Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. március 27. 06:50 Vállalat

Szakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérért

Magyarország egyik jelentős munkaerő-kölcsönző cége a Work Force Kft., ebből adódóan részben a saját alkalmazásban álló dolgozóit kölcsönzi ki különböző gyáraknak. Csütörtökön például mintegy harminc dolgozót kellett kölcsönadniuk egy gyártó cégnek. „Már kedden ott tartottunk, hogy több mint száz jelöltet tudunk felajánlani számukra, akikből válogathatnak. Egy hónappal ezelőtt nagyjából 25-30 embert tudtunk volna összeszedni, nagyon nagy munkával” – érzékeltette a cég operatív igazgatója, Dulkai Miklós a munkaerőpiac drasztikus átalakulását.

A koronavírus miatt lényegében néhány nap alatt omlott össze számos olyan iparág piaca, mint a vendéglátás, a szórakozóipar vagy a rendezvényszervezés. A járvány elhúzódásával egyre több iparágat elérhet a visszaesés, például a magyar gazdaságot meghatározó autóipar lehet a következő áldozatok egyike. A kormány sok százezer munkanélkülivel számol, egyelőre azonban nem jelent meg hivatalos adat arról, hogy hány ember vesztette el az állását.

Dulkai Miklós szerint biztosra vehető, hogy eddig már több tízezren lettek munkanélküliek az elmúlt hetekben. Ezt igazolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentése, amely szerint 30-40 ezer ember veszítheti el az állását márciusban.

„Ugrásszerű növekedést érzünk a munkát keresők számában” – mondta saját tapasztalataikról Dulkai Miklós. Hasonló növekedésről számolt be a legnagyobb munkaerő-kölcsönző, a Prohuman is, amely naponta mintegy 13 ezer embert foglalkoztat, és 2018-ban 173 millió euró (61 milliárd forint) volt a bevétele.

„Hozzánk az elmúlt hét napban több mint 3700 álláskereső jelentkezett magától, ennyien még a 2008-as válságnál sem jelentkeztek”

– mondta Juhász Csongor, a cég ügyvezető igazgatója.

A vendéglátásban, turizmusban dolgozók mellett a kölcsönzött alkalmazottak vannak leginkább kitéve a munkahelyük elvesztésének. Ahogy a 2008-as válságnál is történt, a termelő cégek először jellemzően a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a forma rugalmasságából fakadóan. „A mi portfóliónkban ez a munkavállalók húsz százalékát érintette” – mondta Dulkai a jelenlegi helyzetről.

Az esztergomi Suzuki-gyár. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Több munkaerő-kölcsönzővel beszélve több olyan gyárról is hallottam, ahonnan százasával küldték el az elmúlt hetekben a kölcsönzött munkaerőt, főleg az autóiparból. Ebben az is a szerepet játszik, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly kiadott jelentése szerint a feldolgozóiparban, azon belül a járműgyártásban dolgoznak a legtöbben kölcsönzött munkaerőként. 2018-ban 150 ezer volt az összes kölcsönzött alkalmazott száma.

Dulkai szerint ugyanakkor akár egy hónapon belül újra dolgozhatnak az elküldött emberek, mert „mindenki arra számít”, hogy újraindul a termelés. Hozzá hasonlóan több általam megkeresett, munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég is arról számolt be, hogy a legtöbb partnerük átmeneti visszaeséssel számol.

Így a legtöbben arra törekszenek, hogy ne veszítsék el az elmúlt évek munkaerőhiánya miatt kínkeservesen felépített állományukat. Az elbocsátások helyett inkább szabadságolással, csökkentett munkaidővel, műszakok megvágásával próbálkozik a legtöbb cég, sok gyár pedig igyekszik az éves, általában két hétig tartó karbantartást erre az időszakra áttenni.

A Linamar Hungary Zrt. békéscsabai gyáregysége. Fotó: Rosta Tibor/MTI

„Most mindenki kivár, abban reménykedik, hogy hamar le fog menni ez az egész” – mondta Hamrák Viktor, az egyik legnagyobb munkaerő-kölcsönző, a Trenkwalder industrial igazgatója. Szerinte a munkaerő megtartása amiatt is fontos a cégeknek, hogy a járvány elmúltával teljes erővel tudjanak ismét termelni, illetve az újrafelvétel és a betanítás akár drágább is lehet számukra, mint amennyit az átmeneti bércsökkentéssel nyerhetnének. Tehát a legtöbb cég saját érdekéből is igyekszik humánusan bánni a dolgozóival, de talán éppen emiatt tűnhet riasztónak, hogy ennek ellenére is már több tízezren vesztették el állásukat.

Többen is beszámoltak arról, hogy érezhetően megnőtt a száma azoknak a magyaroknak az álláskeresők között, akik külföldről tértek haza. Ugyanakkor a Magyarországon nagy számban dolgozó ukrán vendégmunkások közül is sokan elvesztették a munkájukat, vagy ideiglenesen elhagyták az országot, hogy a családjuk mellett vészeljék át a járványt. Ennek részben az áll a hátterében, hogy a vendégmunkások jellemzően munkásszállásokon laknak, amelyek potenciális gócpontjai a járványnak.

A munkahelyek tömeges megszűnésével párhuzamosan a járvány számos lehetőséget is megnyitott. Az összeomló vendéglátás mellett ugyan számos szektornál – akár elővigyázatosságból – létszámkorlátozást vezettek be és/vagy költségstopot rendeltek el, több olyan iparág is van, amelynél tömeges létszámfelvételre van szükség a válság miatt. Ilyen lehet a heteken át a tervezett forgalom többszörösét lebonyolító kiskereskedelem, a takarító/higiéniai vállalkozások vagy éppen a futárcégek.

Polgárőrök időseknek vásárolnak be egy XIII. kerületi áruházban. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Az egyik legnagyobb álláskereső portál, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője, Tüzes Imre szerint százalékosan „kétszámjegyű növekedést” tapasztaltak a náluk megjelenő hirdetésekben a kiskereskedelmi szektorban. Az önéletrajzukat feltöltő, egyelőre passzív érdeklődők száma nagyjából 5-10 százalékkal nőtt, és a kulcsszavak alapján főleg kiskereskedelmi és otthonról végezhető munkákat keresnek.

Az általam megkérdezettek szerint azonban tömegesen még nem kezdtek el állásukat elvesztett pincérek a feldolgozóiparban dolgozni.

„Az érdeklődők alapján azt látjuk, hogy a vendéglátásból érkezők még nem rohantak hanyatt-homlok a gyárakba, annyira még nem szorít a nadrágszíj”

– mondta Dulkai Miklós.

„A vendéglátásban jellemzően fiatalok dolgoznak, akik most nagyon nehéz helyzetben vannak. Mérlegelniük kell, hogy számukra egyáltalán nem tetsző munkát végezzenek. Egészen más jól menő helyen koktélt keverni a belvárosban, mint a gyártósoron dolgozni. És a fizetés is más” – mondta Hamrák Viktor. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a Prohuman vezetője, Juhász Csongor szerint hozzájuk jelentkezett egy szakács, aki

„800 ezer forintot keresett, most pedig elment futárnak minimálbérért, és örül, hogy dolgozik”.

A fehérgalléros munkaerőpiacot is érinti a járvány, az ilyen vállalatok azonban elsősorban leginkább azzal vannak elfoglalva, hogy megszervezzék a gördülékeny otthoni munkavégzést. A bizonytalan helyzet ugyanakkor az irodai dolgozókra is hatással van. „Mindenki megijedt a helyzettől, és elkezdtek ragaszkodni az emberek a munkahelyükhöz, kapaszkodnak a székükbe” – mondta Baja Sándor, a legnagyobb magyarországi munkaerő-közvetítő, a Randstad ügyvezetője. Mint mondta, náluk sem volt felmondás az utóbbi pár hétben, viszont elővigyázatosságból el kellett küldeniük a náluk dolgozó ötven gyakornokot.

A legtöbb megkérdezett bízott abban, hogy belátható időn belül újraindulhat a gazdaság, de mivel a járványból fakadóan hetekre sem lehet igazán előre látni, mindenhol a bizonytalanság dominál. A 2008-as válságból mindenesetre nem érdemes kiindulni, mert az fokozatosabban érte el a cégeket, és nem vágta el totálisan számos iparág piacát. „Ha a járvány holnap lemenne, akkor valószínűleg ugyanúgy tele lennének a kávézók, bár lehet, hogy icipicit máshogy gondolkodnának az emberek” – mondta Hamrák Viktor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Vállalat koronavírus munkaerő munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Bucsky Péter
2022. szeptember 29. 04:34 Adat, Vállalat

Tíz év alatt eltűnnek az országból az ütött-kopott vonatok, ha folytatódnak a beszerzések

A legutóbb bejelentett vásárlások költsége az 500 milliárdot közelítheti, de ha minden selejtezésre érett eszközt lecserélnének, nagyjából még háromszor ennyire lenne szükség.

Karsai Judit
2022. szeptember 28. 16:04 Vállalat

Mély válság fenyegeti a kockázatitőke-piacot Kelet-Közép-Európában

Noha a kockázatitőke-befektetések idei összege várhatóan a tavalyi rekordot is túlszárnyalja, az üzleti hangulat már gyökeresen megváltozott a régió kockázati- és magántőkepiacán.

Pálos Máté
2022. szeptember 28. 09:27 Vállalat

Rovarfehérje-jövő: milliárdokat fektetnek egy katonalégylárvákat tenyésztő cégbe

A rovarlárvából előállított, fehérjében gazdag rovarlisztet és rovarolajat az elmúlt években egyre többször emlegetik a szójából és hallisztből előállított takarmány klímabarát alternatívájaként.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Stubnya Bence
2022. október 1. 04:34 Podcast

Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.