Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2021. augusztus 30. 06:34 Adat

Míg a magyarok jövedelme egy helyben toporog, a románok lassan, de jönnek fel

Románia gazdasága a 2010-es években a kelet-európai térségben kivételes iramú növekedést mutatott. Ezt vélhetően a lakosság is érzékeli, például a magyar és a szlovák szintet meghaladó minimálbérnek*Vásárlóerő-paritáson és nettóban számolva. köszönhetően. Érdekes kérdés azonban, hogy a fellendülés jóvoltából a különböző keresetű társadalmi rétegek helyzete hogyan változott az uniós lakosok jövedelmi ranglétráján*Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak.
Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve. Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg. A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat.
Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelemértékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak.
.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinimálbérben már előzi a magyart, de így is az alacsony bérekre építve száguld a román gazdaságHiába mutatta be az egyik leglátványosabb felzárkózást Románia több szempontból is a 2010-es években, a gazdasági modell lényege még mindig az egyre hatékonyabb munkaerő olcsósága.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy az egész európai jövedelmi rangsoron 2010 és 2019 között a román társadalom viszonylag széles része – lényegében a legalsó negyeden kívül mindenki – feljebb tudott lépni: az évtized eleji éveket jelző világosszürke vonalakhoz képest a nagyjából tíz évvel későbbi állapotot jelző piros vonalak jelentősen magasabban vannak.

Leginkább a tehetősebb rétegek tudtak előrelépni, a legfelső román jövedelmi negyed helyzete 2010 és 2019 között átlagosan 21 százalékponttal javult a PPS-ben mért, tehát az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított európai jövedelemrangsoron – a 85. román jövedelmi század például 2010-ben még csak az unió lakosságnak nagyjából 15 százalékát tudta megelőzni a jövedelmek rangsorán (miközben a románok 84 százalékánál jobban kerestek az ide tartozók), míg 2019-ben már az EU-s állampolgárok 35 százalékát hagyták maguk mögött a keresetükkel.

A bérfelzárkózás Romániában tehát a társadalom szélesebb körén lendített és jellemzően valamivel nagyobbat a magyarországi változásokhoz képest.

A 85. magyar jövedelmi századba tartozók például 2010-ben az uniós lakosság 29, majd 2019-ben 38 százalékánál kerestek többet. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb EurópábanNagyon-nagyon jól kell keresni ahhoz magyar szinten, hogy valaki elérje a közepes európai nívót. Megnéztük, hogyan változott a magyar keresők helyzete az EU-n belül a legújabb adatok szerint.

A gyorsabb felzárkózásnak köszönhetően a leggazdagabb románok már közel hasonló pozícióban vannak az európai jövedelmi ranglétrán, mint a legjobban kereső magyarok, legalábbis a helyi megélhetés költségeivel, az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított adatokat nézve. Igaz, ez a két társadalom legjobban kereső tíz-tíz százalékában figyelhető csak meg – akik körében eleve nagyobb bizonytalansággal mérhetők fel a kereseti adatok – a jövedelmi századok nagy részét tekintve a magyarországi kereseti csoportok rendre három-négy százalékponttal több európainál kerestek jobban néhány éve, mint a romániaiak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legjobban és a legrosszabbul kereső magyarok titkolják el leginkább a jövedelmük egy részétAz éves jövedelmük nagyjából 12-16 százalékát titkolhatták el 2015-ben a magyar háztartások egy új tanulmány szerint. Három év alatt viszont megfeleződhetett a rejtett jövedelmek aránya.

Ha az euróban mért jövedelmeket vesszük alapul, vagyis lényegében azok vásárlóereje helyett az abszolút értéküket hasonlítjuk össze, akkor egyelőre még nem látható a román bérek magyarokéhoz való felzárkózása (ugyanakkor a románok gyorsabb előmenetele így is látványos), az egyes román jövedelmi századokba tartozók helyezése rendre elmarad az adott magyarországi csoportokéihoz képest.

Az elmúlt évtized változásainak eltérő természete azonban jól látszik a fentebbi ábrán is: a román társadalom valamivel szélesebb köre tudott előre lépni a magyarországinál, továbbá a románok a szóban forgó tíz év alatt több uniós állampolgárt előztek meg a bér-ranglétrán, mint a magyarok. Fontos tanulsága a fenti ábrának, hogy a magyar társadalom rosszabbul kereső felének elhelyezkedése az eurós bérek rangsorában 2010 és 2019 között kifejezetten romlott, ami persze a forint és az euró árfolyam-változásának tükrében egyáltalán nem meglepő.

A magyarországihoz képest alacsonyabb bázisról induló román gazdaság gyors fejlődése tehát a jövedelmi adatokban is megmutatkozik, arról azonban még aligha beszélhetünk, hogy a román társadalom széles köre elérné vagy legalábbis megközelítené a magyarországi bérszínvonalat – ez egyelőre még csak a keleti szomszéd elitjére igaz, és csak akkor, ha figyelembe vesszük az ott jellemző árakat is, nem csak a jövedelmek névértékét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat eu-silc jövedelem jövedelemkülönbségek Románia Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.