Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. február 12. 17:04 Közélet

Lövésünk sincs, mekkora a munkanélküliség Magyarországon

Elképesztő különbségek vannak a munkanélküliségben az országon belül, ám ez a megosztottság nem csak Magyarországra, hanem a kelet-közép-európai régió több más országára is igaz a helyi munkanélküliségi ráták alapján. Itthon a közmunka torzító hatása miatt egy ideje nem létezik megfelelő mérőszám a munkanélküliség mérésére, így csak korlátozottan tudjuk összehasonlítani magunkat más országokkal. A fő számok azt mondják, hogy nem lógunk ki a régióból, de ha a közmunkásokat is munkanélkülinek számítjuk, akkor bőven Magyarország a leginkább szétszakadt ország a V4-ek, Bulgária és Románia közül.

Magyarországon 2010 után a kormány gyökerestül megreformálta a munkaerőpiacot és drasztikusan megnyirbálta a szociális hálót, aminek az lett – a várt – eredménye, hogy több százezer korábban rendszeres állami segélyben részesülő inaktív állampolgár esett el attól a jövedelemtől, ami amúgy korábban a megélhetését jelentette. Ugyan sokakat ez aktivizált és a munka világa felé terelt, az is nyilvánvaló volt, hogy lesz több százezer olyan hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetben élő ember, akiknek esélye sem lesz önállóan munkát találni. Erre találta ki a kormány a közfoglalkoztatást, ami tulajdonképpen ugyanúgy egy passzív állami segély, ugyanis a papírra vetett céljainak  elérésére (miszerint visszavezeti az embereket a munkaerőpiacra) valójában sohasem volt alkalmas eszköz.

 

Elsősorban az említett nagy munkapiaci reform, valamint a Bajnai-kormány által 2009-ben elfogadott, majd 2014-től effektívvé váló fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés következménye, hogy Magyarországon a gazdaságilag aktív népesség aránya 2011 óta példátlan tempóban növekszik. 2007 és 2016 között a régió összes országában növekedett az aktivitási ráta, ám messze Magyarországon nőtt a legnagyobbat, 8,5 százalékpontot. Még Lengyelországban is, ahol egy évtizede töretlenül emelkedik az aktivitási arány, csak 5,6 százalékpontot javult a ráta.

A magyar számok azonban nem teljesen a valóságot tükrözik, mert a közmunka nagyon torzítja a képet.

A közmunkásokat 2011 óta teljes értékű foglalkoztatottnak tekinti a KSH munkaerő-felmérése, holott a közfoglalkoztatottak nagy része nagyon messze van attól, hogy gazdaságilag aktív lenne.

Sőt, a közfoglalkoztatásban részt vevők a programok ideje alatt jellemzően egyáltalán nem keresnek piaci munkát, és döntő többségük nem egy programban vesz részt, hanem gyakorlatilag beleragad a közmunkába, és fix megélhetési forrásnak tekinti azt. A gazdaságpolitikai célokat is aláásó munkaerőhiány miatt 2017-ben ezt már maga a kormány is kimondta, és most próbálja a lehető legtöbb közmunkást kirakni a programokból és a valós munkaerőpiac felé terelni.

2011-ben, amikor a Fidesz egységesítette a közmunkarendszert, a 15-64 éves aktívaknak mindössze 1,5 százalékát tették ki a közmunkások. 2016-ban ez már 4,9 százalék volt. 

A közfoglalkoztatás tartós jelenléte és statisztikai besorolása miatt Magyarországon ma nincs is olyan mutatószám, amivel megbízhatóan lehetne mérni a munkanélküliséget és a gazdaságilag aktívak arányát.

Nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek megmondanák, a 180-200 ezer mesterséges állami foglalkoztatottból hányan keresnek állást a nyílt munkaerőpiacon. A témában készült felmérések ellenben azt mutatják, hogy erős a beragadási hatás, és ha a nagy is a munkaerőforgalom a közmunkában, az azért van, mert a résztvevők jellemzően ingáznak a közmunkás-munkanélküli-foglalkoztatott státusz között (utóbbi főleg idénymunkákat takar).

Ezek miatt a jelenlegi munkaerőpiaci mutatószámokat a korábbi, 2011 előtti magyar adatokkal és más országok adataival is csak korlátozottan lehet összehasonlítani.

A NUTS 2-es régiók szintjén nézve a kelet-közép-európai országok közül Csehországban vannak a legkisebb területi különbségek a munkanélküliségben, és egyben itt is a legalacsonyabb a munkanélküliség. 2016-ban Prága régiójában volt a legalacsonyabb az állástalanok aránya (2,2 százalék), míg az ország legkeletibb részén, Morva-Sziléziában a legmagasabb.

Ugyan az 5,1 százalékos (hivatalos) átlagos munkanélküliségi rátájával Magyarország a második volt a régióban 2016-ban, ha az országon belüli eltéréseket nézzük, Bulgáriában és Lengyelországban is kisebbek a területi különbségek, mint itthon, ami arra utal, hogy ezekben az országokban egységesebb a gazdaság, és a fellendülés is egységesebben érinti az egyes területeket.

 

A hivatalos magyar munkanélküliségi mutatóban ugye nincsenek benne közmunkások, akiknek egy része valószínűleg tartós munkanélküli lenne, ha lenne még itthon ilyen státusz. Emellett sokan valószínűleg gazdaságilag inaktívnak számítanának, ha nem a foglalkoztatásként elismert állami közmunka lenne az egyetlen elérhető fix jövedelemforrásuk, ami szintén befolyásolja a munkanélküliségi rátát.

A fenti ábrán számított korrigált munkanélküliségi ráta azt mutatja, hogy mekkora lenne az állástalanok aránya Magyarországon, ha a közmunkásokat is aktív, munkát kereső munkanélkülinek tekintenénk. E szerint 2016-ban volt, ahol 19,5 százalékra rúgott ez a korrigált munkanélküliségi mutató (Észak-Alföldön), és volt, ahol 4,6 százalékra (Nyugat-Dunántúlon).

Ezt a rátát a fent kifejtett okok miatt semmilyen szinten sem lehet összehasonlítani a munkanélküliségi mutatóink 2011 előtti szintjeivel, ugyanakkor közeli képet mutat arról, hogy mekkora szakadék van az ország egyes régiói között munkaerőpiaci és gazdasági szempontból. Emellett a korrigált mutató a többi ország adataival sem vethető egy az egyben össze, mivel vélhetően máshol is vannak inaktív munkanélküliek, akik nincsenek benne a hivatalos munkanélküli statisztikában. Más országok is próbálkoztak a közmunkával, de a magyarhoz hasonló volumenű programok csak Szlovákiában voltak a régióban, ám a szlovák közmunkások sosem számítottak foglalkoztatottnak, és nem is bért kapnak, hanem segélyt, tehát nem zavarnak bele a statisztikákba.

Valahol a hivatalos és a korrigált munkanélküliségi mutató között van “az igazság”, amivel valószínűleg már nem lennénk annyira előkelő helyen a régióban. Ha pedig az országok szétszakadtságát nézzük, az nem csak nálunk, hanem Szlovákiában is megvan. Miközben a pozsonyi régióban munkaerőhiány van, Kelet-Szlovákiában bőven 10 százalék felett van a munkanélküliség, azaz itt hasonló a keleti-nyugati megosztottság.

Közélet kelet-közép-európa munkaerőpiac munkanélküliség regionális különbségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.