Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
Tavaly előtt még mindig a GDP 2,2 százalékát tették ki az uniós pénzek.
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
300 milliárd forintos uniós támogatást lát biztosítottnak a főváros, ami az előző hét éves ciklushoz képest visszalépés. De a kormány eredeti tervéhez képest mégis jelentős.
A pár száz milliárdos építési projektek közül a stadionok már jól mennek, a kórházak viszont egyáltalán nem, pedig arra még uniós pénzt is lehetett volna kapni.
480 ezer forint költséggel sikerült gyakorlati helyet találni néhány hétre az egyébként elképesztő módon keresett programozóknak.
A magyar hatóságok csak a kis értékű szabálytalanságokat látják meg az uniós forrásoknál. A hasonlóan látványos adatok miatt nem csoda, hogy az EU vonakodik a támogatások kifizetésével.
Magyarországon sajátságosan értelmezik az uniós támogatású útberuházások költség-haszon-elemzéseinek útmutatóit, ez pedig nem véletlen.
Sem a lakhatási szegénységet, sem a légszennyezést nem csökkenti érdemben az a több mint 200 milliárd forint, amelyből önrész nélkül lehet napelemet telepíteni a háztetőkre.
Világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.