Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. augusztus 21. 17:08 Adat

A legjobban és a legrosszabbul kereső magyarok titkolják el leginkább a jövedelmük egy részét

Magyarországon az összes dolgozó háztartásban nagyjából az éves jövedelem 12-16 százalékát, a versenyszférában dolgozó háztartások tagjai pedig a jövedelem ötödét-hatodát titkolták el 2015-ben. A jövedelemeltitkolás viszont a 2015 és 2017 közötti három évben nagyjából lefeleződött országosan – ez derül ki Keresztély Tibor és Madari Zoltán tanulmányából, ami a friss Közgazdasági Szemlében jelent meg.

A fogyasztási és jövedelmi statisztikák összevetése alapján az látszik, hogy

leginkább a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek, az országhatáron keresztül ingázók és a fiatalabb munkavállalók titkolták el a jövedelmük egy részét.

A szerzők a KSH háztartási költségvetési és életkörülmény-felvételének (HKÉF) adatai alapján próbáltak becslést adni a jövedelemeltitkolás nagyságára országosan és a magyar társadalom különböző csoportjaira vonatkozóan. Az adatok alapján a háztartások két csoportját hozták létre. 

Az egyikbe olyan háztartások tartoznak, ahol a keresők a közszférában dolgoznak. Itt például a bértábla miatt nehezebb a jövedelemeltitkolás, ezért a szerzők azzal a feltételezéssel éltek, hogy a közszférában dolgozók nem rejtegetik a jövedelmeiket (a szerzők azt is megjegyezték, hogy ez az általuk alkalmazott módszertan egyik jelentős korlátja, hiszen tudjuk, hogy a közszférában is van példa a jövedelem eltitkolására). A másik csoportban pedig a versenyszférában dolgozó háztartások vannak, ahol könnyebb csalni.

Ezt követően megbecsülték, hogy a közszférában dolgozó háztartások átlagosan mekkora részét fogyasztják el a nettó jövedelmüknek, és ez alapján megbecsülték, hogy mekkora lehet a versenyszférában dolgozók valódi jövedelme. A bejelentett és becsült valódi jövedelem különbsége alapján jött ki az eltitkolt jövedelem aránya.

Mivel a rejtett jövedelem arányát a szerzők minden vizsgált háztartás esetén megbecsülték, különböző szempontok szerint is meg tudták nézni, hogy mekkora a jövedelemeltitkolás mértéke. 

Ez alapján az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a legalsó és legfelső jövedelmi tizedekben volt a legmagasabb az eltitkolt jövedelmek aránya, tehát leginkább a legjobban és legrosszabbul keresők nem vallották be el a jövedelmük egy részét.

 

Utóbbira a tanulmány szerint az lehet a magyarázat, hogy ezek az emberek gyakran kényszerülnek a szürkefoglalkoztatásba, a gazdagabbaknak pedig több könnyebben elrejthető jövedelmük van (például a tőkejövedelmeik).

Keresztély és Madari azt is megvizsgálták, hogy az országon belül hol jellemző leginkább a jövedelmek eltitkolása. Kiderült egyrészt, hogy Budapesten lényegesen kisebb a jövedelemeltitkolás aránya, mint vidéken, amire az lehet a magyarázat, hogy a fővárosban több a jól fizető, bejelentett munkahely, így kisebb a késztetés a jövedelem rejtegetésére.

Megyei lebontásban Hajdú-Bihar és Vas emelkedik ki, amit az magyarázhat, hogy ezeken a környékeken sokan dolgoznak a szomszédos országokban. Közülük sokan lehetnek azok, akik az Ausztriában és Romániában szervezett jövedelmeiket nem vagy csak részben vallják be Magyarországon.

Forrás: Keresztély Tibor–Madari Zoltán A háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel

Ezeken kívül kiderült még, hogy:

  • a nők körében lényegében nincs jövedelemeltitkolás,
  • az adott háztartásban élő személyek számának növekedésével emelkedik az eltitkolás mértéke,
  • és az idősebb munkavállalók kevésbé hajlamosak eltitkolni a jövedelmeiket.

A tanulmány a 2015 és 2017 közötti trendeket elemezve arra jutott, hogy mind a versenyszférában, mind pedig az összes háztartás körében jelentősen csökkent a jövedelemeltitkolás aránya. Ezzel kapcsolatban Keresztély és Madari megjegyzi, hogy ebben az időszakban jelentős bérnövekedés volt az országban, és kedvező gazdasági helyzetben alapjáraton is jellemző a gazdaság fehéredése. Emellett azt is fontos, hogy a 2017-es jelentősebb minimálbér-emelés is hozzájárulhatott a fehéredéshez. Ennek az az oka, hogy sok munkavállalót csak minimálbérre jelentenek be, ők a pénz ezen felüli részét „borítékban” kapják, így az emelés automatikusan csökkentette az eltitkolt jövedelmek arányát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Adat eltitkolt jövedelem jövedelem szürkegazdaság tanulmány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Pálos Máté
2022. január 16. 07:28 Adat, Közélet

A babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csok

A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.

Hajdu Miklós Váczi István
2022. január 15. 16:07 Adat, Közélet

Az Aldinak és a Lidlnek többet kell engednie áraiból az átlagosnál a kormány miatt

Október óta az árstop által érintett termékek jellemzően meredekebben drágultak a diszkontokban az átlagosnál, noha még így is viszonylag olcsón lehetett őket megvásárolni.

Fontos

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Bucsky Péter
2022. január 15. 07:45 Podcast

Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság

Már magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.