Ha az adatokat nézzük, nem sok kétség lehet afelől, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezménye az ellenzéki vezetésű nagyvárosok ellehetetlenítését célozza, a kkv-knak adott segítség csak az intézkedésekre húzott kommunikációs máz lett.
Az intézkedésről december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, másnapra pedig már meg is jelent egy újabb kormányhatározat, ami néhány kivételtől eltekintve fideszes vezetésű településeknek utalt ki sokmilliárdnyi támogatást.
Érdemes azonban a két intézkedés hatását számszerűsíteni.
Összességében a két intézkedés hatására
a 25 ezer lakos feletti fideszes települések bevétele 1,1 százalékkal csökken jövőre, míg az ellenzéki nagyvárosoké 7,3 százalékkal.
Múlt heti cikkünk óta megjelent a kormányrendelet, amely pontosította, hogy mely cégeket tekintenek kkv-nak. Az előzetes várakozáshoz képest jelentős különbség, hogy csak a 4 milliárd forint alatti cégeket tekinti a jogszabály kkv-nak, ellentétben azzal, hogy a törvények szerint általánosan megfogalmazott határ egyébként 18 milliárd forint.
Márpedig ennek nagyon jelentős hatása van, mert
az előzetesen várt 220 milliárd forint helyett "csak" körülbelül 120 milliárd lesz az önkormányzatok bevételkiesése jövőre.
Nagy bizonytalanságot okoz azonban, hogy nincs olyan részletes országos adatbázis, amelyből nyilvánosan meg lehetne tudni, hogy egy-egy településen összességében az iparűzési adóbefizetések mekkora része származik az érintett cégektől. A jövőre vonatkozó pontos adatokkal még a kormány sem rendelkezhet, hiszen azokat csak a lezárt adóév után lehet majd megtudni – addig csak becsülni lehet a hatásokat.
Ez azért lehet fontos, mert a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés igen eltérő hatással volt az egyes iparágakra, így településenként is nagyon vegyes lehet a hatás. Az erős turizmussal rendelkező településeken az átlagosnál biztosan nagyobb lesz a visszaesés, míg ahol például az informatikai szektor erős, ott lehet még növekedés is. A járvány arra is hatással lesz, hogy mely cégek kerülnek a 4 milliárdos határ alá, vagy éppen fölé.
Az egyes települések között nagyok lehetnek a különbségek a cégek árbevétel szerinti eloszlásában, ezt nem is tudjuk most figyelembe venni. A KSH és az OECD adataiból kiindulva mindenesetre a Bisnode PartnerRadar segítségével készítettünk egy modellt, és e szerint a cégek adóalapjának harmada esik a csökkentett adót fizető kkv-kra*Az OECD és KSH adatok alapján méretkategóriák szerint megvizsgáltuk a vállalkozások számának árbevétel- és méretkategória szerinti eloszlását, ezt vettük alapul a hozzáadott értékre, ami igen jól jellemzi a hipa alapját, amelyet részletesebben korábbi cikkünkben ismertettünk..
Bár Orbán Viktor azt jelentette be, hogy felezik az adó mértékét, igazából ez sem teljesen így van: maximálják 1 százalékban*ez azért lényeges, mert így az alacsonyabb kulcsot használó településeken kisebb a kiesés. Ezt is figyelembe vettük a 110-120 milliárdos becslésünknél.. Az önkormányzatok ugyanis 0 és 2 százalék között szabadon állapítják meg ennek mértékét, ám a legtöbb nagyvárosban ez vagy 2 százalék, vagy ahhoz nagyon közeli összeg, az egy százalékra való korlátozással így jön ki a gyakorlatban a felezés. Az országban 64 olyan város van, amelynek lakossága 25 ezer fő feletti, de ezek közül csak ötben kisebb*Budaörs 1,9%
Jászberény 1,9%
Kiskunhalas 1,9%
Kecskemét 1,8%
Győr 1,6%
az adó mértéke 2 százaléknál, a számításainknál ezt is figyelembe vettük.
Az egész intézkedéscsomagnak az az eredménye, hogy az összességében várhatóan 120 milliárdos hipa elengedésből 31 milliárd jut a kisebb településekre, de az eddig elhangzottak alapján ezt teljesen kompenzálja az állam. Emellett ezek a kistelepülések a december 23-i kormányhatározat szerint még kapnak összesen további 9,7 milliárd forint támogatást. A 25 ezer fő feletti településeknél pedig becslésünk szerint kiesik összesen 91 milliárd forint hipa, de 24,7 milliárd forint támogatás érkezik.
A kisebb településeknek szánt támogatások elosztása igen egyoldalúra sikerült: hiába van a 25 ezer fő alatti települések többségének független polgármestere, a támogatást mégis úgy sikerült elosztani, hogy a pénzek 71 százaléka fideszes, vagy fideszes támogatottságú városvezetőkhöz került.
A 9,7 milliárd forint közel felét, 4,5 milliárd forintot a 22 ezres lakosú Soroksár kapja, ahol a polgármester ugyan független, de kormánypárti támogatást élvezett a választásokon. Ha ezt nem számoljuk, akkor is 45 százalékos a fideszes fölény, és ellenzéki vezetésű kistelepülés egyetlen forinthoz sem jutott.
A 2019-es választási eredmények szerint a kisebb települések 80 százalékán választottak független, 18 százalékán fideszes, 2 százalékán pedig ellenzéki vagy civil polgármestert. Lakosságarányosan 56-35-8 százalék a független, fideszes és civil/ellenzéki polgármesterek megoszlása.
A kistelepülések támogatásánál így sokszorosan felülreprezentáltak a fideszes vezetésűek.
Az adófizetők szempontjából tehát annyit történt, hogy csökkentett 120 milliárdnyi terhet a kormány, amiből ugyanúgy adókból visszafizet a kicsi és fideszes önkormányzatoknak 70 milliárdot. Az egész intézkedés összesen tehát nem 120, hanem csak ennek a felét alig elérő, becslésünk szerint 57 milliárdos adócsökkentést okoz.
Mindebben nagy aránytalanságok vannak: a 25 ezer fő alatti települések nyernek a két intézkedéssel közel 10 milliárdot, a fideszes nagyvárosok 6 milliárdtól esnek el, míg az ellenzéki nagyvárosok 61 milliárd forintot vesztenek.
A hipa-csökkentés 1,1 millió, ellenzéki vezetésű városban lakó magyar állampolgárt, illetve az 1,7 millió budapestit, de különösen az 1,1 millió, ellenzéki vezetésű kerületben élőt érint aránytalanul hátrányosan.
Ha ezt egy lakosra vetítjük, akkor a karácsonyi intézkedések hatására az ellenzéki városok egy lakosára átlagosan 15 ezer, míg a fideszes vezetésű önkormányzatoknál 4 ezer forintnyi elvonás jut. Mindez sokkal nagyobb különbséget jelent, ha az önkormányzati bevételek arányához hasonlítjuk*főként a fővárosi önkormányzat hatása miatt, akkor kapjuk meg a fent már említett hétszeres különbséget.
Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hogy mely városok hogyan jártak az utóbbi napok kormányzati intézkedéseivel. Jól látható, hogy az átlagok milyen jelentős különbségeket jeleznek.
Az ellenzéki települések közül Salgótarján menekülhet meg a kilátástalan helyzetétől. A legrosszabbul viszont minden kétséget kizáróan Budaörs és a fővárosi önkormányzat jár. Ez a két önkormányzat a bevételei több mint tizedét bukja el, de neki nem jut az állami támogatásokból. Ez azt jelzi, hogy nem városgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült a konstrukció.
Az erősen ellenzéki beágyazottságú települések nagyon rossz pénzügyi helyzetbe hozása mellett azonban érdekesség, hogy sok fideszes városvezető is igen nehéz helyzetbe kerülhet. A legrosszabbul a mai állás szerint Budapest XX. kerülete jár, ahol Szabados Ákos ugyan függetlenként, de kormánypárti támogatással lett polgármester. Orosháza, Dunakeszi és Budapest XXII. kerülete is a bevételeinek legalább 6 százalékát bukhatja el, de támogatást nem kap.
Szolnokra viszont szabályos pénzeső hullik majd 2021-ben: ők 4,1 milliárd forint támogatáshoz jutnak. Ebből 2,7 milliárdot útfelújításra, 1,4 milliárdot pedig ingatlanvásárlásra és a működésükre költhetnek. A fideszes bástyának számító Győr és Debrecen is veszíteni fognak 2021-ben a jelenlegi állapot szerint, mégpedig nem is keveset, a bevételük 2,8 százalékát.
A kormányzati intézkedések ötletszerűségét és átgondolatlanságát mutathatja az is, hogy több, igen eltérő lakosságú és költségvetési helyzetű város is 1,4 milliárdos működési támogatást kapott. Összesen 11 város kapott ilyet (listájuk a csillagra kattintva olvasható)*Békéscsaba
Debrecen
Győr
Kaposvár
Kecskemét
Nyíregyháza
Sopron
Székesfehérvár
Szolnok
Veszprém
Zalaegerszeg
, és ez egyes városoknak lottó ötössel ér fel, míg másoknak kiesést jelent.
Mindez azonban csak az elmúlt napok eredménye. A kormány fenntartja a jogot, hogy a jövőben minden 25 ezer fő feletti települési önkormányzatot kénye-kedve szerint támogasson.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
