Drágának érzi a lakhatási költségeit? Uniós perspektívából nézve nincs oka panaszra
Elenyésző arányban élnek magyarok olyan háztartásban, ahol döntően a lakhatással kapcsolatos költségek viszik el a bevételeket az Eurostat elemzése szerint: a városokban 3,1, míg vidéken 2,2 százalék volt 2021-ben azok aránya, akik háztartásában az összes lakhatási költség meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem negyven százalékát. A városi lakosságot jellemző uniós átlag 10,4 százalék volt ugyanezen évben, míg a vidékiek esetében 6,2 százalék – a problémával általában véve leginkább Görögországban jellemző, de a városiak esetében a Benelux-államokban és Dániában, a vidékieket nézve pedig a balkáni országokban magas viszonylag az érintettek aránya.
A görögök nehéz helyzete aligha adhat okot meglepetésre, az országban ugyanis az elmúlt évtizedben jelentősen romlott az életszínvonal, 2021-re a medián egy főre jutó jövedelem reálértéke a magyarországi szint alá süllyedt. A kedvező magyar adat azonban némi magyarázatért kiált, ugyanis sok szempontból riasztó a lakáshelyzet az országban.
Egyrészt a magyarok kifejezetten ritkán élnek bérelt ingatlanban, így a rendszeres lakhatási kiadások között a lakbér viszonylag kevés esetben merül fel. A lakásbérlés Magyarországon még a posztszocialista európai térséghez mérten is csak szórványosan fordul elő, 2021-ben csak Romániában laktak arányaiban véve kevesebben bérleményben a magyarokhoz képest.
Így a magyarországi albérletek közelmúltban bekövetkezett meredek drágulása viszonylag keveseket érintett, szemben Európa többi részével, ahol szintén növekedtek a bérleti díjak – 2010 és 2022 harmadik negyedéve között az átlagos díjnövekedés 18 százalék volt az Európai Unióban.
Másrészt a rezsiköltségeket 2013-ban lényegében befagyasztotta a magyar kormány, így ezek jelentősége a háztartások költési szerkezetében a növekvő bérek és más termékek drágulása mellett visszaszorulhatott. A rezsicsökkentés 2022-es változásainak következményeit még nem mérhette az Eurostat, ugyanakkor jól látható az alábbi ábrán, amint 2013 után visszaszorult a bevételüket döntően rezsire fordító háztartásokban élők aránya Magyarországon.
Továbbá a szóban forgó statisztikák az alapvetően a jövedelmi egyenlőtlenségek elemzésére hivatott EU-SILC adatgyűjtésből származnak. A kérdőíves felmérésekkel jellemzően a legrosszabb körülmények között élőket a legnehezebb elérni, továbbá a kimutatások nem számolnak azokkal, akiknek egyáltalán nincs jövedelme.
A Magyarországra nézve viszonylag kedvező makrostatisztika mellett érdemes tehát megemlíteni például az energiaszegénységet, ami a rezsicsökkentés tavalyi megcsorbítása előtt is mélyen érintette főleg a szilárd és folyékony tüzelőanyagokkal fűtő háztartásokat – e probléma súlyát jól szemlélteti, hogy Magyarországon az egy főre eső átlagos szállópor-kibocsátás mintegy háromszorosa az uniós átlagnak, ráadásul annak 80 százaléka a háztartási szilárdtüzeléshez köthető, míg ugyanez az arány Európában átlagosan 41 százalék.
A Habitat for Humanity civil szervezet lakhatási jelentéséből kiderül továbbá, hogy a rezsicsökkentés korlátozása a legérzékenyebben a rászorulókat érinti, ahogy a koronavírus-járvány során bevezetett hiteltörlesztési- és kilakoltatási moratóriumok kivezetése is, vagyis az ő helyzetük tovább romolhatott tavaly. Eközben a kormányzat – az EU-SILC és a hasonló kutatások során jobban felmérhető – felső- és középosztályok számára viszonylag kedvező lakáspolitikai intézkedéseket hozott az elmúlt években, ami szintén hozzájárulhatott az Eurostat különösnek tűnő eredményéhez.
Érdemes persze megjegyezni, hogy a lakhatási költségek Európa-szerte problémát jelentenek, amelyekben a bérleményeket jobban előnyben részesítő országokban a magasabb társadalmi rétegek érintettebbé válnak. Különösen a városokban kerülnek sokan szorult helyzetbe, és kényszerülnek akár azok elhagyására. Az ingatlanok minősége is gyakran kifogásolható, sokan élnek túlzsúfolt lakásokban, nedves vagy rosszul szigetelt otthonokban, megfizethetetlen bérleti díjakkal és közüzemi számlákkal – Litvániában például felmerült az bérleti díjakra vonatkozó ársapka ötlete is a lehetetlenné vált vilniusi albérleti piac miatt.
Adat
Pont a távmunka hazai megugrása után döntött a Mol a home office teljes visszavonása mellett
Csaknem 30 ezer fővel nőtt az év elején a rendszeresen vagy alkalmanként távmunkában dolgozó magyarok aránya.
Nem maradt sok esély a minimálbér jövő évi 13 százalékos emelésére
Az emeléshez a tavaly készült makrogazdasági előrejelzés számainak kellene teljesülnie, de nem úgy néz ki, hogy teljesülni fog.
Olyan, mintha rengeteg pénzt tenne félre a magyar lakosság, de ez a kevesek kiváltsága
Egészen nagy a megtakarítási kedv Magyarországon, de az adat mögött sajátos elemek vannak.
Fontos
Valójában szerencséje van a kormánynak a gazdasággal
Legalábbis ahhoz képest, mintha a mostani helyzet fordítottja alakulna ki, száguldó exporttal és beszakadó fogyasztással.
Teljesen elszakadt a valóságtól a kormány gazdasági kommunikációja
A tények csak zavarnák a tisztánlátást, ezért inkább propagandisztikus megközelítéssel fedik el az egyre szomorúbb realitást.
Veronai operaelőadással és Lego-készlettel indult, milliárdos céget épített
Somogyi Zsoltnak parkolási válllalkozása van, de ha teheti, ő nem jár autóval. A Parkl regionális terjeszkedésbe fogott.
