Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. március 24. 06:04 Közélet

A gazdagabb fideszes városok tízmilliárdokkal több uniós támogatáshoz jutnak, mint a szegényebb ellenzékiek

Egy hónapja számoltunk be arról, hogy a magyar állami turisztikai hivatal (MTÜ) mennyire aránytalanul osztott szét több tízmilliárd forint közpénzt fideszes és ellenzéki vezetésű városok között. Hiába él nagyjából ugyanannyi lakos ezeken a településeken, a fideszes vezetésű önkormányzatok közel 500-szor annyi támogatást kaptak, mint az ellenzéki irányításúak.

Míg a kormánypárt által irányított önkormányzatok több mint 32 milliárd forint turisztikai támogatást kaptak, az ellenzékiek mindössze 68 milliót. A nem fideszes vezetésű települések nem csak a turisztikai költések miatt kerülnek hátrányosabb helyzetbe. Például miután a kormány tavaly bejelentette az önkormányzatok legfontosabb bevétele, az iparűzési adó csökkentését, számos fideszes vezetésű önkormányzatot kompenzáltak egyedi döntésekkel.

Ezeknél is nagyobb bevételi forrást jelenthetnek a települések számára az uniós támogatások. A 2014-2020 közötti uniós források felhasználását kezelő Széchenyi 2020 program révén összesen közel 500 milliárd forint szétosztásáról döntöttek a megyeszékhelyek és Budapest önkormányzatai javára (összesen pedig a teljes programban 11 ezer milliárd forint kiosztásáról született döntés).

Fontos megjegyzés, hogy ez az összeg nem ad teljes képet, mivel csak közvetlenül az önkormányzatoknak adott támogatások szerepelnek benne. Az önkormányzati cégek, helyi kormányhivatalok, tankerületi központok vagy szakképzési centrumok támogatásai további százmilliárdokkal segítették a megyeszékhelyek és Budapest fejlődését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Ezzel a hiányossággal együtt a nagyvárosi önkormányzatokhoz közvetlenül eljutó közel 500 milliárd forint szemléletes viszonyítási alapot nyújt az uniós pénzek szétosztásáról, különösen a 2019-es önkormányzati választást követő időszakról. 

A 2014 óta tartó költségvetési ciklusban eddig Nyíregyháza kapta a legtöbb pénzt egy főre vetítve. Összesen 42 milliárd forint támogatáshoz jutott, ami egy lakosra vetítve 351 ezer forint. A legtöbb pénzt, 7 milliárd forintot 47 autóbusz beszerzésére kapta a város.

A sorban Kaposvár (egy lakosra jutó 317 ezer forintos támogatással) és Zalaegerszeg (307 ezer forint) következik. A megyeszékhelyek között Szeged szerepel az utolsó helyen 204 ezer forintos egy főre jutó támogatással.

Salgótarján mellett Szeged az egyetlen megyeszékhely, amelyet 2014 óta ellenzéki polgármester vezet. Szeged annak ellenére kapott közel 40 százalékkal kevesebb uniós támogatást Nyíregyházánál, hogy az egy lakosra jutó nettó jövedelem alapján szegényebbnek számít (a módszertanról a csillagra kattintva lehet bővebben olvasni*Az önkormányzatok támogatásai a palyazat.gov.hu oldalról lettek legyűjtve. A települések lakosságszámai a Belügyminisztérium honlapjáról származnak és a 2021. január 1-jei adatokat tükrözik. Az egy lakosra jutó nettó jövedelem a TeIR adatbázisából származik, ahol a legfriseebb adatok 2017-re vonatkoznak. ).

Budapest és a fővárosi kerületi önkormányzatok összesen 61 milliárd forintot kaptak, amellyel a főváros magasan az utolsó a listán (az egy lakosra jutó uniós támogatás 37 ezer forint). Mivel azonban a fejlettsége miatt alapból korlátozottabban férhet hozzá uniós forrásokhoz, emiatt nem is szerepel a fenti grafikán.

Szeged mellett a másik, 2014 óta ellenzéki vezetésű város Salgótarján, amely a legszegényebb megyeszékhely az egy lakosra jutó jövedelem alapján. Bár az EU regionális támogatásainak a célja a szegényebb régiók felzárkóztatása, Salgótarján mégis alig kapott több támogatást, mint egy átlagos megyeszékhely.

Talajmenti köd Salgótarjánban 2019-ben. Fotó: Komka Péter/MTI

Ezzel együtt a trendvonal alapján ha nem is jelentősen, de a szegényebb városoknak jutott több támogatás. Ez jelentősen megváltozott a 2019-es önkormányzati választás után, innentől kezdve a gazdagabb és kormánypárti vezetésű városok látványosan több pénzt kaptak.

Azóta hét megyeszékhelyet vezet ellenzéki politikus, és egy főre vetítve átlagosan kevesebb mint fele annyi támogatás érkezett ezekre a településekre. Egy fideszes vezetésű megyeszékhely egy főre vetítve 45 ezer forint támogatáshoz jutott a 2019-es választás óta, míg egy ellenzéki vezetésű 20 ezer forinthoz.

Míg a legszegényebb, továbbra is ellenzéki vezetésű Salgótarján a választások után mindössze 20 millió forintot kapott, addig a leggazdagabb megyeszékhely, a fideszes irányítású Székesfehérvár javára több mint 12 milliárd forint támogatásról döntöttek. A legtöbb támogatásban részesített hat önkormányzat mind fideszes vezetésű, és közel háromszor annyi pénzt osztottak ki nekik (összesen 36,3 milliárd forintot), mint a hét ellenzéki irányítású városnak (összesen 13,6 milliárd forint), miközben a fideszeseknek még némileg alacsonyabb is az összlakossága.

Szintén kirívó, hogy a felzárkóztatás eszméjével szembemenve minél gazdagabb egy település, annál több támogatást kap. Az egy főre jutó nettó jövedelem alapján a két leggazdagabb város (az egyaránt fideszes vezetésű Székesfehérvár és Veszprém) kapta a legtöbb támogatást arányaiban, míg a két legszegényebb (az egyaránt ellenzéki vezetésű Salgótarján és Pécs) a legkevesebbet.

Békéscsaba esete sajátos. A 2014-ben még fideszes jelölt ellenében nyerő Szarvas Péter polgármester mögé ugyan beállt a Fidesz 2019-ben, de továbbra is függetlenként indult. A fideszes támogatás mellett kevesebb mint fele annyi egy főre jutó támogatást szerzett, mint a sorban utolsó fideszes vezetésű város, Szekszárd. Az ábrán szereplő trendvonal is azt mutatja, hogy minél gazdagabb egy város, annál nagyobb támogatáshoz jut.

A nem megyeszékhely megyei jogú városok példája is hasonló aránytalanságot mutat. Mióta az ellenzék által támogatott Márki-Zay Pétert választották meg a mintegy 45 ezer lakosú Hódmezővásárhely élére 2018-ban, a város úgy kapott mindössze 250 millió forint uniós támogatást, hogy az egy főre jutó jövedelem alapján Salgótarjánnál is szegényebb. Ezzel szemben a hasonló népességű, fideszes irányítású Nagykanizsa több mint 1,5 milliárd forint támogatást kapott, tehát több mint hatszor annyit, mint Hódmezővásárhely.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormányEgyre inkább a kormányzati önkény dönti el, hogy mely településekre mosolyog rá a szerencse.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őketAz iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Közélet ellenzék megyeszékhely önkormányzat polgármester uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2021. november 26. 10:46 Közélet

A felültámogatott hevesi járás Fidesz-szimpatizáns polgármestere, akit „mindenki szeret”

A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét.

Ercse Kriszta
2021. november 25. 17:55 Közélet

Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás

A magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.

Papp József
2021. november 22. 17:23 Közélet

Orbán mostani ciklusának végére Románia lehagyhatja Magyarországot

Jogállamiság, a NER-vállalatok és a közmunkaprogram hiánya - véleménycikkünk szerzője szerint jelentős részben ezeknek köszönhetően előzheti le hazánkat keleti szomszédunk.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.