Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Stubnya Bence
2021. július 12. 06:58 Adat

Nem egyszerű az ellenzék számára a választók megszólítása az életszínvonal alapján

Több cikkben is foglalkoztunk már azzal, hogy a jobban és rosszabbul kereső magyarok jövedelme hogyan alakult európai összehasonlításban az elmúlt tíz évben. Láttuk, hogy a béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb Európában, viszont a legjobban kereső magyarok már középosztálybeli olaszokat és spanyolokat tudtak leelőzni. A Fidesz egy évtizedes kormányzásának nyertesei a felső három – még inkább a felső kettő – jövedelmi tizedbe tartozók voltak.

Hogyan lehetséges akkor, hogy – ahogy az a 21 Kutatóközpont elemzéséből kiderült – Magyarországon minél kisebb jövedelmű valaki, annál nagyobb valószínűséggel kormánypárti szavazó? Ezt a kérdést tette fel nemrég Pogátsa Zoltán az egyik korábbi  G7-es elemzésből kiinduló véleménycikkben. Pogátsa három potenciális magyarázatot említ: azt, hogy a választók számára nem az anyagi kérdések a legfontosabbak; hogy az alacsonyabb jövedelműek csak kormánypropagandából tájékozódnak; végül pedig hogy a Fidesz-kormány még ezzel a gyenge teljesítményével is túlszárnyalta a 2010 előtti kormányzat teljesítményét. 

Lehet, hogy európai összehasonlításban nincs magyar középosztály, és nem is indult meg középosztályosodási folyamat, ám az alsóbb társadalmi osztályok sorsa a minimálbér-emelésekkel és a lassú, de stabil átlagbér-emelkedéssel abszolút értékben a korábbiakhoz képest javult. 2010 előttről viszont gazdasági összeomlásra és az életszínvonaluk romlására emlékeznek

– írta erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létezik a magyar középosztály, amelyet a Fidesz 2010 óta erősíteni akarA leggazdagabb magyarok felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz, a szegények leszakadtak, a kettő között nem történt szinte semmi.

Ebben a cikkben a rendelkezésre álló adatok alapján annak próbálunk utánanézni, hogy mennyire lehet megalapozott ez a felvetés. Vajon mi történt a magyar jövedelmekkel az uniós jövedelmekhez viszonyított relatív és abszolút értelemben a 2010 előtti időszakban, és ez hogy viszonyul a 2010 utáni trendekhez?

Sajnos mivel az általunk használt EU-SILC adatbázisban a legrégebbi hozzáférhető adatsor 2004-re vonatkozik (az ábrán 2005*Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek valójában az egy évvel korábbi állapotot írják le.), a 2010 utáni évtizedet csak a 2010 előtti hat évvel tudjuk összehasonlítani. Nagyságrendileg azért így is látszik, hogy ebben az időszakban milyen trendek jellemezték a jövedelmek változását. (Az összes ábra az egyes országok eltérő árszintjeinek hatását kiszűrve, azaz vásárlóaerő-paritás alapján mutatja a jövedelmeket, ennek rövidítése a PPS.)

 

Az ábráról leolvasható, hogy

  • 2010 előtt is leginkább csak a felső 10-20 százalék lépett előre érdemben az európai rangsorban, de a konvergencia kevésbé volt jelentős, mint 2010 után. Az alsó 50 százalék jövedelmi helyzete ebben az időszakban az európai mezőnyben stagnált.
  • A pénzügyi válság és a válságkezelő intézkedések a felső decilisekben eleinte komolyabb relatív zuhanást eredményezett, de végül leginkább a közepesen keresők alsó szegmense (30-50. percentilisek) szenvedte meg leginkább a gazdasági visszaesést.
  • A 2008 előtti stagnálás után a válságban lecsúszott alsó 50 százalék az uniós mezőnyben 2010 után sem tudott feljebb lépni. A felső 20 százalék jövedelmei 2010 után a dél-európai középosztályok szintjére nőttek.

Az egyes jövedelmi tizedek sorsa Pogátsa felvetése alapján viszont nemcsak az uniós mezőnyben, hanem önmagához képest is érdekes. Az alábbi ábrán ezért azt ábrázoltuk, hogy 2004-hez, tehát az uniós csatlakozás évéhez képest (uniós módszertan szerint 2005 szerepel az ábrán) hogyan változott az egyes jövedelmi századok jövedelme.

Ez az ábra sokkal látványosabban mutatja meg, amit már az elsőről is le lehetett olvasni, tehát hogy a válság előtt és 2010 után a felső húsz-harminc százalék járt a legjobban, és a legszegényebb csoportok – csak a jövedelmük változását tekintve – jobban átvészelték a gazdasági válságot, mint a magasabb jövedelmi percentilisek tagjai. A 2006-ban bejelentett megszorítások sok, inkább a tehetősek számára kedvezőtlen intézkedést tartalmaztak, mint amilyen például a kamatadó vagy az árfolyamnyereség-adó volt, vagy a 2007-től hatályos magasabb szja-kulcs.

Ennek ellenére, ahogy az az alábbi ábrán is látszik, egyáltalán nem nehéz elképzelni, hogy a válságban lecsúszó középrétegek a 2010 előtti időszakból a káoszra emlékeznek, míg a 2010-es évekről a minimálbér-emelések és a lassú, de stabil átlagbéremelkedés jut eszükbe – ez különösen a válságot leginkább megszenvedő 30. és 50. percentilis közötti rétegben lehet így.

Emellett pedig az alábbi ábra alapján a közelgő választásokra nézve is aktuálissá válik majd a kérdés, hogy mennyire hitelesen tudják majd megszólítani a kevésbé tehetős választókat azok a pártok, amiknek egy részének regnálása alatt pontosan ugyanazok a rétegek tudtak közelíteni az európai életszínvonalhoz, mint a 2010-es kormányváltás után.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létezik a magyar középosztály, amelyet a Fidesz 2010 óta erősíteni akarA leggazdagabb magyarok felzárkóztak a leggazdagabb európaiakhoz, a szegények leszakadtak, a kettő között nem történt szinte semmi.

Módszertan

Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek*A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak.
 a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek valójában az egy évvel korábbi állapotot írják le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMégiscsak volt bérfelzárkózás? Az MNB válaszolA jegybank elemzői reagálnak cikkünkre, és állítják, igenis javulhatott a magyarok helyzete az európai jövedelmi rangsorban.

A jövedelmi felméréseket számos módszertani kihívás övezi, különösen a legszélsőségesebb csoportok megfigyelése okoz problémákat. A nehézségek és kezelésük ráadásul országonként eltérők, ami körültekintést igényel a nemzetközi összehasonlításoknál. Ugyanakkor feltételezvén, hogy ezek a különbségek állandók, az időbeli változások az országok jövedelmi szeleteinek egymáshoz képesti pozíciójában az EU-SILC adatok alapján jól érzékeltethetik, ha az európai rangsorban feljebb vagy lejjebb lép egy-egy réteg az évek során. Fontosnak tartjuk, hogy – még ha jelentős bizonytalanságok is kapcsolódnak a jövedelemstatisztikákhoz – az elmúlt évek magyarországi folyamatait nemzetközi kontextusban értékeljük olyan adatok alapján, amelyeket végül is az azt övező élénk szakmai vita ellenére az Eurostat nyilvánosságra hoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb EurópábanNagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnádHiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Adat EU eu-silc Fidesz gazdasági válság jövedelem jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.

Avatar
2021. július 31. 17:06 Világ

Párizs megmutatja, mit lehetne kezdeni az olyan városi sztrádákkal, mint a budapesti Rákóczi út

Nagy fejlesztések jönnek a Champs-Élysées-n, nemcsak környezetkímélőbbé, de a belváros számára jövedelmezőbbé is tennék a területet.