Románia gazdasága a 2010-es években a kelet-európai térségben kivételes iramú növekedést mutatott. Ezt vélhetően a lakosság is érzékeli, például a magyar és a szlovák szintet meghaladó minimálbérnek*Vásárlóerő-paritáson és nettóban számolva. köszönhetően. Érdekes kérdés azonban, hogy a fellendülés jóvoltából a különböző keresetű társadalmi rétegek helyzete hogyan változott az uniós lakosok jövedelmi ranglétráján*Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak.
Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak..
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az egész európai jövedelmi rangsoron 2010 és 2019 között a román társadalom viszonylag széles része – lényegében a legalsó negyeden kívül mindenki – feljebb tudott lépni: az évtized eleji éveket jelző világosszürke vonalakhoz képest a nagyjából tíz évvel későbbi állapotot jelző piros vonalak jelentősen magasabban vannak.
Leginkább a tehetősebb rétegek tudtak előrelépni, a legfelső román jövedelmi negyed helyzete 2010 és 2019 között átlagosan 21 százalékponttal javult a PPS-ben mért, tehát az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított európai jövedelemrangsoron – a 85. román jövedelmi század például 2010-ben még csak az unió lakosságnak nagyjából 15 százalékát tudta megelőzni a jövedelmek rangsorán (miközben a románok 84 százalékánál jobban kerestek az ide tartozók), míg 2019-ben már az EU-s állampolgárok 35 százalékát hagyták maguk mögött a keresetükkel.
A bérfelzárkózás Romániában tehát a társadalom szélesebb körén lendített és jellemzően valamivel nagyobbat a magyarországi változásokhoz képest.
A 85. magyar jövedelmi századba tartozók például 2010-ben az uniós lakosság 29, majd 2019-ben 38 százalékánál kerestek többet.
A gyorsabb felzárkózásnak köszönhetően a leggazdagabb románok már közel hasonló pozícióban vannak az európai jövedelmi ranglétrán, mint a legjobban kereső magyarok, legalábbis a helyi megélhetés költségeivel, az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított adatokat nézve. Igaz, ez a két társadalom legjobban kereső tíz-tíz százalékában figyelhető csak meg – akik körében eleve nagyobb bizonytalansággal mérhetők fel a kereseti adatok – a jövedelmi századok nagy részét tekintve a magyarországi kereseti csoportok rendre három-négy százalékponttal több európainál kerestek jobban néhány éve, mint a romániaiak.
Ha az euróban mért jövedelmeket vesszük alapul, vagyis lényegében azok vásárlóereje helyett az abszolút értéküket hasonlítjuk össze, akkor egyelőre még nem látható a román bérek magyarokéhoz való felzárkózása (ugyanakkor a románok gyorsabb előmenetele így is látványos), az egyes román jövedelmi századokba tartozók helyezése rendre elmarad az adott magyarországi csoportokéihoz képest.
Az elmúlt évtized változásainak eltérő természete azonban jól látszik a fentebbi ábrán is: a román társadalom valamivel szélesebb köre tudott előre lépni a magyarországinál, továbbá a románok a szóban forgó tíz év alatt több uniós állampolgárt előztek meg a bér-ranglétrán, mint a magyarok. Fontos tanulsága a fenti ábrának, hogy a magyar társadalom rosszabbul kereső felének elhelyezkedése az eurós bérek rangsorában 2010 és 2019 között kifejezetten romlott, ami persze a forint és az euró árfolyam-változásának tükrében egyáltalán nem meglepő.
A magyarországihoz képest alacsonyabb bázisról induló román gazdaság gyors fejlődése tehát a jövedelmi adatokban is megmutatkozik, arról azonban még aligha beszélhetünk, hogy a román társadalom széles köre elérné vagy legalábbis megközelítené a magyarországi bérszínvonalat – ez egyelőre még csak a keleti szomszéd elitjére igaz, és csak akkor, ha figyelembe vesszük az ott jellemző árakat is, nem csak a jövedelmek névértékét.
Adat
Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia
Az MLSZ azt szeretné, hogy a klubok ne a kiöregedő légiósokra. alapozzanak, miközben irdatlan közpénz folyik az utánpótlásba.
Könnyebben találhat magyar dolgozókat egy kínai autógyár Pécsen, mint a BYD Szegeden
Nem tett le a kormány a pécsi autógyártásról, de nem világos, miért lenne jó, ha még erősebben függene a szektor szerencséjétől a magyar gazdaság.
Nem Magyarországra jönnek a magasan képzett szakemberek
Németország mellett több kelet-európai tagállam is vonzza a szakembereket, de Magyarország nem.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
