A tavaszi járványkezelés egyik sajátos mozzanata volt, amikor nyilvánosságra került, hogy a turizmus összeomlása idején kik között oszt szét 85 milliárd forint támogatást a magyar állam. Ez volt az a pályázat, amelyet három hónap helyett három hét után felfüggesztettek, a keretösszegét indoklás nélkül 20 milliárd forintról 85 milliárdra emelték, és máig nem lehet tudni, hogy kik és mi alapján döntöttek a támogatások szétosztásáról.
Ahogy akkor írtuk, a pályázat nemcsak azért volt kirívó, mert a turizmus bezuhanása miatt állásukat elvesztő tízezrek helyett a politikai elittel szoros kapcsolatot ápoló, kiemelkedően gazdag vállalkozókat támogatta adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy milyen áttetszően transzformálódnak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Ez volt az a pályázat, amelyen
- a 31 éves tiszakécskei Sáfrány Tamás pár nappal korábban megalapított első cége nyolcmilliárd forint támogatást nyert három hotel fejlesztésére;
- a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forint támogatást kapott, majd közel ezer embert épített le;
- az egyaránt Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös tihanyi hotelprojektje több mint nyolcmilliárd forint támogatást kapott, szobánként 77 millió forintot;
- ötmilliárd forintot kapott egy füredi kikötő, amely körül szédületes tempóban cserélődtek a kormánypárthoz közel álló üzletemberek;
- ezek mellett több olyan cég is milliárdos támogatást kapott, amelyek lényegében üresek voltak, vagy hotelprojektjeikről nem igazán lehetett nyilvános információt találni.
A 85 milliárd szétosztása a Kisfaludy néven futó támogatási programnak csak egy része volt, mivel összesen 300 milliárd forintot terveztek kiosztani 2030-ig. Az állami turisztikai ügynökség honlapján szereplő táblázat szerint ebből 2020-ban több mint 200 milliárd forint támogatást ítéltek meg.
Ahogy elsősorban a 24.hu és az mfor számos cikkben bemutatta, a májusi pénzosztást követően is számos esetben politikához közel állók jutottak jelentős állami támogatáshoz. Például Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter és a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök érdekeltségébe tartozó, frissen alapított cég másfél milliárd forintot kapott egy badacsonytomaji szállodára. Pintér Sándor volt beosztottjának frissen alapított cége pedig 1,3 milliárd forintot kapott egy olyan hotel felújítására, amelyet Pintér Sándor volt cége szerzett meg.
Az állami támogatásoknak nemcsak a Fidesz-közeli vállalkozók, hanem a fideszes önkormányzatok is az egyértelmű kedvezményezettjei között vannak (erről is írt korábban a 24.hu). Az MTÜ támogatási listája alapján 2020-ban a megítélt támogatások jelentős része, mintegy 38 milliárd forint került közvetlenül önkormányzatokhoz. Ezeknek a felhasználása változatos, leginkább strand- vagy fürdőfejlesztésre adtak pénzt, de van példa városháza-felújításra vagy szállodaépítésre is.
Az önkormányzatoknak megítélt támogatások döntő többsége olyan településekre került, ahol kormánypárti polgármester választottak 2019-ben. A legtöbb pénzt, 6,3 milliárd forintot Balatonfüred kapta – új kulturális negyed kialakítására, kemping- és strandfejlesztésre -, Debrecen több mint ötmilliárd forintot kapott – többek között fürdőre és babamúzeumra -, Esztergom pedig ötmilliárdot. Orbán Viktor faluja, Felcsút is befért a tíz legtöbb turisztikai támogatást kapó település közé, 1,5 milliárd forintot kapott „árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére”.
A tíz legtöbb pénzt kapó település közül kilenc fideszes vezetésű, egy helyen, Hercegkúton pedig független a polgármester. Összességében az MTÜ-s táblázat alapján megítélt 38 milliárd forint 84 százaléka, 32 milliárd ment olyan településekre, amelyeknek 2019-ben fideszes polgármestere lett.
Számos, független polgármester által vezetett település is nyert támogatást, viszont mindössze három olyan települést találtam a listán, amelynek az egyesült ellenzék által támogatott*nem függetlenként induló jelöltje nyert 2019-ben. Baja és Szentendre 30-30 millió forintot kapott szabadstrand-fejlesztésére, Miskolc pedig 8 millió forintot kapott Lillafüred egészségturisztikai fejlesztésére.
A fideszes vezetésű települések tehát több mint 32 milliárd forint közpénzt kaptak az MTÜ-től, ami több mint 470-szer annyi, mint az ellenzék által vezetett városoknak jutó 68 millió forint. Ez amiatt kirívó aránytalanság, mert a 2019-es önkormányzati választás alapján nagyjából ugyanannyi ember él a Fidesz és az ellenzéki összefogás által vezetett (10 ezresnél nagyobb) településeken.
Néhány felsorolt város példája is szemlélteti ezt az aszimmetriát. Esztergom és Szentendre hasonló méretűek, egyaránt a Dunakanyar környékének leginkább látogatott városai, de míg a fideszes vezetésű Esztergom ötmilliárd közpénzhez jutott, az ellenzéki Szentendre ennek 0,6 százalékát kapta meg, 30 milliót.
Míg a fideszes Balatonfüred 6,3 milliárd forintot kap, a Balaton másik jelentős városa, a kétszer akkora, ellenzéki vezetésű Siófoknak nem jár MTÜ-támogatás. Szintén éles kontrasztot mutat két kelet-magyarországi nagyváros esete: Miskolc a 0,2 százalékát kapta meg a fideszes vezetésű Debrecen 5,2 milliárdos támogatásának.
Az MTÜ az önkormányzati támogatásokra vonatkozó kérdésemre azt válaszolta, hogy a támogatás megítélésénél „nem a pályázó személye vagy pártállása, hanem a pályázat tartalma alapján születik döntés. Aki megfelel a feltételeknek, támogatásban részesül a rendelkezésre álló forrás függvényében”.
A fideszes önkormányzatok támogatása valójában az eddig bemutatottnál is jelentősebb. A fenti számításoknál ugyanis csak az önkormányzatokat vettem figyelembe, az önkormányzati cégeket nem. Tavaly három önkormányzati cég is több milliárdos támogatáshoz jutott, ezek egyaránt fideszes települések.
A Debreceni Gyógyfürdő (ma már Aquaticum Debrecen) 4,4 milliárd forintot kapott egy szálloda megépítésére. A sárospataki fürdő befejezésére 3,5 milliárdot kapott a fideszes önkormányzat cége, a lenti fürdő fejlesztésére pedig 2,4 milliárdot.
Az ellenzéki települések diszkriminálása a kormányzat részéről nem egyedi eset. Például miután a kormány tavaly decemberben bejelentette az önkormányzatok legfontosabb bevételének számító iparűzési adó csökkentését, számos fideszes vezetésű önkormányzatot kompenzálták egyedi döntések alapján.
