A járvány kitörése óta először közölt érdemi adatot a hazai munkaerőpiacról a kormányzat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón beszélt arról, hogy a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ez azt jelenti, hogy legalább minden kilencvenedik foglalkoztatott elvesztette az állását, ami nem kevés, de például az Egyesült Államok munkaerőpiacán látott vérengzéshez képest nem is annyira vészes. Egészen pontosan nem lenne az, ha a miniszter által közölt adatok tényleg azt mutatnák, hogy eddig összesen hány embernek mondtak fel a koronavírus miatt. De nem azt mutatják.
Heteket csúsznak az adatok
Regisztrált álláskereső ugyanis csak az lehet, akinek megszűnt a munkaviszonya, márpedig ez – hacsak valaki nem a próbaidejét tölti – nem azonnal történik meg a felmondás után. A munkájukat elvesztőket álláskeresőként csak a minimum 30 napos felmondási idő lejártát követően lehet nyilvántartásba venni (pdf), és ekkor sem történik ez meg automatikusan. A folyamatot a frissen munkanélkülivé vált személynek kell kezdeményeznie, és valószínűleg az is eltart egy ideig, amíg átmegy a rendszeren a kérelem, így
a munkahely megszűnése és az álláskeresőként történő regisztrálás között 30 napnál is hosszabb idő telik el.
Azaz a Gulyás Gergely által említett 51 ezer ember többségének nem március és április közepe között mondtak fel, hanem jóval korábban. Még ha csak a 30 nappal számolunk, akkor is legfeljebb azok lehetnek benne ebben a statisztikában, akiknek március 20. előtt szűnt meg a munkája, valószínűbb azonban, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése utáni esetek*az elküldött próbaidősök kivételével legfeljebb elvétve akadnak.
Bár már februárban is voltak olyan ágazatok, ahol a cégeknek a járvány miatt összeomlott a piaca, így küldhettek el nagyobb számban embereket, a gazdasági szereplők többségének azonban a koronavírus miatt hozott biztonsági intézkedések, és különösen a március végén elrendelt kijárási korlátozás tette be a kaput. Jól látszik a Google adatain is, hogy a munkanélküli segélyre történő keresések március közepén kezdtek el meredeken emelkedni: 15-e és 21-e között négyszer annyi keresést regisztráltak, mint egy héttel korábban, április első hetére pedig még ehhez képest is majdnem duplázódást mértek.
Sokkal nagyobb lehet a gond
A Gulyás Gergely által közölt adatokban tehát a legsúlyosabb időszak még nincsen benne. Az elmúlt egy hónapban elküldött munkavállalók száma csak hetek múlva derül ki, de az szinte biztos, hogy ők 51 ezernél többen voltak. Különösen, hogy valójában eddig sem ennyi ember lett álláskereső, a rendszerből ugyanis ki is estek jó néhányan. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél hónapban az üres álláshelyek száma a korábbi 70-80 ezer közöttiről 44 ezerre csökkent. Ezt a miniszter úgy értékelte, hogy azok közül, akik elveszítették az állásukat, sokan szinte egyből találtak munkát, ugyanakkor ez
azt is jelenti, hogy már március közepéig sem csak 51 ezer munkahely szűnt meg, hanem inkább 75-85 ezer.
Azt végképp nem lehet megmondani, hogy mindennek eredményeként mondjuk a munkanélküliségi ráta hogyan változott. A regisztrált álláskeresőből február végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerint 264 ezer volt, tehát azóta nagyjából ötödével nőtt a számuk. Ennél magasabb értéket utoljára 2017 elején mutattak az adatok.
Igen ám, de a regisztrált álláskereső és a munkanélküli nagyon nem ugyanaz, utóbbiból jóval kevesebbet tartottak nyilván. A statisztikai hivatal adatai szerint 2019 utolsó negyedévében 155 ezer munkanélküli volt az országban. Ehhez képest a 75-85 ezer megszűnő állás, de még a regisztrált munkakeresőknél mért 51 ezres növekedés is rendkívül sok. Még akkor is, ha közülük módszertani okokból ebbe a statisztikába nem kerül majd be mindenki.
