Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. június 22. 06:52 Vállalat

Tízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályát

Egy fővárosi állatorvosi rendelő májusi asszisztensi álláshirdetésére két hét alatt nagyjából százötvenen jelentkeztek. A pályázók hetven százaléka pedig egészen a közelmúltig a turizmusban vagy a vendéglátásban dolgozott. Az eset nem egyedi, mert ugyan a hivatalos statisztikákban ez még nem látszik, de a két szektorból tízezreket küldtek el az elmúlt hónapokban, és mivel közülük sokan nem bíznak abban, hogy rövid távon újra ezen a területen tudnának elhelyezkedni, rengeteg a pályaelhagyó.

Hivatalos adat még nincs

Arról már korábban is elég sok elemzés született, hogy a turizmus és a vendéglátás sínylette meg leginkább a koronavírus-járványt, illetve az annak nyomán hozott intézkedéseket. A két ágazat jóval mások előtt is érezte már a negatív hatásokat az elmaradó kínai, majd olasz vendégek miatt, a határok lezárása és a kijárási korlátozás pedig földbe állította a két iparágat. Amikor a piac szereplői azt mondják, hogy lenullázódott a bevételük, az nem barokkos túlzás, tényleg ez történt: áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek összesített bevétele az egy évvel korábbinak a három százalékát sem érte el.

 

Arról is lehetett tudni, hogy erre a cégek a költségeik drasztikus csökkentésével reagáltak, amibe természetesen a munkaerő egy részének elbocsátása is beletartozott. A hivatalosan elérhető adatokban azonban ennek annyira látványos nyoma még nincs.

 

Bár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból egyértelműen kiderül, hogy áprilisban a kereskedelem és a vendéglátás területén szűnhetett meg a legtöbb munkahely, még ezek a számok sem utalnak drasztikus leépítésre. A kimutatás szerint ugyanis a negyedik hónapban regisztrált közel 70 ezer új álláskeresőből nagyjából 17 ezren dolgoztak korábban ezeken a területeken. Márpedig egyrészt a kereskedelemben is ezrek veszítették el a munkájukat, másrészt még ha minden új álláskereső a turizmus-vendéglátás területéről érkezett volna, az is „csak” 9 százalékos leépítést jelentene, hiszen a két szektor 2019 végén 187 ezer embert foglalkoztatott. Persze normál esetben a 9 százalék is rengeteg, de a járványhelyzetben nem tűnik reálisnak.

 

Most jön csak a csoportos leépítés

Még akkor sem reális, ha a céges szintű számok is nagyjából ilyen mértékű visszaesést mutatnak. Az adóhatósághoz leadott létszámadatok alapján a húsz legnagyobb szállodaipari vállalat alkalmazottainak száma áprilisban átlagosan hét százalékkal volt alacsonyabb, mint februárban. A vendéglátásban ez a szám kissé magasabb, de ehhez nagyban hozzájárul, hogy a viszonylag sok embert foglalkoztató közétkeztetési cégeknél esetenként a munkatársak 25-30 százalékát is elküldték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb száz embert kirúgtak, most ismét toboroznak a közétkeztető cégekA töredékére esett vissza a közétkeztető cégek bevétele a járvány miatti leállás időszakában. A szerződések nem kezelik az ilyen helyzeteket, így százak munkája szűnt meg.

Persze vannak kiugró adatok, a budapesti Gerbeaud gárdája a felére apadt, alkalmazottai közel negyedétől megvált a Frei Café, és a hoteleknél is előfordult már ebben a két hónapban is 15-20 százalékos leépítés. Összességében azonban nem ez a jellemző. Azoknál a nagy láncoknál pedig, amelyekről tudni lehet, hogy csoportos létszámcsökkentést hajtottak végre – mint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest vagy éppen a Danubius – egyáltalán nem utalnak tömeges elbocsátásokra az adatok.

 

Ennek a magyarázata az, hogy az áprilisi adatokban látszó leépítésekben még egyáltalán nincsen benne a csoportos létszámcsökkentés. Nem is lehet, hiszen a jogszabályi előírások miatt egy ilyen lépés időigényes: mire a felmondásig eljut a vállalat, az is jóval több mint egy hónapot vesz igénybe. Azaz a járvány valódi munkaerő-piaci hatása a turizmus és vendéglátás területén majd a következő hónapokban válik csak érezhetővé, és hónapokig elhúzódhat.

A Danubiusnál lapunk kérdésére azt írták, hogy

a februártól áprilisig tartó időszakban látható létszámcsökkenést azok a munkavállalók jelenthetik, akiket nyugdíjasként, alkalmi munkavállalóként, gyakornokként alkalmaztunk, vagy még próbaidejüket töltötték. Az ő esetükben a munkaviszony felmondása rövidebb idő alatt zajlik le. A létszámleépítés további hatásai a későbbi hónapok adataiból fognak látszani. A csoportos leépítés során elbocsátott munkavállalók felmondási ideje minimum egy, maximum hat hónapig terjed, így elhúzódóan, nem egyszerre jelentkezik távozásuk a létszámban.

Ezt erősítették meg kérdésünkre a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatóságán is, ahol azt írták, hogy a Hunguestnél a csoportos létszámcsökkentés április végén még nem zárult le. Az intézkedés náluk egyébként az eredeti tervek szerint a teljes állomány felét érintette volna, végül azonban ez az arány alacsonyabb lett, a munkavállalók kicsivel több mint 40 százalékától válnak meg.

Sok a pályaelhagyó

A februári adatok alapján azonban ez csak náluk 800 munkahely megszüntetését jelenti, és hasonló nagyságrendű leépítés lehetett a Danubiusnál is. Úgy tudjuk, hogy a létszám alapján a harmadik legnagyobb láncnak számító, 3500 szállodai szobát fenntartó Accor-Pannonia Hotelsnél is jóval nagyobb leépítés volt annál, mint ami az eddigi adatokban látszik, tőlük azonban nem érkezett válasz a kérdéseinkre, ahogy nem kívánt reagálni megkeresésünkre a Kempinski Hotel Budapest Zrt. sem.

A Mellow Mood Hoteleket üzemeltető MMG Hotels Kft.-nél viszont azt mondták, hogy náluk nem volt csoportos leépítés, igaz esetükben már az áprilisi foglalkoztatottsági adatok is az átlagnál nagyobb, több mint 20 százalékos csökkenést mutatnak.

 

Persze ez a 20 százalék csak az eddig ismert átlagnál nagyobb, a tényleges leépítés valószínűleg szektorszinten is meghaladja ezt. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy pontos adatokat senki nem ismer, de tapasztalataik alapján a szállodáknál 30-40, a vendéglátásban ennél is nagyobb, 70-80 százalékos lehetett a leépítés. Azaz

a két iparágban egészen biztosan több tízezer munkahely szűnt meg.

Hogy aztán az újranyitást követően sok helyen elkezdjék visszavenni az embereket. A korábban elküldött alkalmazottaknak azonban így is csak egy része kerülhet vissza az ágazatba, hiszen a várakozások szerint a szállodák és az éttermek egy jelentős része is még jó ideig zárva marad. Sőt, arra is volt már számos példa, hogy egy egység a korlátozások lazítását követően kinyitott ugyan, de annyira nem volt forgalma, hogy nem sokkal később ismét lehúzta a rolót. Az előrejelzések szerint a jelentős részben külföldiekre építő hotelek, szórakozóhelyek és éttermek az idén sok jóra már nem számíthatnak, így például a fővárosban sok hely várhatóan az idén már nem is nyit ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérértMég a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

Flesch Tamás azt mondta, hogy voltak olyan szegmensei a vendéglátásnak, amelyek növekedni tudtak, mint például az ételkiszállítás, és amely így felszívta a más területeken feleslegessé vált munkaerő egy részét. A vállalati szintű adatokból is jól látszik, hogy az erre a területre szakosodott cégeknél esetenként kifejezetten nagy növekedés volt, a Pizza Forténél például majdnem kétszer annyian dolgoztak áprilisban, mint két hónappal korábban.

Az elbocsátásokhoz képest azonban ez valószínűleg csak csepp a tengerben. A szövetség tapasztalatai szerint ezért sokan nem is próbálkoznak már ezekben a szektorokban, hanem elhagyják a pályát. Például állatorvosi asszisztensnek jelentkeznek.

Vállalat elbocsátások étterem koronavírus szálloda válság Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 4. 13:54 Vállalat

Csendben kimondták egy legendás repülőgép halálos ítéletét

Amit eddig is lehetett sejteni, lényegében hivatalossá vált: két év múlva megszűnik a polgári repülés egyik ikonikus típusa, a Boeing 747-es gyártása.

Torontáli Zoltán
2020. július 3. 10:26 Vállalat, Világ

A Lidl 13 eurós sportcipőjét majdnem 1300 euróért árulják a neten

Ilyen az, ha egy olcsó termékből kevés van, de a keresletet a divat az egekbe tolja.

Váczi István
2020. július 2. 12:33 Vállalat

Amikor mindenki aranyat vesz, a leggazdagabb közép-európai vállalkozó elad

Tovább csökkentett részesedését egy orosz bányatársaságban Petr Kellner PPF-csoportja, amely a magyar Telenor főtualjdonosa.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.