Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. január 3. 06:59 Közélet

A nagy magyar bérnövekedés Európában csak visszaesésre volt elég

Nagyot nőttek a magyar jövedelmek 2017-ben: forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest. Ráadásul ezúttal nem csak a társadalom felső néhány tizedében nőtt a háztartások bevétele, mint azt 2010 óta megszokhattuk. Sőt, éppen a legszegényebb kétmillió embernél volt a legnagyobb a százalékos emelkedés.

 

Mint a fenti ábrákon látható, elsősorban a munkából származó jövedelmek növekedtek a magyar háztartásoknál, az államtól kapott juttatások nem igazán.*A közmunka itt munkajövedelemnek számít, nem szociális transzfernek. Ez az utóbbi években tapasztalt munkaerőpiaci fejlemények fényében (magas foglalkoztatottság, magas bérnövekedés) nem is lehet meglepetés.

De mire volt elég európai összevetésben ez a nagy javulás?

Joggal várhatnánk azt, hogy az ország különböző jövedelmi rétegei előre tudtak lépni ennek köszönhetően az európai jövedelmi ranglétrán. Tavaly tavasszal felépítettünk egy adatbázist, ahol összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei. Lényegében sorba raktuk fizetésük szerint az 500 millió európait, és az Eurostat adatai alapján megbecsültük, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest – mintha egy ország lenne a kontinens. A becslés módszertani hátteréről a csillagra (*A számításaink az EU-SILC adatfelvételen alapulnak, aminek összesített eredményeit az Eurostat közli, így bárki elérheti. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve (és megnéztük azt is, hogy mit látunk, ha euróban mérjük a jövedelmeket). Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg.
A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat. Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelem-értékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. Az EU-SILC adatairól még azt érdemes tudni (pdf), hogy a háztartások egy főre jutó éves bevételeit fejezik ki a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után.
A számításokat sokkal egyszerűbben és pontosabban is megcsinálhattuk volna, ha az EU-SILC részletes, úgynevezett mikroadatait nem csak tudományos célokra adná ki az Eurostat. A mikroadatokat ugyanis csak tudományos intézmények által is jóváhagyott kutatási terv kíséretében lehet kikérni, ráadásul az adatigénylés bírálata akár 8-12 hétig tarthat. Pedig ha az elemi szintű (tehát a személyeket és a háztartásokat jellemző) adatokat megfelelően előkészítve és anonimizálva közölnék, akkor kizárható lenne, hogy azokkal bárki visszaél.
) kattintva lehet többet olvasni.

Így kiderítettük, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, méghozzá elég alacsonyan. Viszont a felső tíz százalék, tehát a leggazdagabb egymillió magyar megelőzött hét év alatt 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig betört az európai elitbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszottÖsszejött az európai felső tíz százalék a leggazdagabb magyaroknak. Közben a magyarok alsó néhány százaléka csúszik le, lassan az európai padlónak ütközik. Jövedelem-eloszlás még több pöttyel!

Időközben megjelentek a 2017-es adatok is az Eurostat honlapján,*Egyetlen ország, Írország kivételével. a következő napokban több cikk elemezzük ki az új fejleményeket. De kezdjük a legfontosabbal: a friss adatok alapján az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy

Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.

Érdekes módon az összes magyar jövedelmi csoportot érintette a megtorpanás, ráadásul hasonló mértékben. 

 

A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.

A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára. Igaz, ők még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).

A legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé.*Igaz, itt fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatai éppen a társadalom legalján és legtetején a legkevésbé megbízhatóak.

Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.

Következő cikkünkben pontosan is bemutatjuk, mely országok milyen jövedelmi rétegei hagyták le a magyar megfelelőiket a nagy magyar bérrobbanás idején.

Közélet eu-silc Eurostat jövedelem jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. március 12. 16:35 Közélet

Világszerte leparancsolták a levegőből a Boeing legfelkapottabb gépét

Percről-percre változik a helyzet: egyre több országban tiltják be a Boeing 737 MAX típusú gépek repülését.

Tóth István János
2019. március 11. 14:13 Közélet

Az MTA megcsonkításának egy lehetséges magyarázata

Lehet, hogy annál egy fokkal ravaszabb a Fidesz, mint amit a felszínen látunk. Bemutatunk egy értelmezést, ami szerint ez a történet is a pénzről szól.

Wiedemann Tamás
2019. március 9. 12:40 Közélet

Győzött a fizika, máris megjelentek az újabb repedések a hatvani bicikli úton

"Kiderült, hogy nem is olyan egyszerű bicikliutat építeni", mondta a Duna Aszfalt képviselője.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. március 18. 06:52 Vállalat

Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER

Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.

Torontáli Zoltán
2019. március 17. 07:37 Élet

A rendszerváltás környéki seftelés remek üzleti iskola volt, amely ma hiányzik

Egyre közelebb kerülnek a nyugdíjhoz a nyolcvanas évek végének legjobb üzletkötői, és nem látszik az utánpótlás.

Wiedemann Tamás
2019. március 15. 14:51 Adat

Nehéz lesz utolérni Ausztriát, ha ott 22-szer több szabadalmi kérelmet nyújtanak be

Nagyon kevés a magyarországi szabadalmi kérvény, és azokat is a multik adják be. A statisztikákból is látszik, milyen nagy verseny van az önvezető autók fejlesztésében.