Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. január 3. 06:59 Közélet

A nagy magyar bérnövekedés Európában csak visszaesésre volt elég

Nagyot nőttek a magyar jövedelmek 2017-ben: forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest. Ráadásul ezúttal nem csak a társadalom felső néhány tizedében nőtt a háztartások bevétele, mint azt 2010 óta megszokhattuk. Sőt, éppen a legszegényebb kétmillió embernél volt a legnagyobb a százalékos emelkedés.

 

Mint a fenti ábrákon látható, elsősorban a munkából származó jövedelmek növekedtek a magyar háztartásoknál, az államtól kapott juttatások nem igazán.*A közmunka itt munkajövedelemnek számít, nem szociális transzfernek. Ez az utóbbi években tapasztalt munkaerőpiaci fejlemények fényében (magas foglalkoztatottság, magas bérnövekedés) nem is lehet meglepetés.

De mire volt elég európai összevetésben ez a nagy javulás?

Joggal várhatnánk azt, hogy az ország különböző jövedelmi rétegei előre tudtak lépni ennek köszönhetően az európai jövedelmi ranglétrán. Tavaly tavasszal felépítettünk egy adatbázist, ahol összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei. Lényegében sorba raktuk fizetésük szerint az 500 millió európait, és az Eurostat adatai alapján megbecsültük, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest – mintha egy ország lenne a kontinens. A becslés módszertani hátteréről a csillagra (*A számításaink az EU-SILC adatfelvételen alapulnak, aminek összesített eredményeit az Eurostat közli, így bárki elérheti. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve (és megnéztük azt is, hogy mit látunk, ha euróban mérjük a jövedelmeket). Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg.
A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat. Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelem-értékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. Az EU-SILC adatairól még azt érdemes tudni (pdf), hogy a háztartások egy főre jutó éves bevételeit fejezik ki a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után.
A számításokat sokkal egyszerűbben és pontosabban is megcsinálhattuk volna, ha az EU-SILC részletes, úgynevezett mikroadatait nem csak tudományos célokra adná ki az Eurostat. A mikroadatokat ugyanis csak tudományos intézmények által is jóváhagyott kutatási terv kíséretében lehet kikérni, ráadásul az adatigénylés bírálata akár 8-12 hétig tarthat. Pedig ha az elemi szintű (tehát a személyeket és a háztartásokat jellemző) adatokat megfelelően előkészítve és anonimizálva közölnék, akkor kizárható lenne, hogy azokkal bárki visszaél.
) kattintva lehet többet olvasni.

Így kiderítettük, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, méghozzá elég alacsonyan. Viszont a felső tíz százalék, tehát a leggazdagabb egymillió magyar megelőzött hét év alatt 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig betört az európai elitbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

Időközben megjelentek a 2017-es adatok is az Eurostat honlapján,*Egyetlen ország, Írország kivételével. a következő napokban több cikk elemezzük ki az új fejleményeket. De kezdjük a legfontosabbal: a friss adatok alapján az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy

Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.

Érdekes módon az összes magyar jövedelmi csoportot érintette a megtorpanás, ráadásul hasonló mértékben. 

 

A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.

A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára. Igaz, ők még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).

A legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé.*Igaz, itt fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatai éppen a társadalom legalján és legtetején a legkevésbé megbízhatóak.

Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.

Következő cikkünkben pontosan is bemutatjuk, mely országok milyen jövedelmi rétegei hagyták le a magyar megfelelőiket a nagy magyar bérrobbanás idején.

Közélet eu-silc Eurostat jövedelem jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2019. augusztus 23. 11:56 Közélet

Kecskéket is bevetnek az egyre súlyosabb erdőtüzek ellen Portugáliában

A mediterrán régióban egyedül Portugáliában vannak egyre pusztítóbb tüzek, több erdő ég le, mint bárhol máshol az EU-ban. Most kecskéket vetnének be ellenük.

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Avatar
2019. augusztus 22. 10:27 Közélet

Sokáig nem lesz még új szuperkórház, ha így megy tovább

Még nem kezdtek bele az autópálya mellé tervezett új centrumkórház építésébe, a kormány nem elégedett a tempóval.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. augusztus 24. 07:23 Világ

Példátlan következményekkel járhat a brazíliai erdőégetés

Lassan visszafordíthatatlan lesz Amazónia erdőinek pusztulása. Ha ez nem csak Brazília szuverén ügye, akkor akár a katonai beavatkozás is szóba jöhet.

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.