható, hogy a legszegényebb európaiak között is még lejjebb csúszott a magyar társadalom alsó 60 százaléka.
Könnyen megérthető ennek a magyarázata, ha ránézünk az euró-forint árfolyam utóbbi tíz évére. A forint 2008 nyara óta szinte töretlenül gyengül az euróval szemben. Ez segített kiigazítani a magyar gazdaságot, azaz olcsóbbá tette az itthoni bérköltségeket az európai országokhoz képest, ami azonban azt is jelenti, hogy jelentősen leértékelte az itthoni, forintalapú kereseteket az európai magországokhoz képest.
Módszertan
Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek*A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek valójában az egy évvel korábbi állapotot írják le.
A jövedelmi felméréseket számos módszertani kihívás övezi, különösen a legszélsőségesebb csoportok megfigyelése okoz problémákat. A nehézségek és kezelésük ráadásul országonként eltérők, ami körültekintést igényel a nemzetközi összehasonlításoknál. Ugyanakkor feltételezvén, hogy ezek a különbségek állandók, az időbeli változások az országok jövedelmi szeleteinek egymáshoz képesti pozíciójában az EU-SILC adatok alapján jól érzékeltethetik, ha az európai rangsorban feljebb vagy lejjebb lép egy-egy réteg az évek során. Fontosnak tartjuk, hogy – még ha jelentős bizonytalanságok is kapcsolódnak a jövedelemstatisztikákhoz – az elmúlt évek magyarországi folyamatait nemzetközi kontextusban értékeljük olyan adatok alapján, amelyeket végül is az azt övező élénk szakmai vita ellenére az Eurostat nyilvánosságra hoz.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
