Tavaly az egy főre jutó éves nettó jövedelem 1,3 millió forint volt a KSH friss elemzése szerint, ami 8,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A változás illeszkedik a keresetek 2013 óta folyamatosan emelkedő tendenciájába, sőt, az elmúlt öt év során tavaly mérte a legnagyobb növekedést az előző évhez képest a statisztikai hivatal. Mindennek köszönhetően 2013 és 2017 között összességében közel egynegyedével több nettó bevétel jutott egy főre a háztartásokban. Ha a bejövő pénz valós értékének változását nézzük, akkor elmondható, hogy a reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt tavaly 2016-hoz képest.
A különböző jövedelmi források közül a munkajövedelmek súlya is tovább növekedett tavaly, tehát a háztartások bevételeinek egyre nagyobb része származik a munkáért kapott fizetésekből, és egyre inkább visszaszorul az olyan, úgynevezett társadalmi jövedelmek részaránya, mint a nyugdíjak és a családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások – mindez a kedvező gazdasági helyzetről árulkodik.
A legjobban és a legrosszabbul kereső társadalmi csoportok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket nézve azonban kedvezőtlen változás történt tavaly. A legkisebb bevételű tíz százalékba tartozó háztartásokhoz képest a legmagasabb jövedelmű tizedben tízszeres volt tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem. A jövedelmi különbségeket mérő Gini-együttható*Röviden megfogalmazva azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, értéke 0 és 100 között mozog, a nagyobb szám nagyobb egyenlőtlenségekre utal. és S80/S20-index*A legszegényebb és a leggazdagabb ötödök közötti jövedelemkülönbségeket méri, szintén a nagyobb értéke utal a mélyebb egyenlőtlenségekre. pedig arról árulkodik, hogy az egyenlőtlenségek 2012 és 2016 között tapasztalt stagnálását tavaly a növekedés váltotta fel – igaz, Magyarország e változások ellenére még mindig az unió közepesen egyenlőtlen országai közé tartozik.
Nagyok a különbségek a leggazdagabbak és a legszegényebbek által elvárt jövedelmeket nézve is: a legkevesebb pénzből gazdálkodó háztartásokban havi nettó 80 ezer forint fejenkénti jövedelmet tartottak elégségesnek egy átlagos életszínvonal fenntartásához, míg ez az összeg a felső tíz százalékban 179 ezer forint volt. Érdekesség, hogy ez utóbbi összeg jóval, mintegy 45 százalékkal kevesebb, mint amennyi pénzt az ide tartozó háztartásokban megkeresnek.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
