Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 8. 06:54 Vállalat

Egy kiugró növekedés, aminek most senki sem örül

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett adatai a várakozásoknak megfelelően jól mutatták, hogy idén márciusban még a kiugró februári forgalmat is bőven meghaladta az élelmiszervásárlás mennyisége. Már februárban is majdnem 11 százalékkal több élelmiszert vásároltak Magyarországon, mint egy évvel korábban, a márciusi (éves) növekedés azonban 12,7 százalék lett.

Egyértelmű, hogy főleg a február utolsó napjaiban megindult, és március közepéig kitartó, járvány miatti lakossági élelmiszer-felhalmozás következményeit olvashatjuk ki a számokból.

 

Ha nem az eladott áru mennyiségét, hanem az összesített értékét nézzük, akkor a növekedés márciusban 19,6 százalék volt, ami azt jelzi, hogy az élelmiszerboltokban a tényleges átlagos (de fogyasztói kosárral nem súlyozott) infláció 6,9 százalék volt.

 

Ám sem a kiskereskedők, sem az élelmiszergyártók nem örülhetnek a nagyobb forgalomnak. Sőt, ha a számok mögötti folyamatokat nézzük, akkor épp ellenkező a helyzet, a szektor nagyon megsínyli a járvány következményeit.

Az iparági szereplőkkel folytatott beszélgetéseink alapján már korábban írtunk arról, hogy az élelmiszer-forgalmat egymással ellentétes hatások húzzák-vonják, ezért elég nehéz átlátni a helyzetet, de végső soron az egyenlet megoldása a gyártók és a kereskedők számára is negatív lehet.

Egyrészt a felhalmozás heteit a kereslet zuhanása követte, másrészt március végére, illetve április elejére csak a korábbi átlagnál alacsonyabb szinten stabilizálódott a forgalom. A piac így valószínűleg zsugorodott, de ezt majd csak az áprilisi számokból láthatjuk először. Sőt, az igazi vízválasztó a májusi adat lehet majd (amit július elején láthatunk), hiszen május elejétől kezdték enyhíteni a kijárási és kereskedelmi nyitvatartási korlátozásokat, azaz májusban látszik majd, hogy az új rendszerű élet mit hoz a boltokban.

A piaci várakozás többnyire most az, hogy a vásárlók pénztárcája ellaposodott, az elbocsátások, a kényszerpihenők, a szolgáltató szektor egyes ágainak nagymértékű bezuhanása és a fizetéscsökkentések miatt. Mivel a bérek kiesését az állam nem pótolta segélyekkel, a keresletnek ez a része a boltokból eltűnik.

Felborult igények

Az üzletek a március eleji felhalmozási rohamot, majd áprilisi visszaesését még könnyebben átvészelhették, a gyártók azonban sokkal nehezebben tudtak felülni erre a hullámvasútra. Ahogy azt korábban részletesen bemutattuk, a gyártás szinte minden terméknél just in time üzemmódban megy, azaz minimális készlettel, az aktuálisan várható igényeknek megfelelően (békeidőben ez biztosítja az elérhető legalacsonyabb fogyasztói árat, így alapesetben a vevőknek is kedvező).

A várható igények azonban felborultak, sok helyen az alapanyag-beszerzés és a logisztika is nehézkesebbé vált, így a kínálat már csak akkor érte utol a keresletet, amikor az lanyhulni kezdett.

Az első három hétben a felfutó kereslet követett bizonyos szabályszerűségeket, először a tartós élelmiszerek, utána a húsok jöttek. A lisztféleségeknek nagyon megnőtt a forgalma, különösen a kenyérlisztnek. Ez alátámasztja a kenyérsütési lázat, még a kovász otthoni indításához szükséges liszteket sem lehetett kapni

– mondja Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) kommunikációs vezetője.

Mennyit fogunk kidobni?

A felhalmozás általában növeli a keletkező hulladékot, ám ennek mértékét ma még gyakorlatilag lehetetlen megbecsülni. Igaz ugyan, hogy a felmérések békeidőben általában azt mutatják, hogy a nagyobb csomagolásban, vagy akár csak nagyobb mennyiségben, esetleg kimondottan tartaléknak vásárolt élelmiszerek több hulladékot eredményeznek, a világjárvány egy ezzel ellentétes folyamatot is beindított.

Krízishelyzetben és bizonytalanabb jövőképpel az emberek jobban figyelnek arra, hogy a felhalmozott élelmiszert megbecsüljék, illetve a lejárati időket figyelembe véve fogyasszák el. Hogy ennek a két fő trendnek az eredője hol lesz, azt valószínűleg csak hónapok múlva láthatjuk majd.

Az biztos, hogy minden országban tanácsokat igyekeznek adni a fogyasztóknak a kormányok, szervezetek, hogy milyen praktikákkal lehet otthon a hulladékok keletkezését megakadályozni. A dátumjelölésről évek óta folyik uniós vita pont a pazarlás visszaszorítása érdekében, most ez is napirendre került

– mondja Szöllősi Réka.

Megmaradt csokinyulak

Logikus feltételezés, hogy ha a vásárlók gyakorlatilag kifosztják a boltokat, akkor sokkal kevesebb marad azoknak a szervezeteknek, amelyek a felesleget eljuttatják a rászorulókhoz. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai azonban azt mutatják, hogy idén márciusban két és félszer több élelmiszer-felesleg felajánlást kezeltek, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.

A boltoknál mi is érzékeltük egy rövid ideig március közepén, hogy kevesebb a megmaradó élelmiszer, de március végére már visszaállt a szokásos mennyiség

– mondja Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója.

A megugrást nem is a boltok, hanem a gyártói felajánlások okozták, ami szintén a helyzet sajátosságaiból fakadt.

Az idei húsvéti forgalom ugyanis jelentősen elmaradt a tavalyitól, és ez már márciusban is érezhető volt. Mivel ezeket a szezonális termékeket már jóval húsvét előtt legyártják, és például csokinyulat máskor eladni gyakorlatilag nem lehet, nagy mennyiség maradt a gyártóknál, így a szezonális feleslegek idén jelentősebb mennyiségben keletkeztek.

Az iskolai étkeztetés és a vendéglátás hirtelen bezárása is jelentős felesleget eredményezett a beszállítóknál vagy az érintettek raktáraiban. Ilyenkor persze mindenki próbál raktározni, jövőbeni eladásra készletet építeni, de ez nem mindig lehetséges a lejárati idők miatt.

Az éttermek újraindulása enyhítheti a készletproblémát, de itt is nagyon valószínű, hogy a kereslet a korábbinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódik.

Ha pedig a lakossági és a vendéglátóipari kereslet egyaránt alacsonyabb szintre jut, akkor összességében a magyar élelmiszeripari gyártásnak is összébb kell majd húznia magát, vagy meg kell próbálnia az export felé menekülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMekkora élelmiszerár-emelést hoz a járvány Magyarországon?A boltláncok megpróbálhatják a vásárlók és a beszállítók torkán lenyomni a különadót, de az egymással ellentétes folyamatok miatt nehéz jósolni.

Vállalat bolt élelmiszer élelmiszergyártás felhalmozás forgalom kiskereskedelem koronavírus üzlet Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. július 9. 15:55 Adat, Vállalat

Megérkeztek a magyar zöldségek, ezért júniusban jóval olcsóbb lett az Aldi és a Lidl is

Nem nagy meglepetés, hogy nyáron olcsóbbak a hazai zöldségek, és ez lefelé viszi a bevásárlás költségét. Számolásunk szerint a Lidl-nél jobban érvényesült a trend, mint az Aldinál, de mindkét láncban árcsökkenés van.

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 7. 11:09 Vállalat, Világ

Megy ez, csak akarni kell, a vonat máris kiváltotta a repülőt

Az Austrian Airlines ezentúl nem repülőjegyet ad el Bécs és Salzburg között az átszálló utasoknak, hanem azzal egyenértékű vonatjegyet. Budapestre ugyanez elvileg lehetséges lenne.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.