Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2021. május 25. 07:00 Adat

A leggazdagabb magyarok középosztálybeli olaszokat és spanyolokat tudtak leelőzni

Ha különböző fejlettségű országok egy olyan gazdasági blokkba kerülnek, ahol többé-kevésbé azonos játékszabályok vonatkoznak mindenkire, akkor alaphelyzetben azt várnánk, hogy hosszú távon egyre kisebb legyen a különbség közöttük. Ilyen konvergenciára van is történelmi példa, ez történt például a dél-európai országokkal és Írországgal az Európai Unióba való belépésük után: rengeteg tőke talált utat ezekbe az országokba, a bérek és az életszínvonal is évtizedes időtávon, tartósan emelkedett.

De a valóságban persze nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen nem csak közgazdaságtani törvényszerűségek mozgatják az egyes gazdaságok pályáját, és ha jobban megnézzük az egyes országokat, az is kiderül, hogy nem minden régió vagy jövedelmi réteg jár ugyanolyan jól vagy rosszul. Magyarországon például – minden sokat emlegetett béremelkedés dacára – a társadalom szegényebb háromnegyede egyáltalán nem zárkózott fel Európában az utóbbi tíz évben, írtuk legutóbb.

Érdemes megnézni szélesebben is, hogy az utóbbi tíz évben hogyan rendeződött át Európa alsó fele. Ha az Európai Uniót nem elkülönülő országok csoportjaként fogjuk fel, ahol egymással hasonlítgatjuk össze az egyes tagállamokat, hanem egy nagy társadalomnak, akkor új képet kapunk a kontinens belső rétegződéséről. Ehhez készítettünk egy adatbázist, aminek segítségével egymással összemérhetővé tettük az európai országok egy-egy jövedelmi szeletét, ennek módszeréről bővebben a cikk végén lehet olvasni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb EurópábanNagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.

Most azt nézzük meg, hogy hogyan alakult a szegényebb európai országok különböző jövedelmi rétegeinek Európán belüli helyzete az utóbbi tíz évben.

A kétezres évek közepe óta csatlakozott keleti országok általában mutattak némi felzárkózást. De mint az ábrán is látszik, ez a gazdagabb rétegeknél lényegesen markánsabb volt: a 80. és a 95. százaléknál lévők a legtöbb visegrádi és délkeleti EU-tagnál is sokat előztek az európai jövedelem-eloszláson belül.

Két ország esete különösen érdekes. Az egyik Románia, ahol 2017-től kezdve óriási ugrásban lépett előre a háztartási jövedelem. Minél magasabbra megyünk a jövedelmi skálán, annál nagyobb mértékben volt elég ez a gyarapodás az EU-n belüli helyzet javítására, a román 95. százalék például két év alatt az európai 33. százalékról az 53. százalékra repült fel.*Ebben nem csak a gazdasági növekedés vagy a termelékenység javulása, hanem a jövedelmek fehéredése is szerepet játszhatott.  A másik érdekes ország pedig Szlovákia, ahol a gazdaság 2016-tól tapasztalt lassulása a háztartási jövedelem csökkenéséhez, illetve stagnálásához vezetett, ami miatt az ország pozíciói Európán belül jelentősen visszaestek. Azért annyira még nem, hogy (a jóval korábban lehagyott) Magyarország szintjére essenek vissza ebben a mutatóban – kivéve az ábrán jelölt leggazdagabb jövedelmi percentilist, ahol a magyaroknak sikerült szorosan visszaelőzni az északi szomszédot.

Látványos azonban, hogy a keletiek viszonylagos gyarapodása még mindig messze nem vezetett oda, hogy felzárkózásról beszélhessünk. A szegényebb rétegek ugyan kevésbé haladtak felfelé az európai jövedelemeloszlásban, de mivel – a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségek miatt – jobb relatív pozícióból indultak, ezért itt állnak a legközelebb az európai átlaghoz. Csehország 33. jövedelmi percentilise például az európai 29. százaléknál járt 2019-ben folyamatos javulás után, és Lengyelország is jelentősen előrelépett ezen a jövedelmi szinten. Szlovákia, Bulgária és Magyarország viszont semennyit nem zárkózott a saját társadalmi szegényebb részében, Romániában pedig hiába nő a szegények jövedelme, még mindig ők vannak többségben az EU jövedelmi ranglétra legalján.

A társadalom közepén lévők viszont továbbra is nagyon messze vannak az európai mediántól. Aztán felfelé haladva egyre csökken a különbség a megfelelő európai szinttől, de csak a jövedelmi eloszlás legtetején közelíti meg egymást a két vonal.

Akkor kik voltak azok, akiket megelőztek a keleti és délkeleti tagállamok? Elsősorban az EU mediterrán tagállamai, ahol a 2010-es éveket meghatározó euróválság mély sebeket okozott a gazdaságban. Az extrém megszorításokra kényszerülő, összeomló gazdaságú Görögország például legalább két súlycsoporttal alacsonyabbra került hirtelen az évtized elején, nagyjából Magyarország fölé és Lengyelország alá, és ebből a pofonból azóta sem tudott felkelni.

De az együttesen több mint százmilliós lakosságú Olaszország és Spanyolország jövedelmi rétegeinek EU-s helyezésén is egy folyamatos lecsúszás figyelhető meg. Továbbra is ez a két ország van a közelebb az európai eloszlás közepéhez, de már inkább alulról érintik ezt a képzeletbeli vonalat, és nagy lakosságuknál fogva ez a változás nagy következményekkel jár.

A keleti országok tehát a leginkább görögöket, illetve olaszokat és spanyolokat előztek meg. Utóbbiak közül nem azokat, akikkel egy jövedelmi szinten lennének:

a legmagasabb jövedelmű magyar rétegek például az olasz és a spanyol eloszlás közepénél lévőknél kerültek előbbre.

Módszertan

Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek*A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak.
 a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek valójában az egy évvel korábbi állapotot írják le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMégiscsak volt bérfelzárkózás? Az MNB válaszolA jegybank elemzői reagálnak cikkünkre, és állítják, igenis javulhatott a magyarok helyzete az európai jövedelmi rangsorban.

A jövedelmi felméréseket számos módszertani kihívás övezi, különösen a legszélsőségesebb csoportok megfigyelése okoz problémákat. A nehézségek és kezelésük ráadásul országonként eltérők, ami körültekintést igényel a nemzetközi összehasonlításoknál. Ugyanakkor feltételezvén, hogy ezek a különbségek állandók, az időbeli változások az országok jövedelmi szeleteinek egymáshoz képesti pozíciójában az EU-SILC adatok alapján jól érzékeltethetik, ha az európai rangsorban feljebb vagy lejjebb lép egy-egy réteg az évek során. Fontosnak tartjuk, hogy – még ha jelentős bizonytalanságok is kapcsolódnak a jövedelemstatisztikákhoz – az elmúlt évek magyarországi folyamatait nemzetközi kontextusban értékeljük olyan adatok alapján, amelyeket végül is az azt övező élénk szakmai vita ellenére az Eurostat nyilvánosságra hoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnádHiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.

Adat eu-silc Eurostat jövedelemkülönbségek jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Fabók Bálint
2021. június 21. 17:33 Adat

Rossz vagy közepesen szennyezett a magyar nagyvárosok levegője

Lengyelországban és Olaszországban vannak a legszennyezettebb nagyvárosok az EU-ban, a legtisztább helyek pedig Skandináviában és Észtországban találhatók.

Fabók Bálint
2021. június 21. 12:18 Adat, Élet

Az előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellen

Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

Fontos

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.