Hamarosan elkezdődik a fűtési szezon, ami várhatóan a légszennyezettség drámai növekedésével jár majd bizonyos országrészekben. A mélyszegénységben élők ugyanis gyakran csak fával, lignittel, szénnel vagy rosszabb esetben hulladékkal tudnak fűteni, ami sokkal nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a gázkazánok üzemeltetése. Hideg időben a legkevésbé tehetős vidékeken ezért a jó falusi levegőt gyakran felváltja a füstszag és a szmog.

Télen gyakran hallhatunk erről a problémáról, ami kedvezőtlen földrajzi adottságok és időjárás esetén nagyon súlyossá is válhat. Például a Sajó völgye nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is az egyik legszennyezettebb levegőjű területnek számít, mivel a szélárnyékos területen fekvő szegény települések lakói közül sokan nem engedhetik meg maguknak a gázfűtést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhol a szegényeknek kiosztott ruhákkal fűtenekA Sajó völgyében európai szinten is kimagasló a légszennyezés. A mélyszegénységben élők hulladékkal, ruhákkal vagy az erre már száz éve sem javasolt lignittel fűtve próbálnak túlélni.

A szmogtól sokszor hetekig fuldokló településekről szóló híradások ellenére mégsem beszélhetünk arról, hogy a magyar lakosság rendkívüli módon kitett lenne a környezetszennyezésnek. Mivel a gyerekek különösen érzékenyek az egészségtelen körülményekre, az ő érintettségüket külön meg szokták mérni, és ez alapján elmondható, hogy a magyarországi gyerekes háztartások 16 százalékát érinti valamilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos probléma. Ez az arány európai összehasonlításban nem kifejezetten magas, de alacsonynak se mondható – az uniós rangsoron Magyarország a középmezőny szennyezettebb végén helyezkedik el.

A Tárki által az Ipolis projekt keretében feldolgozott EU-SILC^*Az Eurostat jövedelem- és életkörülmény-vizsgálata. adatokból az is kiderül, hogy ez az arány magasabb a szegénységgel fenyegetett gyerekes háztartások körében Magyarországon, méghozzá 20,6 százalék. Az alábbi térképen érdemes megfigyelni, hogy a szegénységnek kitett lakosság nem minden országban él az átlagosnál szennyezettebb környezetben. Sőt, vannak országok, például Görögország, Románia és Ausztria, amelyekben az anyagi szempontból hátrányosabb helyzetűek élnek tisztább körülmények között.

Vagyis ezek az adatok arra utalnak, hogy a szegénységben élő gyerekeket Magyarországon az átlagosnál valamivel nagyobb arányban érintik a környezetszennyezés hatásai, arról azonban nem beszélhetünk, hogy a szennyezett körülmények kifejezetten a rossz anyagi helyzetben lévők problémája lenne. Érdemes megjegyezni azt is, bár vannak kirívóan rossz levegőjű területek Magyarországon, a statisztikák szerint egész országra nem mondható, hogy rendkívüli mértékben érintené a környezetszennyezés problémája európai összehasonlításban.

Ezeken az extrém módon szennyezett országrészeken – mint például az említett Sajó-völgy – azonban valószínűleg igencsak komoly egészségkárosodást szenvednek el a lakosok, a magyarok ugyanis az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint dobogós helyen állnak a légszennyezés miatt elvesztett egészséges életéveket nézve az unióban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 15 ezer magyar halt meg a szennyezett levegő miattAz EU-n belül csak Bulgáriában pusztít nagyobb mértékben a légszennyezettség legveszélyesebb összetevője, mint Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat eu-silc ipolis légszennyezés légszennyezettség Olvasson tovább a kategóriában