Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 8. 06:54 Vállalat

Egy kiugró növekedés, aminek most senki sem örül

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai a várakozásoknak megfelelően jól mutatták, hogy idén márciusban még a kiugró februári forgalmat is bőven meghaladta az élelmiszervásárlás mennyisége. Már februárban is majdnem 11 százalékkal több élelmiszert vásároltak Magyarországon, mint egy évvel korábban, a márciusi (éves) növekedés azonban 12,7 százalék lett.

Egyértelmű, hogy főleg a február utolsó napjaiban megindult, és március közepéig kitartó, járvány miatti lakossági élelmiszer-felhalmozás következményeit olvashatjuk ki a számokból.

 

Ha nem az eladott áru mennyiségét, hanem az összesített értékét nézzük, akkor a növekedés márciusban 19,6 százalék volt, ami azt jelzi, hogy az élelmiszerboltokban a tényleges átlagos (de fogyasztói kosárral nem súlyozott) infláció 6,9 százalék volt.

 

Ám sem a kiskereskedők, sem az élelmiszergyártók nem örülhetnek a nagyobb forgalomnak. Sőt, ha a számok mögötti folyamatokat nézzük, akkor épp ellenkező a helyzet, a szektor nagyon megsínyli a járvány következményeit.

Az iparági szereplőkkel folytatott beszélgetéseink alapján már korábban írtunk arról, hogy az élelmiszer-forgalmat egymással ellentétes hatások húzzák-vonják, ezért elég nehéz átlátni a helyzetet, de végső soron az egyenlet megoldása a gyártók és a kereskedők számára is negatív lehet.

Egyrészt a felhalmozás heteit a kereslet zuhanása követte, másrészt március végére, illetve április elejére csak a korábbi átlagnál alacsonyabb szinten stabilizálódott a forgalom. A piac így valószínűleg zsugorodott, de ezt majd csak az áprilisi számokból láthatjuk először. Sőt, az igazi vízválasztó a májusi adat lehet majd (amit július elején láthatunk), hiszen május elejétől kezdték enyhíteni a kijárási és kereskedelmi nyitvatartási korlátozásokat, azaz májusban látszik majd, hogy az új rendszerű élet mit hoz a boltokban.

A piaci várakozás többnyire most az, hogy a vásárlók pénztárcája ellaposodott, az elbocsátások, a kényszerpihenők, a szolgáltató szektor egyes ágainak nagymértékű bezuhanása és a fizetéscsökkentések miatt. Mivel a bérek kiesését az állam nem pótolta segélyekkel, a keresletnek ez a része a boltokból eltűnik.

Felborult igények

Az üzletek a március eleji felhalmozási rohamot, majd áprilisi visszaesését még könnyebben átvészelhették, a gyártók azonban sokkal nehezebben tudtak felülni erre a hullámvasútra. Ahogy azt korábban részletesen bemutattuk, a gyártás szinte minden terméknél just in time üzemmódban megy, azaz minimális készlettel, az aktuálisan várható igényeknek megfelelően (békeidőben ez biztosítja az elérhető legalacsonyabb fogyasztói árat, így alapesetben a vevőknek is kedvező).

A várható igények azonban felborultak, sok helyen az alapanyag-beszerzés és a logisztika is nehézkesebbé vált, így a kínálat már csak akkor érte utol a keresletet, amikor az lanyhulni kezdett.

Az első három hétben a felfutó kereslet követett bizonyos szabályszerűségeket, először a tartós élelmiszerek, utána a húsok jöttek. A lisztféleségeknek nagyon megnőtt a forgalma, különösen a kenyérlisztnek. Ez alátámasztja a kenyérsütési lázat, még a kovász otthoni indításához szükséges liszteket sem lehetett kapni

– mondja Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) kommunikációs vezetője.

Mennyit fogunk kidobni?

A felhalmozás általában növeli a keletkező hulladékot, ám ennek mértékét ma még gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni. Igaz ugyan, hogy a felmérések békeidőben általában azt mutatják, hogy a nagyobb csomagolásban, vagy akár csak nagyobb mennyiségben, esetleg kimondottan tartaléknak vásárolt élelmiszerek több hulladékot eredményeznek, a világjárvány egy ezzel ellentétes folyamatot is beindított.

Krízishelyzetben és bizonytalanabb jövőképpel az emberek jobban figyelnek arra, hogy a felhalmozott élelmiszert megbecsüljék, illetve a lejárati időket figyelembe véve fogyasszák el. Hogy ennek a két fő trendnek az eredője hol lesz, azt valószínűleg csak hónapok múlva láthatjuk majd.

Az biztos, hogy minden országban tanácsokat igyekeznek adni a fogyasztóknak a kormányok, szervezetek, hogy milyen praktikákkal lehet otthon a hulladékok keletkezését megakadályozni. A dátumjelölésről évek óta folyik uniós vita pont a pazarlás visszaszorítása érdekében, most ez is napirendre került

– mondja Szöllősi Réka.

Megmaradt csokinyulak

Logikus feltételezés, hogy ha a vásárlók gyakorlatilag kifosztják a boltokat, akkor sokkal kevesebb marad azoknak a szervezeteknek, amelyek a felesleget eljuttatják a rászorulókhoz. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai azonban azt mutatják, hogy idén márciusban két és félszer több élelmiszer-felesleg felajánlást kezeltek, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.

A boltoknál mi is érzékeltük egy rövid ideig március közepén, hogy kevesebb a megmaradó élelmiszer, de március végére már visszaállt a szokásos mennyiség

– mondja Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója.

A megugrást nem is a boltok, hanem a gyártói felajánlások okozták, ami szintén a helyzet sajátosságaiból fakadt.

Az idei húsvéti forgalom ugyanis jelentősen elmaradt a tavalyitól, és ez már márciusban is érezhető volt. Mivel ezeket a szezonális termékeket már jóval húsvét előtt legyártják, és például csokinyulat máskor eladni gyakorlatilag nem lehet, nagy mennyiség maradt a gyártóknál, így a szezonális feleslegek idén jelentősebb mennyiségben keletkeztek.

Az iskolai étkeztetés és a vendéglátás hirtelen bezárása is jelentős felesleget eredményezett a beszállítóknál vagy az érintettek raktáraiban. Ilyenkor persze mindenki próbál raktározni, jövőbeni eladásra készletet építeni, de ez nem mindig lehetséges a lejárati idők miatt.

Az éttermek újraindulása enyhítheti a készletproblémát, de itt is nagyon valószínű, hogy a kereslet a korábbinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódik.

Ha pedig a lakossági és a vendéglátóipari kereslet egyaránt alacsonyabb szintre jut, akkor összességében a magyar élelmiszeripari gyártásnak is összébb kell majd húznia magát, vagy meg kell próbálnia az export felé menekülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMekkora élelmiszerár-emelést hoz a járvány Magyarországon?A boltláncok megpróbálhatják a vásárlók és a beszállítók torkán lenyomni a különadót, de az egymással ellentétes folyamatok miatt nehéz jósolni.

Vállalat bolt élelmiszer élelmiszergyártás felhalmozás forgalom kiskereskedelem koronavírus üzlet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Forint Ferenc
2023. január 23. 08:29 Fizetett hirdetés, Vállalat

Ön tudja, melyik autómárka volt tavaly a magyarok kedvence?

2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.

Avatar
2023. január 21. 13:14 Közélet, Vállalat

„Parasztfelkelésre van szükség a gyár ellen” – tettlegességig fajult a közmeghallgatás a debreceni akkuüzemről

Feszült hangulat, nőt leütő férfi és telt ház volt a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházás környezetvédelmi közmeghallgatásán.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.