Közel 27 százalékkal csökkent a húsz legnagyobb hotelcég alkalmazotti létszáma 2020 februárja és szeptembere között. Az elbocsátási hullám a nyáron sem enyhült, sőt összességében május óta több embertől váltak meg a vállalatok, mint a tavaszi nagy leállás hónapjaiban. Nagy különbségek vannak azonban attól függően, hogy hol vannak a szállodák, a láncoknál nagyon durva leépítés volt, a Balatonnál viszont sokkal kevésbé borultak meg a hotelek.
Elbocsátási hullám
A húsz legnagyobb hazai hotelcég februárban még hajszál híján 8900 embert foglalkoztatott, májusra azonban ez a szám 8000 alá csökkent, szeptemberben pedig már a 6500-at is alig haladta meg. A közel 2400 fős elbocsátás nagy részét a két legnagyobb lánc, a Danubius, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels hozta össze, ezek összesen majdnem 1700 embert küldtek el, többségüket még a nyári hónapokban.
Valójában már tavasszal tudni lehetett, hogy ez fog történni. A tavaszi kényszerű hotelzárak idején ugyanis mindkét cég csoportos létszámleépítést jelentett be, ez pedig nem megy egyik percről a másikra, már akkor jelezték, hogy elhúzódó folyamat lesz. A leépítés mértéke azonban egyben látva így is elég megdöbbentő:
a Danubius az alkalmazottai harmadát, a Hunguest pedig nagyjából a 45 százalékát küldte el.
A két cég közötti különbség első ránézésre azért lehet furcsa, mert a Danubius hotelei közül sokkal több van a járvány hatásaival jobban sújtott fővárosban. Tizenöt szállodájukból tíz budapesti, márpedig ezekről már tavasszal tudni lehetett, hogy jelentős részük 2021 tavaszáig biztosan nem nyit ki – addig ugyanis érdemi felfutás nem várható a külföldi vendégszámban. A Hunguest 26 hoteljéből ezzel szemben csak kettő van Budapesten, a szállodák többsége olyan vidéki településen van, ahol a nyár valamennyire megmentette az évet.
A Hunguest kifejezetten jelentős leépítésének hátterében inkább az lehet, hogy jelenleg hét szállodájuk sem működik, hiszen ezeket közel 10 milliárd forintos állami támogatással felújítják. Mind a hét ház abból a Kisfaludy-programból jutott forráshoz, amelynek keretében 83 milliárd forintot osztottak szét, jelentős részben kormányközeli szereplők között. Mindenesetre tavasszal már tudni lehetett, hogy ez a hét hotel jó ideig nem üzemel majd. A cégnél korábban lapunknak azt mondták, hogy
a legrövidebb felújításnál is hat hónapos leállással számolnak, de lesz olyan hotel, amely két évig is zárva marad.
A több mint 900 fős elbocsátással azonban arányaiban még mindig nem a Hunguest küldte el a legtöbb alkalmazottját. A kizárólag fővárosi szállodákat fenntartó Mellow Mood Hotelsnél ugyanis az adóhatósági adatközlés alapján dolgozó Opten szerint szinte pontosan felével csökkent a létszám február és szeptember között. Igaz, ez náluk “csak” 116 embert jelent. A láncok közül a legkisebb mértékű leépítés az Accor-Pannonia Hotels Zrt-nél volt: a cégnél tízből kilenc alkalmazottat megtartottak.
Tíz kilométer is számít
A láncoknál csak egy hajszállal volt jobb a helyzet a különálló budapesti szállodáknál. A foglalkoztatottak száma alapján összeállított top20-ban hét olyan cég van, amely egy-egy fővárosi hotelt üzemeltet, és ezeknél átlagosan az alkalmazottak 20 százalékát küldték el. Az elbocsátások ráadásul itt is folyamatosak, a cégek hónapról hónapra egyre kevesebb embert foglalkoztatnak.
A vidéki, különösen a Balaton környéki szállodáknál*A Top20-ban hét Balaton környéki és két egyéb vidéki szálloda, illetve ezeket fenntartó cég van. azonban amellett, hogy általában is kedvezőbb képet festenek a foglalkoztatási számok, az elbocsátások ütemezése is másképp alakult. Február és május között ezek a cégek is elküldték a munkaerő nagyjából tizedét, azóta azonban nem volt érdemi csökkentés.
Sőt, a nyáron visszaemelkedett a márciusi szintre a foglalkoztatás.
Utóbbi jelenség azonban nem fest feltétlenül pozitív képet a szektorról, hiszen ezek a hotelek szinte kivétel nélkül idényszállodák, amelyek a nyári szezonban mindig jóval több embert foglalkoztatnak, mint az év többi részében. Most csak a járvány sújtotta kora tavaszi szintig emelkedett vissza a foglalkoztatás, és ez arra utal, hogy üzletileg még a nyár sem volt mindenhol erős, illetve ha a nyári vendégszámmal nem is volt gond, a korábban kieső bevételek miatt a költségen valahogy fogni kellett.
A vidéki szállodák között is vannak jelentősebb eltérések. A kifejezetten Balaton-parti településeken tipikus U-t írt le február és nyár vége között a foglalkoztatottak száma, tehát először beszakadt, majd pár hónap szünet után visszakapaszkodott. Hévízen azonban már nem teljesen ez volt a helyzet: a Balatontól alig 10 kilométerre lévő, de jelentős részben külföldi, például orosz turistákra építő fürdőváros három top20-as hoteljében nem volt nyári fellendülés, fokozatosan morzsolódtak le az alkalmazottak.
A teljes hotel és vendéglátó-szektorban egyébként a fent említettnél egy nagyságrenddel nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottság a járvány miatt. Bár a KSH egyelőre csak júniusig közölt adatokat, már ezekből is az látszik, hogy arányaiban
az összes nemzetgazdasági ág közül ebben veszítette el a legtöbb ember a munkáját.
A második negyedévben összességében nagyjából 35 ezerrel kevesebb ember dolgozott ezekben a szektorokban, mint egy évvel korábban, ami közel 20 százalékos leépítést jelent.
A folyamat ráadásul a harmadik negyedévben is folytatódott, és minden bizonnyal a negyedikben is fog. A vidéken még tűrhető nyár és kora ősz után ugyanis a szektornak nagyon komolyan betesz, hogy a múlt héten bejelentett intézkedések miatt ismét egy hónapra be kellett zárniuk. Igazán nagy pofon azonban valószínűleg az lenne, ha a következő hetekben sem javulna a járványügyi helyzet, és így a kiemeltnek számító ünnepi szezonban sem fogadhatnának vendégeket.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
