Közel 27 százalékkal csökkent a húsz legnagyobb hotelcég alkalmazotti létszáma 2020 februárja és szeptembere között. Az elbocsátási hullám a nyáron sem enyhült, sőt összességében május óta több embertől váltak meg a vállalatok, mint a tavaszi nagy leállás hónapjaiban. Nagy különbségek vannak azonban attól függően, hogy hol vannak a szállodák, a láncoknál nagyon durva leépítés volt, a Balatonnál viszont sokkal kevésbé borultak meg a hotelek.
Elbocsátási hullám
A húsz legnagyobb hazai hotelcég februárban még hajszál híján 8900 embert foglalkoztatott, májusra azonban ez a szám 8000 alá csökkent, szeptemberben pedig már a 6500-at is alig haladta meg. A közel 2400 fős elbocsátás nagy részét a két legnagyobb lánc, a Danubius, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels hozta össze, ezek összesen majdnem 1700 embert küldtek el, többségüket még a nyári hónapokban.
Valójában már tavasszal tudni lehetett, hogy ez fog történni. A tavaszi kényszerű hotelzárak idején ugyanis mindkét cég csoportos létszámleépítést jelentett be, ez pedig nem megy egyik percről a másikra, már akkor jelezték, hogy elhúzódó folyamat lesz. A leépítés mértéke azonban egyben látva így is elég megdöbbentő:
a Danubius az alkalmazottai harmadát, a Hunguest pedig nagyjából a 45 százalékát küldte el.
A két cég közötti különbség első ránézésre azért lehet furcsa, mert a Danubius hotelei közül sokkal több van a járvány hatásaival jobban sújtott fővárosban. Tizenöt szállodájukból tíz budapesti, márpedig ezekről már tavasszal tudni lehetett, hogy jelentős részük 2021 tavaszáig biztosan nem nyit ki – addig ugyanis érdemi felfutás nem várható a külföldi vendégszámban. A Hunguest 26 hoteljéből ezzel szemben csak kettő van Budapesten, a szállodák többsége olyan vidéki településen van, ahol a nyár valamennyire megmentette az évet.
A Hunguest kifejezetten jelentős leépítésének hátterében inkább az lehet, hogy jelenleg hét szállodájuk sem működik, hiszen ezeket közel 10 milliárd forintos állami támogatással felújítják. Mind a hét ház abból a Kisfaludy-programból jutott forráshoz, amelynek keretében 83 milliárd forintot osztottak szét, jelentős részben kormányközeli szereplők között. Mindenesetre tavasszal már tudni lehetett, hogy ez a hét hotel jó ideig nem üzemel majd. A cégnél korábban lapunknak azt mondták, hogy
a legrövidebb felújításnál is hat hónapos leállással számolnak, de lesz olyan hotel, amely két évig is zárva marad.
A több mint 900 fős elbocsátással azonban arányaiban még mindig nem a Hunguest küldte el a legtöbb alkalmazottját. A kizárólag fővárosi szállodákat fenntartó Mellow Mood Hotelsnél ugyanis az adóhatósági adatközlés alapján dolgozó Opten szerint szinte pontosan felével csökkent a létszám február és szeptember között. Igaz, ez náluk “csak” 116 embert jelent. A láncok közül a legkisebb mértékű leépítés az Accor-Pannonia Hotels Zrt-nél volt: a cégnél tízből kilenc alkalmazottat megtartottak.
Tíz kilométer is számít
A láncoknál csak egy hajszállal volt jobb a helyzet a különálló budapesti szállodáknál. A foglalkoztatottak száma alapján összeállított top20-ban hét olyan cég van, amely egy-egy fővárosi hotelt üzemeltet, és ezeknél átlagosan az alkalmazottak 20 százalékát küldték el. Az elbocsátások ráadásul itt is folyamatosak, a cégek hónapról hónapra egyre kevesebb embert foglalkoztatnak.
A vidéki, különösen a Balaton környéki szállodáknál*A Top20-ban hét Balaton környéki és két egyéb vidéki szálloda, illetve ezeket fenntartó cég van. azonban amellett, hogy általában is kedvezőbb képet festenek a foglalkoztatási számok, az elbocsátások ütemezése is másképp alakult. Február és május között ezek a cégek is elküldték a munkaerő nagyjából tizedét, azóta azonban nem volt érdemi csökkentés.
Sőt, a nyáron visszaemelkedett a márciusi szintre a foglalkoztatás.
Utóbbi jelenség azonban nem fest feltétlenül pozitív képet a szektorról, hiszen ezek a hotelek szinte kivétel nélkül idényszállodák, amelyek a nyári szezonban mindig jóval több embert foglalkoztatnak, mint az év többi részében. Most csak a járvány sújtotta kora tavaszi szintig emelkedett vissza a foglalkoztatás, és ez arra utal, hogy üzletileg még a nyár sem volt mindenhol erős, illetve ha a nyári vendégszámmal nem is volt gond, a korábban kieső bevételek miatt a költségen valahogy fogni kellett.
A vidéki szállodák között is vannak jelentősebb eltérések. A kifejezetten Balaton-parti településeken tipikus U-t írt le február és nyár vége között a foglalkoztatottak száma, tehát először beszakadt, majd pár hónap szünet után visszakapaszkodott. Hévízen azonban már nem teljesen ez volt a helyzet: a Balatontól alig 10 kilométerre lévő, de jelentős részben külföldi, például orosz turistákra építő fürdőváros három top20-as hoteljében nem volt nyári fellendülés, fokozatosan morzsolódtak le az alkalmazottak.
A teljes hotel és vendéglátó-szektorban egyébként a fent említettnél egy nagyságrenddel nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottság a járvány miatt. Bár a KSH egyelőre csak júniusig közölt adatokat, már ezekből is az látszik, hogy arányaiban
az összes nemzetgazdasági ág közül ebben veszítette el a legtöbb ember a munkáját.
A második negyedévben összességében nagyjából 35 ezerrel kevesebb ember dolgozott ezekben a szektorokban, mint egy évvel korábban, ami közel 20 százalékos leépítést jelent.
A folyamat ráadásul a harmadik negyedévben is folytatódott, és minden bizonnyal a negyedikben is fog. A vidéken még tűrhető nyár és kora ősz után ugyanis a szektornak nagyon komolyan betesz, hogy a múlt héten bejelentett intézkedések miatt ismét egy hónapra be kellett zárniuk. Igazán nagy pofon azonban valószínűleg az lenne, ha a következő hetekben sem javulna a járványügyi helyzet, és így a kiemeltnek számító ünnepi szezonban sem fogadhatnának vendégeket.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
