Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

A Szövi néven emlegetett balatonfüredi vitorláskikötő közelmúltja sajátosan szemlélteti a legismertebb politikaközeli vállalkozók változékony erőviszonyait. A kikötő üzemeltetését a hatalma csúcspontján lévő Simicska Lajos szerezte meg, később Nyerges Zsolté lett, majd Mészáros Lőrinc és Tiborcz István portfóliójába került.

Simicska Lajos*a Közgépen keresztül 2013-ban milliárdos fejlesztések ígéretével szerezte meg a kikötő üzemeltetését az államtól, a tervezett szálloda- és vitorláscentrumból azonban semmi sem valósult meg. Simicska után a kikötő üzemeltetése hiába ment keresztül jelentős vagyonokat felhalmozó vállalkozók kezén, továbbra sem történt érdemi fejlesztés a területen.

Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt fél év elhozta az áttörést: a kikötőüzemeltető két pályázaton összesen 5,4 milliárd forint állami támogatást kapott a kikötő felújítására és egy prémiumkategóriás szálloda felépítésére.

A kikötő körüli változások ezzel párhuzamosan nehezen követhető tempóba kapcsoltak. Az állami milliárdok villámgyors megpályázása után pár nappal Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a kikötő üzemeltetése, amely pár hónap után újabb milliárdosokhoz vándorolt, de még ekkor sem értek véget a tulajdonoscserék. A visszás állami pályázaton elnyert milliárdok és a céges kavarások számos kérdést felvetnek, de a szereplők többsége nem adott rájuk magyarázatot.

Simicskától a Seychelles-szigetekig

A Balaton északi partjának egyik legfelkapottabb részén fekvő kikötő a 2010-es évek elején állami tulajdonban volt*a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén. Ahogy a Magyar Narancs korábban írta, az akkori – és jelenlegi – fideszes polgármester, Bóka István kezdeményezésére ingyen került Balatonfüred tulajdonába 2012-ben. Pár hónappal később pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, így vált a kikötő üzemeltetőjévé egy frissen alapított cég, a Solum-Invest Kft.

A Solum-Investnek két tulajdonosa volt: a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép, illetve Simicska egyik közeli szövetségese, Fonyó Károly. A 444 akkori cikke szerint a cég határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapta meg a húszezer négyzetméteres Balaton-parti terület hasznosítási jogait. Simicskáék egyedüli pályázóként azzal az ígérettel nyerték el az üzemeltetést, hogy 2017 végéig felújítják a kikötőt és új szállodát építenek hárommilliárd forintból.

A Közgép végül 2018-ban vált meg a Solum-Investtől,*Fonyó Károly már pár hónappal korábban kiszállt. a terület érdemi fejlesztése nélkül. Ez volt az az időszak, amikor az Orbán Viktorral összevesző Simicska számos vállalkozása Nyerges Zsolton keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségbe került. A kikötőt üzemeltető cégnek azonban máshogy alakult a sorsa. A Solum-Invest is először Nyerges tulajdonába került, ő viszont egy hónappal később egy Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cégnek adta tovább a kikötőüzemeltetőt.

Vitorláshajók állnak a vitorláskikötő mólója mellett 2015-ben. Fotó: Faludi Imre/MTVA

Újabb egy hónap múlva ismét tulajdonost váltott a cég: 2019 elején a szintén a leggazdagabb magyarok közé tartozó Jellinek Dániel lett a cég tulajdonosa (bár több jel utal arra, hogy a Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cég is kapcsolódhat Jellinekhez*A Solum-Invest ügyvezetője ugyanaz az ember volt Jellinek és a Seychelles-szigeteki tulajdonban álló cég tulajdonlása idején is. Ennek az ügyvezetőnek szintén van kimutatható üzleti kapcsolata egy Jellinek közelében dolgozó emberrel.). Jellinek B és C kategóriás ingatlanok adásvételéből és üzemeltetéséből lett az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó. Indotek nevű cégcsoportját több mint 25 éve építi, egyebek mellett több mint húsz pláza tartozik hozzá.

Mivel soha nem indult közbeszerzésen és kevésbé látványos üzletággal foglalkozott, Jellinek jó ideig teljesen ismeretlen volt a közvélemény előtt. Pár éve azonban állandó szereplője a gazdaglistáknak (karrierjéről több megtudható ebből a portfóliós interjúból vagy ebből az indexes portréból), a 100 leggazdagabb magyar idei kiadványában már nyolcadik volt a listán 115 milliárd forintos vagyonnal.

Felfüggesztett pályázat

Jellinek pontosan egy éven keresztül volt a tulajdonosa a füredi kikötő üzemeltetőjének*egészen pontosan a Geraldton Invest Zrt.-n keresztül. Bár ekkor sem valósult meg érdemi fejlesztés, az utolsó hetek különösen mozgalmasak voltak. Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tavaly december 20-án nyitott meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák között terveztek szétosztani 20 milliárd forint állami támogatást.

A pályázat eredeti határideje március végén lett volna, de bő három hónap helyett két és fél hét után felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. A füredi kikötő esetén Jellinekék az eredeti összeg közel negyedét, 4,4 milliárdot célozták meg szálláshelyfejlesztésre, és sikerült is leadni a pályázatot a program január 7-i felfüggesztése előtt. Megkeresésemre Jellinek azzal magyarázta a gyorsaságukat, hogy a pályázatoknál igyekeznek minél korábban beadni az igényüket, mert szerinte máskor is előfordul, hogy idő előtt lezárják vagy felfüggesztik azokat.

Ez volt az a visszás pályázat, amelyen – ahogy a 24.hu bemutatta – szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb emberei nyertek hatalmas összegeket több esetben rejtélyes beruházásokra, miközben a turizmus összeomlása miatt tízezrek maradtak érdemi segítség nélkül. Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.

Egy másik esetben pedig egy szobára bontva 77 millió forint támogatást*egy másik pályázattal együtt, összesen 11,5 milliárd forintot kapott egy tihanyi szállodaprojektre az egyaránt a leggazdagabb ötven magyar közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége, a beruházásról pedig semmit nem árultak el.

Sürgős vásárlás

Jellinek cége hiába adta le a pályázatot, a végeredményt mégsem várta meg: a pályázat felfüggesztése után két nappal, január 9-én eladta a kikötőt üzemeltető céget. A Solum-Invest 76 százalékát az egyik legjelentősebb ingatlanpiaci cég, az Appeninn Holding vette meg, amelynek az adásvétel idején a legjelentősebb tulajdonosai Tiborcz István és Mészáros Lőrinc voltak. A kikötőüzemeltető kisebbségi tulajdonosa pedig Balázs Attila, a Bayer Construct elnöke lett. A cég a piaci sikerei után több jelentős állami projektekben vett-vesz részt – például a Puskás Aréna építésén -, forgalma meredeken növekszik (a Válasz Online részletesen írt Balázs felemelkedéséről).

Az Appeninn angol nyelvű beszámolójából az is kiderült, hogy a kikötőt üzemeltető cég 76 százalékáért 800 millió forintot fizetett az Appeninn. Ez alapján Jellinek nagyjából egymilliárd forintot kaphatott a teljes Solum-Investért, amelyet a kérdésemre meg is erősített az üzletember. Jellinek szerint a pályázatot még decemberben adták le, és január elején kereste meg vételi ajánlatával az Appeninn.

Azt mondta, az egymilliárdos eladási ár jóval magasabb volt, mint amennyiért vette a céget, ezért lényegében azonnal megállapodtak. Hozzátette, azért is ment bele az üzletbe, mert a pályázat megvalósítása még jelentős önerőt igényelt volna (30 százalékot), és az akkori megítélése szerint „a várt megtérülés a befektetés megtérülési idejével és kockázataival súlyozva – még a pályázat megnyerése esetén is – alacsonyabb volt, mint az ár, amennyit kapott az üzletrészekért”.

A vitorláskikötő látképe, a háttérben jobbra a Hotel Marina szálloda épülete. Fotó: Faludi Imre/MTVA

Szintén a Válasz Online egyik korábbi cikkéből derült ki, hogy az adásvételt kifejezetten sürgették a vevők. Cégbírósági dokumentumok szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, „figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”.

Az MTÜ-nek ugyanis ekkoriban egy másik, kikötőkre vonatkozó pályázatára is lehetett jelentkezni. Ezt a pályázatot azonban nem függesztették fel idő előtt, hanem épp ellenkezőleg, meghosszabbították a jelentkezési lehetőséget január végéig (legalábbis a Válasz Online-cikk szerint, mert az erre vonatkozó bejegyzés azóta eltűnt az MTÜ honlapjáról).

Felpörgő tulajdonoscserék

A két beadott pályázatnak még nem jelent meg a hivatalos eredménye, amikor az Appeninn március végén bejelentette, hogy hosszú évek után megkezdődött a kikötő fejlesztése. Mint a közleményükben írták, a fejlesztés a kikötő teljes körű felújítását és egy négycsillagos szállodakomplexum felépítését foglalja magába.

Négy nappal később derült ki, hogy a kikötőfejlesztésre megkapják az egymilliárd forintos támogatást, de a jóval jelentősebb, 4,4 milliárdos támogatás odaítéléséről továbbra sem volt hír (az Appeninn másik jelentős turisztikai vállalkozása – amelyben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez közeli cég is tulajdonos – szintén kapott egymilliárdot a Club Aliga kikötőjének fejlesztésére).

Áprilisban aztán jelentős változások álltak be az Appeninn tulajdonosi szerkezetében. Előbb Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette be, hogy eladta 18 százalékos érdekeltségét éppen annak a Balázs Attila-érdekeltségének, akinek közvetlenül is volt részesedése a füredi kikötőt üzemeltető Solum-Investben. Aztán pár nappal később Tiborcz István is bejelentette, hogy kiszállna az Appeninnből, mivel az MTÜ-s kikötős pályázat révén állami támogatást nyert a vállalat, ő pedig „még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei”. Ezt bizony nem könnyű követni, de ez az idővonal talán követhetőbbé teszi az eseményeket:

 

Május közepén derült ki, hogy a Tiborczhoz köthető részvénycsomag döntő részét a Jellinek többségi tulajdonába tartozó Indotek-csoport vette meg, amely így 24 százalékos részesedést szerzett az Appeninnben. Így tehát az Appeninnen keresztül ismét részben Jellinek érdekeltségébe került a Solum-Invest. Bő egy héttel később, május végén pedig kiderült, hogy sikeres volt a szilveszter környékén beadott pályázat, és a Solum-Invest megkapja a 4,4 milliárd forintot a füredi szállodára. Jellinek szerint az Appeninn-nel kapcsolatos befektetési döntésében értelemszerűen nem játszott főszerepet a teljes portfólióhoz képest valóban nem túl jelentős vagyonelem.

Részletes bemutatást ígérnek

A Solum-Invest azért is kaphatta meg az eredetileg szétosztani tervezett összeg negyedét, mert időközben az MTÜ a 20 milliárdos keretösszeget 85 milliárdra emelte fel. Az MTÜ nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért emelték több mint négyszeresére a keretösszeget, mint ahogy a pályázattal kapcsolatos kérdéseim közül egyre sem regáltak korábban.

A tulajdonoscserék azonban ezzel sem értek véget a füredi kikötő üzemeltetőjénél. Még a pályázat kihirdetése előtt, május elején Sokorai István váltotta a Solum-Invest kisebbségi tulajdonosaként Balázs Attilát. Sokorai a Balázs által vezetett Bayer Construct egyik leánycégének a vezetője.

Június végén pedig kiderült, hogy az Appeninntől 24 százalékos tulajdonrészt szerzett a Solum-Investben a Szepesi Richárd tulajdonába tartozó DH Invest Zrt. Szepesi jelentős szállodaipari vállalkozó, akiről korábban a 24.hu írt portrét. Többször üzletelt Mészáros Lőrinccel, érdekeltségei több alkalommal kaptak az MTÜ-től milliárdos támogatásokat.

A füredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest sűrű tulajdonoscseréiről, az állami támogatásokról és a fejlesztési tervekről megkérdeztem Balázs Attilát és Sokorai Istvánt, de egyikük sem válaszolt. Jellineken kívül a megkeresettek közül egyedül az Appeninn reagált, bár a konkrét kérdéseimre nem adott válaszokat. Számottevő elemként azt írták, hogy a balatonfüredi fejlesztésekkel kapcsolatos tervekről „egy átfogó és részletes bemutatást” terveznek, „amikor a projektek olyan állapotba kerülnek, hogy azokról a széles nyilvánosságot és különösen a befektetőket és a helyi lakosokat tájékoztatni tudják”.

Vitorláshajók állnak a vitorláskikötő mólója mellett 2015-ben. Fotó: Faludi Imre/MTVA

A jövőben további terjeszkedés várható a turizmusban az Appeninntől. A vállalat 2020-as stratégiájában jelent meg új célszegmensként a turizmus. Az Appeninn honlapján két turisztikai ingatlan van feltüntetve: a füredi kikötő mellett a már szintén említett Club Aliga. Júniusban pedig újabb elemmel bővült a portfólió: a Szántód Balaland Family Kft.-vel. A cég Balatonszántódon fejleszt ötcsillagos szállodát, amelyre korábban az MTÜ-től 2,9 milliárd forintot kapott.

A Balaland korábban az imént szintén említett Szepesi Richárd felesége tulajdonában volt, és éppen akkor szerzett benne tulajdonrészt az Appeninn, amikor az Appeninnben megjelent Szepesi. A legfrissebb hír az épülő hotellel kapcsolatban, hogy az Appeninn pénteki közleménye szerint részben orosz hátterű hitelből fogják befejezni.

A cég 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IBB), amelyről több cikket is írt a Direkt36. A legutóbbi, tavaly decemberi cikkben az szerepelt, hogy az IBB magyarországi megjelenése miatt komoly nézeteltérés volt a magyar és az amerikai kormány között, és az amerikai diplomácia fő célja, hogy teljesen kiszorítsa a bankot Magyarországról. „Azok a kockázatok, hogy Oroszország a bankot káros célokra használja, sokkal súlyosabbak, mint bármiféle kicsiny gazdasági előny” – írta az amerikai nagykövetség tavaly a Direkt36-nak.

Közélet appeninn Balatonfüred Balázs Attila Bayer Construct Jellinek Dániel Magyar Turisztikai Ügynökség Mészáros Lőrinc tiborcz istván Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 12:48 Közélet

A járványra kijelölt kórházak várják az áramfejlesztőket a lélegeztetőgépekhez

Négy elsődleges ellátóhelyen is várnak aggregátorokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint a második hullám kezdetére meg kellett volna érkezni.

Az eurózóna motorja, Németország jobban kezelte a járványt, így előbb állhat talpra, mint Amerika

Bár számos rövid távú gazdasági mutató V alakú visszapattanást idéz, a válság mély nyomot hagyott a világgazdaságban. A részvények árazása viszont sok helyen (különösen az amerikai technológiai részvények esetében) elrugaszkodott a piaci alapoktól, ami a jegybanki likviditás példátlan emelkedését tükrözi.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?