Románia gazdasága a 2010-es években a kelet-európai térségben kivételes iramú növekedést mutatott. Ezt vélhetően a lakosság is érzékeli, például a magyar és a szlovák szintet meghaladó minimálbérnek*Vásárlóerő-paritáson és nettóban számolva. köszönhetően. Érdekes kérdés azonban, hogy a fellendülés jóvoltából a különböző keresetű társadalmi rétegek helyzete hogyan változott az uniós lakosok jövedelmi ranglétráján*Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak.
Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak..
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az egész európai jövedelmi rangsoron 2010 és 2019 között a román társadalom viszonylag széles része – lényegében a legalsó negyeden kívül mindenki – feljebb tudott lépni: az évtized eleji éveket jelző világosszürke vonalakhoz képest a nagyjából tíz évvel későbbi állapotot jelző piros vonalak jelentősen magasabban vannak.
Leginkább a tehetősebb rétegek tudtak előrelépni, a legfelső román jövedelmi negyed helyzete 2010 és 2019 között átlagosan 21 százalékponttal javult a PPS-ben mért, tehát az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított európai jövedelemrangsoron – a 85. román jövedelmi század például 2010-ben még csak az unió lakosságnak nagyjából 15 százalékát tudta megelőzni a jövedelmek rangsorán (miközben a románok 84 százalékánál jobban kerestek az ide tartozók), míg 2019-ben már az EU-s állampolgárok 35 százalékát hagyták maguk mögött a keresetükkel.
A bérfelzárkózás Romániában tehát a társadalom szélesebb körén lendített és jellemzően valamivel nagyobbat a magyarországi változásokhoz képest.
A 85. magyar jövedelmi századba tartozók például 2010-ben az uniós lakosság 29, majd 2019-ben 38 százalékánál kerestek többet.
A gyorsabb felzárkózásnak köszönhetően a leggazdagabb románok már közel hasonló pozícióban vannak az európai jövedelmi ranglétrán, mint a legjobban kereső magyarok, legalábbis a helyi megélhetés költségeivel, az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított adatokat nézve. Igaz, ez a két társadalom legjobban kereső tíz-tíz százalékában figyelhető csak meg – akik körében eleve nagyobb bizonytalansággal mérhetők fel a kereseti adatok – a jövedelmi századok nagy részét tekintve a magyarországi kereseti csoportok rendre három-négy százalékponttal több európainál kerestek jobban néhány éve, mint a romániaiak.
Ha az euróban mért jövedelmeket vesszük alapul, vagyis lényegében azok vásárlóereje helyett az abszolút értéküket hasonlítjuk össze, akkor egyelőre még nem látható a román bérek magyarokéhoz való felzárkózása (ugyanakkor a románok gyorsabb előmenetele így is látványos), az egyes román jövedelmi századokba tartozók helyezése rendre elmarad az adott magyarországi csoportokéihoz képest.
Az elmúlt évtized változásainak eltérő természete azonban jól látszik a fentebbi ábrán is: a román társadalom valamivel szélesebb köre tudott előre lépni a magyarországinál, továbbá a románok a szóban forgó tíz év alatt több uniós állampolgárt előztek meg a bér-ranglétrán, mint a magyarok. Fontos tanulsága a fenti ábrának, hogy a magyar társadalom rosszabbul kereső felének elhelyezkedése az eurós bérek rangsorában 2010 és 2019 között kifejezetten romlott, ami persze a forint és az euró árfolyam-változásának tükrében egyáltalán nem meglepő.
A magyarországihoz képest alacsonyabb bázisról induló román gazdaság gyors fejlődése tehát a jövedelmi adatokban is megmutatkozik, arról azonban még aligha beszélhetünk, hogy a román társadalom széles köre elérné vagy legalábbis megközelítené a magyarországi bérszínvonalat – ez egyelőre még csak a keleti szomszéd elitjére igaz, és csak akkor, ha figyelembe vesszük az ott jellemző árakat is, nem csak a jövedelmek névértékét.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
