Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. november 30. 16:42 Közélet

Fogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteni

A felsőoktatásban az uniós pénzek nem hozták el a forrásbőséget, inkább csökkent a szektor bevétele az elmúlt években. Nagy a várakozás ezért, hogy az új, 2021 után induló uniós ciklusban a brüsszeli elvárásoknak megfelelően sokkal többet kell a humán területre költeni, és ennek az egyetemek is nyertesei lehetnek.

Az egyetemek és főiskolák gazdálkodásáról nem érhetőek el könnyen az adatok, csak az elmúlt évek költségvetési törvényeiből, zárszámadásaiból és az uniós támogatások adatbázisaiból dolgozhattunk. Ebből viszont jól látható, hogy 2011 és 2014 között csökkent a felsőoktatás hosszú időn át stabil GDP arányos finanszírozása.

 

 

Ezt követően nominálisan és GDP arányosan is gyors növekedés következett, leginkább az uniós forrásoknak köszönhetően. 2017-ben rekordot döntve már 2,1 százalék volt a felsőoktatási intézmények forrása a nemzeti össztermék arányában, 2019-re azonban nagyon gyorsan 1,2 százalékra süllyedt, és ha nem csökkenne idén a GDP a koronavírus-járvány miatt, akkor még tovább esne a mutató.

Évtizedek óta nem látott forráskivonást hajtott tehát végre a Fidesz a felsőoktatásban, példátlan alacsony szintre tolva a szektor bevételeit.

 

Igazságtalanság volna azonban csak a gazdasági teljesítményéhez mérni a felsőoktatás forrásait. Az elmúlt években a csökkenő magyar népesség, illetve a Fidesz továbbtanulást korlátozó és nehezítő intézkedéseinek következtében is csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Az alábbi grafikonon ezért azt mutatjuk be, hogy egy hallgatóra mekkora forrás jutott. Az infláció hatásának kiküszöbölése érdekében azt is megnéztük, hogy a 2004-es árszínvonal mellett hogyan alakultak a kiadások.

A 2017-es – az uniós források bősége miatti – csúcs után az egy hallgatóra jutó felsőoktatási kiadások gyorsan csökkenni kezdtek. Reálértéken azonban ma egy kicsivel több forrás jut egy hallgatóra (1 millió forint), mint 2004-ben (836 ezer forint).

 

 

Az uniós források nagyon egyenlőtlenül oszlottak el az egyetemek és főiskolák között. Emellett az állami fejlesztési forrásokat is (igen nehezen érthetően) aránytalanul osztották el: a kormányhoz szorosan kapcsolódó Nemzeti Közszolgálati Egyetemre például 2011 és 2020 között 149 milliárd forintot költöttek.

Nem lehet azon csodálkozni, hogy a soha meg nem térülő sporteseményekre és sportberuházásokra sok száz, ha nem ezer milliárdokat költő Fidesz a Testnevelési Egyetemre is sokat költ. Míg azonban a legjobb magyar egyetemeket jegyzik a nemzetközi listákon, a 18 milliárdos fejlesztést elnyerő TE nem is szerepel ilyeneken. Szakmai szempontból emlékezetes az is, hogy egy rektori kinevezés érdekében törvényt módosítottak, hogy az a korábbi gyakorlattal ellentétben tudományos háttér nélkül is betölthető legyen.

Érdemes azonban azt is megnézni, hogy csak néhány kiragadott fejlesztésről van szó, vagy szisztematikus a fejlesztési források a kormánynak kedves intézmények felé terelése? Az alábbi ábrán a költségvetésekben szereplő nevesített fejlesztések és az uniós források összegét vizsgáltuk meg 2010 óta intézményenként.

Hogy ne csak az abszolút összegeket lássuk, az Oktatási Hivatal által legutóbb közzétett, 2018/2019-es tanév hallgatói létszámai alapján arányosítva is bemutatjuk, mely intézmények jártak jól, vagy rosszul. 

Összesen 458 milliárd forintot kaptak az állami fenntartású egyetemek*az egyházi és magánegyetemekkel nem foglalkozunk, ezek közül az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem kapott évente 200 millió forintot, ami jelentősebb tétel. a költségvetésből és az uniós forrásokból 2010-et követően. Az intézmények között ugyan vannak különbségek, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem messze kimagaslik:

míg az összes többi egyetemen 1,1 millió forint állami és uniós támogatás jutott az elmúlt 10 évben egy hallgatóra, az NKE-en 27,4 millió forint.

 

 

Az összes állami fenntartású egyetem 2019-re vonatkozó költségvetési beszámolóját*A PTE, az SZTE és a DE esetében csak a 2018-as adatokat sikerült fellelni. Az intézmények egy része csak az elfogadott költségvetést tölti fel, mások az adott évre végül teljesített adatokat is, ezért az összehasonlításban a terv-tény adatok eltérése miatt lehetnek kisebb eltérések. is elemeztük. A tavalyi gazdálkodási adatok alapján az látszik, hogy összességében már az egyetemi és főiskolai bevételek 22 százaléka nem is az államtól származik. Ahogy a magyar sport is ódzkodik a piaci bevételektől, a Testnevelési Egyetem (TE) is: mesze ennél az intézménynél a legmagasabb, 96 százalék az állami bevételek aránya. A legmagasabb piaci bevétel pedig az Állatorvostudományi Egyetem esetében 62 százalék, ott már a diákok több mint fele külföldi.

Az egy hallgatóra jutó állami kiadások az igencsak drága orvosképzéssel foglalkozó egyetemeken (SOTE, Debreceni, Szegedi és Pécsi Tudományegyetem) a legmagasabbak. A SOTE-n egy diákra évente 7,2 millió forint állami bevétel jut, a TE-n 7,6 millió:

a Testnevelési Egyetemen azonban többet költ az állam egy hallgatóra, mint a világszínvonalú, sokkal összetettebb és drágább képzést biztosító SOTE-n.

 

A harmadik helyen a kicsi, de nemzetközileg is elismert, egyedi képzéseket nyújtó Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem áll. Az alapvetően közigazgatási és gazdasági képzést nyújtó Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezen a téren is messze kiemelkedik a hallgatónként 3,3 milliós támogatással: a Corvinuson például csak 590 ezer jut egy hallgatóra. 

 

 

Az állami fenntartású egyetemek az összesen 623,7 milliárd forintos 2019-es bevételükből működési célú normatív támogatásként 207,6 milliárd forintot kaptak, továbbá 20,1 milliárd forintot pedig felhalmozási támogatásként – azaz beruházásokra. Az első tételt törvény szabályozza, hallgatónként, képzési típusonként eltérők ezek a források, és az intézmények saját teljesítménye automatikusan dönti el. Az EU támogatások ebben a költségvetési forrásban a felhalmozási támogatások között szerepelnek alapvetően.

A központi költségvetésből kapott támogatások azonban ennél többet, 258,5 milliárd forintot tesznek ki. Ezeknél sokkal nagyobb szerepe van az egyedi, nem számszerűsíthető feltételeknek, amelyek alapján egyéni döntéssel tud a kormányzat támogatni egyes intézményeket.  

A 27 felsőoktatási intézmény 2019-ben 609,9 milliárd forint kiadásról számolt be*a bevétel és a kiadás azért is eltérhet, mert az egyes évek közti maradványokat időben eltolva használják fel.. A kiadások felét elvitték a bérek és a járulékok, ami egy tudás alapú területen nem túl meglepő. A bérek adó- és bérterhe összesen 133 milliárd forintot tett ki, míg a megvásárolt áruk és szolgáltatások áfája közel 65 milliárd forint volt. 

Az állami támogatások 40 százaléka automatikusan vissza is folyik a költségvetésbe, így a 486 milliárdos állami felsőoktatási kiadás nettóban számolva alig 287 milliárdot tehet ki.

 

Fejlesztésre azonban igen kevés jutott, csupán a kiadások 7,6 százalékát tette ki a 46 milliárd forintnyi összeg. De talán ennél is aggasztóbb, hogy csupán a kiadások 3,1 százalékát, 19,2 milliárd forintot költöttek fenntartásra. 

Míg a kormány a MOME campusára 16,8 milliárd forintot költött, alig jut ennél évente több forrás az összes egyetem és főiskola fenntartására. Ez jól mutatja, hogy míg az NKE, a TE vagy a MOME kirakatberuházásaira bőven akad pénz, főként a vidéki intézményekben a fenntartás is problémákat okoz.

Az egyes intézmények gazdálkodásai adatainak főbb mutatóit az ezen a linken elérhető táblázatban lehet böngészni.

Közélet állami támogatás egyetem felsőoktatás főiskola uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Jandó Zoltán
2021. április 15. 17:31 Közélet

Olyan fertőzöttségi számok mellett nyitják az iskolákat, amilyenek mellett bezárták

Két-három hét múlva radikálisan kisebb kockázattal lehetne meglépni ugyanezeket a lazításokat, de a kórházak leterheltsége még akkor is magasabb lenne a márciusinál.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Fontos

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. április 16. 18:32 Adat

Furcsán követi a járványhullámokat a halálozások megugrása

A helyenként zavaros járványadatok ellenére az is feltűnő, hogy nagyon mások a túlélési esélyei annak, aki Budapesten kapja el a koronavírust, mint aki például Nógrádban.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.