Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. június 4. 12:31 Vállalat

Összeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltok

A gazdasági élet és a különösen kereskedelmi szektor leállása miatt sokan vesztették el a munkahelyüket.

Szó szerint így fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy április végi kormányinfón, amikor a kormányzat először kommunikált konkrét számokat a járvány munkaerő-piaci hatásairól. A munkahelyek megszűnéséről szóló megállapítás önmagában nem meglepő, de a kereskedelem kiemelése elsőre kissé furcsa volt. Az előző hetekben ugyanis a legnagyobb láncok forgalma iszonyatosan felpörgött, így véletlenül sem a kereskedelem tűnt a koronavírus-válság által leginkább érintett szektornak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a valós képet mutatja a Gulyás Gergely által bemondott 51 ezer új álláskeresőA járvány kitörése óta először közölt érdemi adatot a hazai munkaerőpiacról a kormányzat, de ezek valójában egy korábbi állapotot mutatnak.

Volt benne ráció

A kormányzat azonban egész biztosan már akkor is látott olyan adatokat, amiket mások nem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) például alig hat perccel a márciusi, még masszív bővülést mutató kiskereskedelmi adatok nyilvánosságra kerülését követően közleményben figyelmeztetett, hogy az április már nem lesz ennyire jó, sőt várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja. Ez alapján joggal feltételezhettük, hogy a munkaerőpiacról is vannak olyan információik, amelyeket mi még nem láthatunk, így Gulyás Gergely nem beszélt a levegőbe.

Különösen, hogy ekkor – május első napjaiban – már azért érezhetően más volt a helyzet, mint a krízis elején. Egyrészt az élelmiszer-kiskereskedelem sem pörgött már annyira, ami azonban sokkal fontosabb: a bolti kereskedelem többi része lényegében leállt, az üzletek jelentős része hetek óta zárva tartott, vagy ha ki is nyitott, a kijárási korlátozás miatt nem igazán volt forgalma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kiugró növekedés, aminek most senki sem örülA felhalmozási láz megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, de ennek nagyon nem örülhetnek a boltláncok, az élelmiszergyártók pedig végképp nem.

Ha pedig még azt is figyelembe vesszük, hogy Magyarországon tavaly 570 ezren dolgoztak a kereskedelem területén – így arányaiban egy kisebb leépítés is jelentős számú munkahely megszűnéséhez vezethet -, már egyáltalán nem tűnt irracionálisnak és véletlenek a miniszter elejtett félmondata.

Összeomlott a ruha, a könyv és a használt áruk kereskedelme

Csütörtök reggel a KSH adataiból az is kiderült, hogy áprilisban tényleg megborult a kiskereskedelem. Az elmúlt években a kormányzati illetékesek minden adatközlésnél elújságolták, hogy zsinórban hány hónapja emelkedik már a forgalom, így elég jól dokumentált, hogy most 81 hónap után szakadt meg a növekedés. Méghozzá nem is akárhogyan, tavaly márciushoz képest kapásból egy 10 százalékos csökkenéssel. Ezzel nagyjából három évet léptünk vissza az időben, a mostani adat ugyanis a 2017. áprilisinál sem sokkal magasabb.

 

Az összeomlás azonban véletlenül sem volt mindenhol ugyanolyan mértékű, sőt, nem is mindenhol volt. A legnagyobb mértékben a ruha- és cipőüzletek forgalma zuhant, majdnem 90 százalékkal, de közel 80 százalékos visszaesést mértek a használt cikkeket értékesítő boltoknál is, a könyv, újság, papíráru szegmens pedig harmadára zsugorodott. Az élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelem azonban még áprilisban is bővült, az internetes rendelések pedig kilőttek: értékben több mint kétszer akkora volt a forgalom, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszerboltokba kellett az ember

Ezek az adatok azért kicsit már árnyalják a képet, és abszolút megbecsülhetetlenné teszik, hogy ténylegesen hogyan alakult a foglalkoztatás a szektorban, amiről hivatalos KSH-adatunk még nincs, és jó ideig nem is lesz. Céges szintű adatokat ugyanakkor némi keresgéléssel már ki lehet deríteni. A vállalatoknak ugyanis minden hónapban le kell jelenteniük a NAV felé, hogy hány embert foglalkoztatnak, és ezt egy társaságonként kereshető adatbázisban a hatóság elérhetővé is teszi. Mivel pedig ebben már látszanak az áprilisi adatok, egyesével lekerestük a kereskedelmi szektor 50 legnagyobb szereplőjének adatait, és összevetettük az Optenben elérhető februári foglalkoztatási számokkal.

A trendekből az látszik, hogy akárcsak a forgalomnál,

a foglalkoztatásban is kettészakadt a kereskedelem, összességében viszont nemhogy csökkent volna, de kismértékben még nőtt is a szektorban dolgozók száma.

Ennek magyarázata az, hogy az ágazat legnagyobb foglalkoztatói egyértelműen az élelmiszerláncok, az 50 legnagyobb vállalat által alkalmazott 94-95 ezer emberből 60-62 ezer dolgozott valamelyik ilyen láncnál február és március között. Márpedig ezeknek a cégeknek a többsége embereket vett fel ebben az időszakban, méghozzá nem is keveset, a vizsgált körben nagyjából 1500 főt. Ez ugyan csak 2,5 százalékos növekedés, de az alkalmazottak számában kissé így is túlkompenzálja a más területeken tapasztalt, akár 5-10 százalékos zuhanást.

 

Van, ahol 70 százalékos leépítés volt

A legnagyobb visszaesés – a forgalmi adatok ismeretében – nem meglepő módon a ruházati láncoknál volt. Ebben a szegmensben még a top 50-be bekerülő cégeknél is több mint 10 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, a kisebb cégek azonban még ennél is nagyobb arányban építettek le. A ruhát és cipőt értékesítő cégek közül külön is megnéztük a 25 legnagyobbat, és ezek a vállalatok február és április között több mint 1300 embert rúgtak ki, ami azt jelenti, hogy minden hatodik korábban náluk dolgozó elveszítette az állását.

Persze cégenként elég nagy a szórás. A legdurvább leépítés a Hádánál volt, amely még márciusban jelentette be, hogy akkori 560 alkalmazottjából 400-at elküld, de megvált dolgozói nagyjából felétől a Spriengfield és a Reno Cipő Kft. is.

 

Ezek ráadásul valószínűleg még nem is a végleges számok, hiszen a NAV adatbázisában az átlagos statisztikai létszám szerepel, ami azt jelenti, hogy ha valaki április közepén vesztette el az állását, akkor még fél embernek számít a statisztikában. Azok, akiket hónap közben küldtek el, majd a májusi adatban jelennek meg teljesen.

Ennek ellenére van rá esély, hogy a következő havi adat kedvezőbb lesz, hiszen májusban mindenhol megszűnt a kijárási korlátozás, és az üzletek jelentős része is kinyitott. Bár a forgalom valószínűleg messze van a járvány előtti szinttől, az áprilisi mélypontról azért jó eséllyel elmozdulunk majd. Erre utalt a KSH adataira most kilenc perc alatt reflektáló ITM is közleményében, amelynek azt a címet adták, hogy

Az áprilisi mélypontról indulhat el újra felfelé a kiskereskedelmi forgalom

Persze sok múlik azon, hogy mennyire pörög fel a kereslet, hiszen a cégek többsége a koronavírus körüli bizonytalanság miatt biztosan óvatos marad, és csak fokozatosan tölti fel a korábban megüresedett állásokat. Mindenesetre a legnagyobb leépítő Hádánál most is több üzletbe keresnek alkalmazottakat, még ha nem is négyszázat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Éjszakákon keresztül töprengek, hogyan lehetne életben maradni" – magyar kereskedők a kilátástalan helyzetrőlHiába ürültek ki a plázák, az üzemeltetők továbbra is elvárják az alsó hangon havi 2-3 milliós bérleti díjakat, amit viszont nem tudnak fizetni az üzletek.

Vállalat elbocsátások járvány kiskereskedelem kiskereskedelmi forgalom koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2020. szeptember 24. 16:41 Vállalat

Mészáros Lőrinc válófélben lévő feleségének 150 milliárd forint cégvagyona lehet

A V-Híd Zrt-ben meglévő milliárdokat érő részesedésétől már megvált a felcsúti milliárdos felesége, de ez csak töredéke a cégvagyonának.

Avatar
2020. szeptember 23. 17:01 Élet, Vállalat

Átveszik az emberi munkát a robotok a magyar és román autóiparban, még sincs elbocsátás

A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy a nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.