Annak ellenére, hogy Magyarországon komoly béremelkedésnek örülhettünk az utóbbi években, a magyarok az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem tudtak előrelépni az európai jövedelmi rangsorban. Legalábbs ez derült ki abból, amikor megnéztük, hogy a magyar társadalom különböző jövedelmi rétegei hol helyezkedtek el az Európai Unió egészén belül az Eurostat 2016-os és 2017-es évekre vonatkozó adain alapuló saját adatbázisunkban.
Az ellentmondásosnak tűnő helyzet azért alakulhatott ki, mert az unióban – és főleg annak a jövedelem szerinti alsó egyharmadában, ahol a magyar társadalom nagy része elhelyezkedik – szinte minden országban növekedtek a háztartások jövedelmei. Az eleve nagyobb keresetű országokban pedig az arányaiban a magyarnál kisebb mértékű növekedés is elég ahhoz, hogy pénzben kifejezve jóval nagyobb legyen a béremelkedés.
Most azt vizsgáljuk, hogy mi történt az Eurostat legfrissebb adatai szerint a kelet-közép-európai régió többi országában, amelyekhez a magyarok hagyományosan viszonyítani szokták magukat.*Ezek korábban Ausztria és a visegrádi országok voltak, újabban viszont a ránk zárkózó délkelet-európai országokat be szokták vonni az ilyen összehasonlításokba. Ehhez most jövedelem szerinti tizedekre bontottuk Magyarországot és a környező országokat, és ezeknek a rétegeknek az EU egészén belüli jövedelmi pozícióját hasonlítottuk össze egymással.*A háztartások egy főre jutó, a vásárlóerővel és árfolyamhatással kiigazított (tehát PPS-ben mért) jövedelmi adatait hasonlítjuk össze. A módszertanról részletesen a korábbi cikkeinkben lehet olvasni.
Ausztria és Magyarország között drámai szakadék húzódik jövedelmi téren a teljes társadalmon keresztül, és ez a legfrissebb adatok szerint tovább romlott: az osztrák jövedelmi tizedek zöme felfelé, a magyar tizedek nagyja enyhén lefelé vette az irányt. A változások következtében a magyarok leggazdagabb tíz százalékát már a negyedik osztrák tized is lehagyta – tehát Ausztria polgárai kétharmadának több jövedelme van a leggazdagabb egymillió magyar átlagánál. (Az ábrák között az évszámra kattintva lehet szemlélni az éves változásokat. A vízszintes tengelyen az adott jövedelmi tized országon belüli helyzetét, a függőleges tengelyen pedig az európai pozícióját jelöltük. A piros pöttyök jelzik Magyarországot.)
A Magyar Nemzeti Bank ugyan veretes elemzéseket ír arról, hogy 2030-ban végre megközelítheti a magyar gazdaság az osztrákot, a jövedelmeket nézve egyelőre inkább csak távolodik egymástól a két ország.
A visegrádi országokkal összevetve viszont legalább nem romlott tovább a helyzet – igaz, mint korábban láttuk, a másik három régiós ország az utóbbi évtizedben maga mögött hagyta Magyarországot. De a legfrissebb adatok szerint nem csak Magyarországon torpant meg a jövedelmek európai konvergenciája, Csehországban és Szlovákiában is visszaesés látható, míg Lengyelországban a leggazdagabb húsz százalék tudott javítani a pozícióján, a maradék 80 százalék helyezése azonban stagnált vagy minimálisan, de visszaesett. Mindezek ellenére a V4-ek egymáshoz képesti pozícióit nézve is történt némi átrendeződés, méghozzá a magyar jövedelmi rétegek kárára*A negyedik cseh jövedelmi tized meg tudta előzni a hetedik magyar decilist.
A harmadik lengyel jövedelmi tized pedig az ötödik magyar decilist, a negyedik a hatodikat, a hatodik a nyolcadikat előzte az európai ranglétrán 2016 és 2017 között..
Romániában és Bulgáriában viszonylag széles társadalmi rétegek léphettek előre az európai jövedelmi ranglétrán, és ezzel jelentős részben éppen magyarokat előztek meg*Az ötödik bolgár jövedelmi tized meg tudta előzni a harmadik magyar decilist, a hetedik a hatodikat, a kilencedik pedig a magyar kilencedik szeletet.
A hetedik román jövedelmi tized a harmadik magyar decilist, a kilencedik pedig a hatodikat előzte az európai ranglétrán 2016 és 2017 között.. Romániában a társadalom felső negyven százaléka tudott javítani a pozícióin, míg az alsó hatvan százalék megőrizte a korábbi helyezését, igaz, innen már sokat nem lehetett volna rontani. Bulgáriában jóval szélesebb kört, a lakosság nyolcvan százalékát érintette az előrelépés.
A két délkelet-európai országban 2016 és 2017 között is közeledett a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz (különösen a Magyarországot már megelőző Romániáé), addig Magyarországon a régiós országok közül egyedüliként az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag nem történt előrelépés ebből a szempontból. Persze nagy kérdés, hogy meddig tartható fenn az elmúlt néhány évben kibontakozott úgynevezett “román csoda” anélkül, hogy a gazdaság termelékenységén érdemben sikerülne javítani.
A balti államok között Észtországban volt a legnagyobb előrelépés, itt a társadalom közepén, a negyediktől a nyolcadik jövedelmi tizedig javultak a lakosság pozíciói a legfrissebb adatok szerint, a két szélen pedig megmaradtak az egy évvel korábbi helyezések. Lettországban és Litvániában a kisebb keresetűek helyzete európai viszonylatban jellemzően stagnált, illetve némileg visszaesett, míg a gazdagabbak előre tudtak lépni, különösen az utóbbi országban. Ezek a változások azonban kevéssé befolyásolták a magyarok helyzetét az EU-s rangsoron*A hetedik lett jövedelmi tized tudta megelőzni a nyolcadik magyar decilist..
Érdemes jobban megnézni dél-nyugati szomszédunkat is, mivel a horvátok is szépítettek 2016 és 2017 között a helyezéseiken a legszegényebb rétegeket kivéve. Igaz, ezek a változások nem voltak akkorák, hogy érintették volna a magyarokhoz viszonyított helyzetüket. Szlovéniát nézve pedig a magyarországihoz hasonló következtetést vonhatunk le: minden szlovén jövedelmi tized visszacsúszott egy kicsit a jövedelmi listán – némelyik annyira, hogy az egyébként szintén lecsúszó magyar rétegek végül is meg tudták előzni a vizsgált két év alatt*A negyedik szlovén jövedelmi tized a kilencedik magyar decilis mögé került..
Végül bemutatjuk a régió egészének Európán belüli helyzetét egy ábrán:
