Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Jó példája annak az Eurostat egyik lakhatással kapcsolatos elemzése, amikor a makrostatisztikák elfednek jellegzetes helyi szintű problémákat.
Névértéken szépen emelkedtek a fizetések, de a vásárlóerő növekedése több hullámban elmaradt a forintban kifejezett változásoktól.
A leggazdagabb románok kezdik utolérni a tehetős magyarokat, a 2010-es években a román társadalomnak a magyarnál szélesebb körben sikerült előrébb lépnie.
2010 előtt is leginkább csak a felső 10-20 százalék lépett előre érdemben az európai jövedelmi rangsorban. A 2008-as válsággal kezdődött az alsó 50 százalék európai lecsúszása, amin a 2010 utáni időszak sem változtatott.
Megnéztük, hogyan alakult a szegényebb európai országok különböző jövedelmi rétegeinek Európán belüli helyzete az utóbbi tíz évben.
Nagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.
Európai összevetésben a magyar háztartások nincsenek rendkívüli arányban kitéve a környezetszennyezés hatásainak. Mégis, a légszennyezés okozta egészségkárosodásokat nézve meglehetősen rossz helyen áll az ország az uniós rangsoron.
Az Eurostat adatai arra utalnak, hogy viszonylag jó béreket tudnak kialkudni maguknak a pályájuk legelején álló munkavállalók Magyarországon.