Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. november 30. 16:42 Közélet

Fogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteni

A felsőoktatásban az uniós pénzek nem hozták el a forrásbőséget, inkább csökkent a szektor bevétele az elmúlt években. Nagy a várakozás ezért, hogy az új, 2021 után induló uniós ciklusban a brüsszeli elvárásoknak megfelelően sokkal többet kell a humán területre költeni, és ennek az egyetemek is nyertesei lehetnek.

Az egyetemek és főiskolák gazdálkodásáról nem érhetőek el könnyen az adatok, csak az elmúlt évek költségvetési törvényeiből, zárszámadásaiból és az uniós támogatások adatbázisaiból dolgozhattunk. Ebből viszont jól látható, hogy 2011 és 2014 között csökkent a felsőoktatás hosszú időn át stabil GDP arányos finanszírozása.

 

 

Ezt követően nominálisan és GDP arányosan is gyors növekedés következett, leginkább az uniós forrásoknak köszönhetően. 2017-ben rekordot döntve már 2,1 százalék volt a felsőoktatási intézmények forrása a nemzeti össztermék arányában, 2019-re azonban nagyon gyorsan 1,2 százalékra süllyedt, és ha nem csökkenne idén a GDP a koronavírus-járvány miatt, akkor még tovább esne a mutató.

Évtizedek óta nem látott forráskivonást hajtott tehát végre a Fidesz a felsőoktatásban, példátlan alacsony szintre tolva a szektor bevételeit.

 

Igazságtalanság volna azonban csak a gazdasági teljesítményéhez mérni a felsőoktatás forrásait. Az elmúlt években a csökkenő magyar népesség, illetve a Fidesz továbbtanulást korlátozó és nehezítő intézkedéseinek következtében is csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Az alábbi grafikonon ezért azt mutatjuk be, hogy egy hallgatóra mekkora forrás jutott. Az infláció hatásának kiküszöbölése érdekében azt is megnéztük, hogy a 2004-es árszínvonal mellett hogyan alakultak a kiadások.

A 2017-es – az uniós források bősége miatti – csúcs után az egy hallgatóra jutó felsőoktatási kiadások gyorsan csökkenni kezdtek. Reálértéken azonban ma egy kicsivel több forrás jut egy hallgatóra (1 millió forint), mint 2004-ben (836 ezer forint).

 

 

Az uniós források nagyon egyenlőtlenül oszlottak el az egyetemek és főiskolák között. Emellett az állami fejlesztési forrásokat is (igen nehezen érthetően) aránytalanul osztották el: a kormányhoz szorosan kapcsolódó Nemzeti Közszolgálati Egyetemre például 2011 és 2020 között 149 milliárd forintot költöttek.

Nem lehet azon csodálkozni, hogy a soha meg nem térülő sporteseményekre és sportberuházásokra sok száz, ha nem ezer milliárdokat költő Fidesz a Testnevelési Egyetemre is sokat költ. Míg azonban a legjobb magyar egyetemeket jegyzik a nemzetközi listákon, a 18 milliárdos fejlesztést elnyerő TE nem is szerepel ilyeneken. Szakmai szempontból emlékezetes az is, hogy egy rektori kinevezés érdekében törvényt módosítottak, hogy az a korábbi gyakorlattal ellentétben tudományos háttér nélkül is betölthető legyen.

Érdemes azonban azt is megnézni, hogy csak néhány kiragadott fejlesztésről van szó, vagy szisztematikus a fejlesztési források a kormánynak kedves intézmények felé terelése? Az alábbi ábrán a költségvetésekben szereplő nevesített fejlesztések és az uniós források összegét vizsgáltuk meg 2010 óta intézményenként.

Hogy ne csak az abszolút összegeket lássuk, az Oktatási Hivatal által legutóbb közzétett, 2018/2019-es tanév hallgatói létszámai alapján arányosítva is bemutatjuk, mely intézmények jártak jól, vagy rosszul. 

Összesen 458 milliárd forintot kaptak az állami fenntartású egyetemek*az egyházi és magánegyetemekkel nem foglalkozunk, ezek közül az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem kapott évente 200 millió forintot, ami jelentősebb tétel. a költségvetésből és az uniós forrásokból 2010-et követően. Az intézmények között ugyan vannak különbségek, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem messze kimagaslik:

míg az összes többi egyetemen 1,1 millió forint állami és uniós támogatás jutott az elmúlt 10 évben egy hallgatóra, az NKE-en 27,4 millió forint.

 

 

Az összes állami fenntartású egyetem 2019-re vonatkozó költségvetési beszámolóját*A PTE, az SZTE és a DE esetében csak a 2018-as adatokat sikerült fellelni. Az intézmények egy része csak az elfogadott költségvetést tölti fel, mások az adott évre végül teljesített adatokat is, ezért az összehasonlításban a terv-tény adatok eltérése miatt lehetnek kisebb eltérések. is elemeztük. A tavalyi gazdálkodási adatok alapján az látszik, hogy összességében már az egyetemi és főiskolai bevételek 22 százaléka nem is az államtól származik. Ahogy a magyar sport is ódzkodik a piaci bevételektől, a Testnevelési Egyetem (TE) is: mesze ennél az intézménynél a legmagasabb, 96 százalék az állami bevételek aránya. A legmagasabb piaci bevétel pedig az Állatorvostudományi Egyetem esetében 62 százalék, ott már a diákok több mint fele külföldi.

Az egy hallgatóra jutó állami kiadások az igencsak drága orvosképzéssel foglalkozó egyetemeken (SOTE, Debreceni, Szegedi és Pécsi Tudományegyetem) a legmagasabbak. A SOTE-n egy diákra évente 7,2 millió forint állami bevétel jut, a TE-n 7,6 millió:

a Testnevelési Egyetemen azonban többet költ az állam egy hallgatóra, mint a világszínvonalú, sokkal összetettebb és drágább képzést biztosító SOTE-n.

 

A harmadik helyen a kicsi, de nemzetközileg is elismert, egyedi képzéseket nyújtó Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem áll. Az alapvetően közigazgatási és gazdasági képzést nyújtó Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezen a téren is messze kiemelkedik a hallgatónként 3,3 milliós támogatással: a Corvinuson például csak 590 ezer jut egy hallgatóra. 

 

 

Az állami fenntartású egyetemek az összesen 623,7 milliárd forintos 2019-es bevételükből működési célú normatív támogatásként 207,6 milliárd forintot kaptak, továbbá 20,1 milliárd forintot pedig felhalmozási támogatásként – azaz beruházásokra. Az első tételt törvény szabályozza, hallgatónként, képzési típusonként eltérők ezek a források, és az intézmények saját teljesítménye automatikusan dönti el. Az EU támogatások ebben a költségvetési forrásban a felhalmozási támogatások között szerepelnek alapvetően.

A központi költségvetésből kapott támogatások azonban ennél többet, 258,5 milliárd forintot tesznek ki. Ezeknél sokkal nagyobb szerepe van az egyedi, nem számszerűsíthető feltételeknek, amelyek alapján egyéni döntéssel tud a kormányzat támogatni egyes intézményeket.  

A 27 felsőoktatási intézmény 2019-ben 609,9 milliárd forint kiadásról számolt be*a bevétel és a kiadás azért is eltérhet, mert az egyes évek közti maradványokat időben eltolva használják fel.. A kiadások felét elvitték a bérek és a járulékok, ami egy tudás alapú területen nem túl meglepő. A bérek adó- és bérterhe összesen 133 milliárd forintot tett ki, míg a megvásárolt áruk és szolgáltatások áfája közel 65 milliárd forint volt. 

Az állami támogatások 40 százaléka automatikusan vissza is folyik a költségvetésbe, így a 486 milliárdos állami felsőoktatási kiadás nettóban számolva alig 287 milliárdot tehet ki.

 

Fejlesztésre azonban igen kevés jutott, csupán a kiadások 7,6 százalékát tette ki a 46 milliárd forintnyi összeg. De talán ennél is aggasztóbb, hogy csupán a kiadások 3,1 százalékát, 19,2 milliárd forintot költöttek fenntartásra. 

Míg a kormány a MOME campusára 16,8 milliárd forintot költött, alig jut ennél évente több forrás az összes egyetem és főiskola fenntartására. Ez jól mutatja, hogy míg az NKE, a TE vagy a MOME kirakatberuházásaira bőven akad pénz, főként a vidéki intézményekben a fenntartás is problémákat okoz.

Az egyes intézmények gazdálkodásai adatainak főbb mutatóit az ezen a linken elérhető táblázatban lehet böngészni.

Közélet állami támogatás egyetem felsőoktatás főiskola uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Fontos

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.