Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2019. január 15. 06:53 Adat

Olyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnád

Annak ellenére, hogy Magyarországon komoly béremelkedésnek örülhettünk az utóbbi években, a magyarok az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem tudtak előrelépni az európai jövedelmi rangsorban. Legalábbs ez derült ki abból, amikor megnéztük, hogy a magyar társadalom különböző jövedelmi rétegei hol helyezkedtek el az Európai Unió egészén belül az Eurostat 2016-os és 2017-es évekre vonatkozó adain alapuló saját adatbázisunkban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy magyar bérnövekedés Európában csak visszaesésre volt elégBár nagyot nőttek 2017-ben a magyar fizetések, ha sorrendbe állítjuk az összes uniós állampolgárt a jövedelmük alapján, a magyarok mégsem tudtak előre lépni.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet azért alakulhatott ki, mert az unióban – és főleg annak a jövedelem szerinti alsó egyharmadában, ahol a magyar társadalom nagy része elhelyezkedik – szinte minden országban növekedtek a háztartások jövedelmei. Az eleve nagyobb keresetű országokban pedig az arányaiban a magyarnál kisebb mértékű növekedés is elég ahhoz, hogy pénzben kifejezve jóval nagyobb legyen a béremelkedés.

Most azt vizsgáljuk, hogy mi történt az Eurostat legfrissebb adatai szerint a kelet-közép-európai régió többi országában, amelyekhez a magyarok hagyományosan viszonyítani szokták magukat.*Ezek korábban Ausztria és a visegrádi országok voltak, újabban viszont a ránk zárkózó délkelet-európai országokat be szokták vonni az ilyen összehasonlításokba. Ehhez most jövedelem szerinti tizedekre bontottuk Magyarországot és a környező országokat, és ezeknek a rétegeknek az EU egészén belüli jövedelmi pozícióját hasonlítottuk össze egymással.*A háztartások egy főre jutó, a vásárlóerővel és árfolyamhatással kiigazított (tehát PPS-ben mért) jövedelmi adatait hasonlítjuk össze. A módszertanról részletesen a korábbi cikkeinkben lehet olvasni.

Ausztria és Magyarország között drámai szakadék húzódik jövedelmi téren a teljes társadalmon keresztül, és ez a legfrissebb adatok szerint tovább romlott: az osztrák jövedelmi tizedek zöme felfelé, a magyar tizedek nagyja enyhén lefelé vette az irányt. A változások következtében a magyarok leggazdagabb tíz százalékát már a negyedik osztrák tized is lehagyta – tehát Ausztria polgárai kétharmadának több jövedelme van a leggazdagabb egymillió magyar átlagánál. (Az ábrák között az évszámra kattintva lehet szemlélni az éves változásokat. A vízszintes tengelyen az adott jövedelmi tized országon belüli helyzetét, a függőleges tengelyen pedig az európai pozícióját jelöltük. A piros pöttyök jelzik Magyarországot.)

 

 

A Magyar Nemzeti Bank ugyan veretes elemzéseket ír arról, hogy 2030-ban végre megközelítheti a magyar gazdaság az osztrákot, a jövedelmeket nézve egyelőre inkább csak távolodik egymástól a két ország.

A visegrádi országokkal összevetve viszont legalább nem romlott tovább a helyzet – igaz, mint korábban láttuk, a másik három régiós ország az utóbbi évtizedben maga mögött hagyta Magyarországot. De a legfrissebb adatok szerint nem csak Magyarországon torpant meg a jövedelmek európai konvergenciája, Csehországban és Szlovákiában is visszaesés látható, míg Lengyelországban a leggazdagabb húsz százalék tudott javítani a pozícióján, a maradék 80 százalék helyezése azonban stagnált vagy minimálisan, de visszaesett. Mindezek ellenére a V4-ek egymáshoz képesti pozícióit nézve is történt némi átrendeződés, méghozzá a magyar jövedelmi rétegek kárára*A negyedik cseh jövedelmi tized meg tudta előzni a hetedik magyar decilist.
A harmadik lengyel jövedelmi tized pedig az ötödik magyar decilist, a negyedik a hatodikat, a hatodik a nyolcadikat előzte az európai ranglétrán 2016 és 2017 között.
.  

 

 

Romániában és Bulgáriában viszonylag széles társadalmi rétegek léphettek előre az európai jövedelmi ranglétrán, és ezzel jelentős részben éppen magyarokat előztek meg*Az ötödik bolgár jövedelmi tized meg tudta előzni a harmadik magyar decilist, a hetedik a hatodikat, a kilencedik pedig a magyar kilencedik szeletet.
A hetedik román jövedelmi tized a harmadik magyar decilist, a kilencedik pedig a hatodikat előzte az európai ranglétrán 2016 és 2017 között.
. Romániában a társadalom felső negyven százaléka tudott javítani a pozícióin, míg az alsó hatvan százalék megőrizte a korábbi helyezését, igaz, innen már sokat nem lehetett volna rontani. Bulgáriában jóval szélesebb kört, a lakosság nyolcvan százalékát érintette az előrelépés.

 

A két délkelet-európai országban 2016 és 2017 között is közeledett a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz (különösen a Magyarországot már megelőző Romániáé), addig Magyarországon a régiós országok közül egyedüliként az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag nem történt előrelépés ebből a szempontból. Persze nagy kérdés, hogy meddig tartható fenn az elmúlt néhány évben kibontakozott úgynevezett “román csoda” anélkül, hogy a gazdaság termelékenységén érdemben sikerülne javítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshozA háztartások fogyasztása alapján pont annyira le vagyunk maradva az EU-hoz képest a jólétben, mint 2003-ban.

A balti államok között Észtországban volt a legnagyobb előrelépés, itt a társadalom közepén, a negyediktől a nyolcadik jövedelmi tizedig javultak a lakosság pozíciói a legfrissebb adatok szerint, a két szélen pedig megmaradtak az egy évvel korábbi helyezések. Lettországban és Litvániában a kisebb keresetűek helyzete európai viszonylatban jellemzően stagnált, illetve némileg visszaesett, míg a gazdagabbak előre tudtak lépni, különösen az utóbbi országban. Ezek a változások azonban kevéssé befolyásolták a magyarok helyzetét az EU-s rangsoron*A hetedik lett jövedelmi tized tudta megelőzni a nyolcadik magyar decilist..

 

Érdemes jobban megnézni dél-nyugati szomszédunkat is, mivel a horvátok is szépítettek 2016 és 2017 között a helyezéseiken a legszegényebb rétegeket kivéve. Igaz, ezek a változások nem voltak akkorák, hogy érintették volna a magyarokhoz viszonyított helyzetüket. Szlovéniát nézve pedig a magyarországihoz hasonló következtetést vonhatunk le: minden szlovén jövedelmi tized visszacsúszott egy kicsit a jövedelmi listán –  némelyik annyira, hogy az egyébként szintén lecsúszó magyar rétegek végül is meg tudták előzni a vizsgált két év alatt*A negyedik szlovén jövedelmi tized a kilencedik magyar decilis mögé került..

 

Végül bemutatjuk a régió egészének Európán belüli helyzetét egy ábrán:

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

Adat béremelés eu-silc Eurostat jövedelem jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. március 29. 12:18 Adat

Március közepéig alig volt nyoma a koronavírus hatásának az áruszállításban

Alig volt látható a teherautók forgalmán, hogy járvány veszélyhelyzet van. A fővárosban azonban az autós és közösségi közlekedés is jelentősen visszaesett.

Jandó Zoltán
2020. március 22. 09:55 Adat

Pont azok nem tudnak otthon maradni a járvány miatt, akiknek a leginkább kellene

Több mint 350 ezer 60 év feletti dolgozik, többségük olyan munkakörben, amit nem lehet távmunkában ellátni, így hiába az ajánlás, otthon maradni sem tudnak.

Hajdu Miklós
2020. március 19. 11:01 Adat

Hosszú ideig velünk lesznek a rendkívüli intézkedések, de időnként pár hétre fellélegezhetünk

Hiába lassítanánk a járvány terjedését, az ellátórendszerek ebben az esetben sem bírnák a terhelést. Keményebb fellépésre van tehát szükség, amit ráadásul hosszú ideig érvényben is kell tartani.

Fontos

Bucsky Péter
2020. március 29. 08:13 Közélet

Tízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedést

Érdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.