Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. június 22. 06:52 Vállalat

Tízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályát

Egy fővárosi állatorvosi rendelő májusi asszisztensi álláshirdetésére két hét alatt nagyjából százötvenen jelentkeztek. A pályázók hetven százaléka pedig egészen a közelmúltig a turizmusban vagy a vendéglátásban dolgozott. Az eset nem egyedi, mert ugyan a hivatalos statisztikákban ez még nem látszik, de a két szektorból tízezreket küldtek el az elmúlt hónapokban, és mivel közülük sokan nem bíznak abban, hogy rövid távon újra ezen a területen tudnának elhelyezkedni, rengeteg a pályaelhagyó.

Hivatalos adat még nincs

Arról már korábban is elég sok elemzés született, hogy a turizmus és a vendéglátás sínylette meg leginkább a koronavírus-járványt, illetve az annak nyomán hozott intézkedéseket. A két ágazat jóval mások előtt is érezte már a negatív hatásokat az elmaradó kínai, majd olasz vendégek miatt, a határok lezárása és a kijárási korlátozás pedig földbe állította a két iparágat. Amikor a piac szereplői azt mondják, hogy lenullázódott a bevételük, az nem barokkos túlzás, tényleg ez történt: áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek összesített bevétele az egy évvel korábbinak a három százalékát sem érte el.

 

Arról is lehetett tudni, hogy erre a cégek a költségeik drasztikus csökkentésével reagáltak, amibe természetesen a munkaerő egy részének elbocsátása is beletartozott. A hivatalosan elérhető adatokban azonban ennek annyira látványos nyoma még nincs.

 

Bár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból egyértelműen kiderül, hogy áprilisban a kereskedelem és a vendéglátás területén szűnhetett meg a legtöbb munkahely, még ezek a számok sem utalnak drasztikus leépítésre. A kimutatás szerint ugyanis a negyedik hónapban regisztrált közel 70 ezer új álláskeresőből nagyjából 17 ezren dolgoztak korábban ezeken a területeken. Márpedig egyrészt a kereskedelemben is ezrek veszítették el a munkájukat, másrészt még ha minden új álláskereső a turizmus-vendéglátás területéről érkezett volna, az is „csak” 9 százalékos leépítést jelentene, hiszen a két szektor 2019 végén 187 ezer embert foglalkoztatott. Persze normál esetben a 9 százalék is rengeteg, de a járványhelyzetben nem tűnik reálisnak.

 

Most jön csak a csoportos leépítés

Még akkor sem reális, ha a céges szintű számok is nagyjából ilyen mértékű visszaesést mutatnak. Az adóhatósághoz leadott létszámadatok alapján a húsz legnagyobb szállodaipari vállalat alkalmazottainak száma áprilisban átlagosan hét százalékkal volt alacsonyabb, mint februárban. A vendéglátásban ez a szám kissé magasabb, de ehhez nagyban hozzájárul, hogy a viszonylag sok embert foglalkoztató közétkeztetési cégeknél esetenként a munkatársak 25-30 százalékát is elküldték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb száz embert kirúgtak, most ismét toboroznak a közétkeztető cégekA töredékére esett vissza a közétkeztető cégek bevétele a járvány miatti leállás időszakában. A szerződések nem kezelik az ilyen helyzeteket, így százak munkája szűnt meg.

Persze vannak kiugró adatok, a budapesti Gerbeaud gárdája a felére apadt, alkalmazottai közel negyedétől megvált a Frei Café, és a hoteleknél is előfordult már ebben a két hónapban is 15-20 százalékos leépítés. Összességében azonban nem ez a jellemző. Azoknál a nagy láncoknál pedig, amelyekről tudni lehet, hogy csoportos létszámcsökkentést hajtottak végre – mint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest vagy éppen a Danubius – egyáltalán nem utalnak tömeges elbocsátásokra az adatok.

 

Ennek a magyarázata az, hogy az áprilisi adatokban látszó leépítésekben még egyáltalán nincsen benne a csoportos létszámcsökkentés. Nem is lehet, hiszen a jogszabályi előírások miatt egy ilyen lépés időigényes: mire a felmondásig eljut a vállalat, az is jóval több mint egy hónapot vesz igénybe. Azaz a járvány valódi munkaerő-piaci hatása a turizmus és vendéglátás területén majd a következő hónapokban válik csak érezhetővé, és hónapokig elhúzódhat.

A Danubiusnál lapunk kérdésére azt írták, hogy

a februártól áprilisig tartó időszakban látható létszámcsökkenést azok a munkavállalók jelenthetik, akiket nyugdíjasként, alkalmi munkavállalóként, gyakornokként alkalmaztunk, vagy még próbaidejüket töltötték. Az ő esetükben a munkaviszony felmondása rövidebb idő alatt zajlik le. A létszámleépítés további hatásai a későbbi hónapok adataiból fognak látszani. A csoportos leépítés során elbocsátott munkavállalók felmondási ideje minimum egy, maximum hat hónapig terjed, így elhúzódóan, nem egyszerre jelentkezik távozásuk a létszámban.

Ezt erősítették meg kérdésünkre a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatóságán is, ahol azt írták, hogy a Hunguestnél a csoportos létszámcsökkentés április végén még nem zárult le. Az intézkedés náluk egyébként az eredeti tervek szerint a teljes állomány felét érintette volna, végül azonban ez az arány alacsonyabb lett, a munkavállalók kicsivel több mint 40 százalékától válnak meg.

Sok a pályaelhagyó

A februári adatok alapján azonban ez csak náluk 800 munkahely megszüntetését jelenti, és hasonló nagyságrendű leépítés lehetett a Danubiusnál is. Úgy tudjuk, hogy a létszám alapján a harmadik legnagyobb láncnak számító, 3500 szállodai szobát fenntartó Accor-Pannonia Hotelsnél is jóval nagyobb leépítés volt annál, mint ami az eddigi adatokban látszik, tőlük azonban nem érkezett válasz a kérdéseinkre, ahogy nem kívánt reagálni megkeresésünkre a Kempinski Hotel Budapest Zrt. sem.

A Mellow Mood Hoteleket üzemeltető MMG Hotels Kft.-nél viszont azt mondták, hogy náluk nem volt csoportos leépítés, igaz esetükben már az áprilisi foglalkoztatottsági adatok is az átlagnál nagyobb, több mint 20 százalékos csökkenést mutatnak.

 

Persze ez a 20 százalék csak az eddig ismert átlagnál nagyobb, a tényleges leépítés valószínűleg szektorszinten is meghaladja ezt. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy pontos adatokat senki nem ismer, de tapasztalataik alapján a szállodáknál 30-40, a vendéglátásban ennél is nagyobb, 70-80 százalékos lehetett a leépítés. Azaz

a két iparágban egészen biztosan több tízezer munkahely szűnt meg.

Hogy aztán az újranyitást követően sok helyen elkezdjék visszavenni az embereket. A korábban elküldött alkalmazottaknak azonban így is csak egy része kerülhet vissza az ágazatba, hiszen a várakozások szerint a szállodák és az éttermek egy jelentős része is még jó ideig zárva marad. Sőt, arra is volt már számos példa, hogy egy egység a korlátozások lazítását követően kinyitott ugyan, de annyira nem volt forgalma, hogy nem sokkal később ismét lehúzta a rolót. Az előrejelzések szerint a jelentős részben külföldiekre építő hotelek, szórakozóhelyek és éttermek az idén sok jóra már nem számíthatnak, így például a fővárosban sok hely várhatóan az idén már nem is nyit ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérértMég a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

Flesch Tamás azt mondta, hogy voltak olyan szegmensei a vendéglátásnak, amelyek növekedni tudtak, mint például az ételkiszállítás, és amely így felszívta a más területeken feleslegessé vált munkaerő egy részét. A vállalati szintű adatokból is jól látszik, hogy az erre a területre szakosodott cégeknél esetenként kifejezetten nagy növekedés volt, a Pizza Forténél például majdnem kétszer annyian dolgoztak áprilisban, mint két hónappal korábban.

Az elbocsátásokhoz képest azonban ez valószínűleg csak csepp a tengerben. A szövetség tapasztalatai szerint ezért sokan nem is próbálkoznak már ezekben a szektorokban, hanem elhagyják a pályát. Például állatorvosi asszisztensnek jelentkeznek.

Vállalat elbocsátások étterem koronavírus szálloda válság Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. augusztus 4. 18:28 Vállalat

A járványt kihasználva hárommilliárdért vesz hálókocsikat a MÁV

A régi kocsik cseréje mellett új éjszakai járatokat is tervez a MÁV-Start. A hárommilliárdos beszerzés azonban mostanában aprópénznek számít náluk.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.