A 2022-es évet végigkísérte az uniós támogatások körüli bizonytalanság. Az uniós jogállamisági kifogások miatt több ezer milliárd forintnyi uniós támogatáshoz nem fér hozzá egyelőre az ország.
Az elmúlt hónapok hírei leginkább arról szóltak, hogy mikor érkezhet meg a gazdasági növekedés szempontjából fontos uniós dotáció. A támogatások elapadásával megbicsaklott a magyar gazdasági növekedés, pedig az összetett és időben eltolt uniós kifizetések miatt 2022-ben is 1614 milliárd forintnyi uniós bevétel érkezhet Magyarországra az MNB 2022. októberi előrejelzése szerint. Ez ugyan 772 milliárd forinttal elmarad a tervezettől, de még mindig a központi költségvetés bevételeinek 7 százalékát teheti ki így is.
Az uniós pénzeső kapcsán azonban kevesebb szó esik ezeknek a pénzeknek a hasznosulásáról. A G7-en korábban Minőségi Újságírás díjas háromrészes cikksorozatban (1, 2, 3) mutattuk be részletesen, hogy mennyire rosszul működnek a magyarországi uniós támogatások.
A Társadalmi Riport 2022-es kiadványa is külön fejezetben (pdf) foglalkozik az uniós támogatások hazai hasznosulásával. Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter és Nagy Gabriella cikkének egyik érdekes felvetése, hogy nem feltétlenül országos támogatásokkal és ezek hatékonyságával kellene ma foglkaznunk, ha a korábbi tervek valósulnak meg az Európai Unióban.
Az Európai Bizottságot 1985 és 1995 között elnökként vezető Jacques Delors ugyanis azt tartotta volna jónak, ha a régiók kaptak volna uniós támogatást.
Magyarország esetében ez azért különösen releváns, mert a törpeállamokat leszámítva egyedüliként minden fejlesztési forrásról a kormány és szervei döntenek, egy rendkívül centralizált rendszerről van tehát szó.
Magyarországon a kezdetekben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló jogi szervként döntött a fejlesztéspolitikai célokról, voltak az egyes területekért (például közlekedés, környezetvédelem, stb.) felelős külön szervezetek. Ma már minden központi minisztériumi irányítás alá tartozik.
Tőke helyett támogatás
A szerzők azt vetik fel, hogy az uniós támogatások hatására kisebb lett a közvetlen működőtőke (FDI) szerepe a magyar gazdaság finanszírozásában. Adataik szerint a beáramló FDI csökkenését nem csak hogy ellensúlyozta az uniós transzfer, de számos évben meg is haladta azt.
Az adatgyűjtés egy másik érdekes összefüggésre is rávilágít: az ország finanszírozásában 15 éven keresztül egyre nagyobb szerepe lett a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak. Ma már ez is meghaladja a beérkező FDI mértékét.
A 2004 óta csatlakozott tizenegy keleti ország közül Magyarországon volt az egyik legmagasabb az uniós források GDP-hez viszonyított aránya. A nettó kohéziós támogatások értéke 2004 és 2020 között elérte az GDP 1,4 százalékát. Ez csak az uniós források egyik, de a legnagyobb szelete.
Ezeket a támogatásokat azok a régiók kapják, amelyeknek a gazdasági fejlettsége elmarad az uniós átlag 85 százalékától. A támogatások célja, hogy a régiók kitörve a leszakadó státuszból közelítsék meg minél inkább a fejlettebbek átlagát. Magyarországon Közép-Magyarországon kívül minden régió ilyen elmaradottnak számít – a támogatások ellenére pedig nem kerültek ki ebből a kategóriából azóta sem.
Az alábbi térképen a legszegényebb régiókat a piros mutatja, a narancssárgával pedig azok a régiók szerepelnek, amelyek már kilépnek ebből a kategóriából (a világosabb sárga a fejlett régiókat mutatja). Csehországban és Lengyelországban több ilyen is van, Magyarországon ez az ugrás egynek sem sikerült.
Forrás: Európai Bizottság
Nem nőnek a támogatott cégek
A szerzők külön foglalkoznak azzal, hogy a kormány célul tűzte ki a vállalatoknak juttatott uniós támogatások 60 százalékos arányát. Sajnos hibásan említik ennek kapcsán, hogy az a 2007–2013-as ciklusban még csak 24 százalék volt, mert nem veszik figyelembe a nem közvetlenül, hanem közvetítőkön keresztül kihelyezett forrásokat. Így adósak maradnak az érdemi összehasonlítással azzal kapcsolatban, hogy a kormány végül mekkora összeget fordított erre.
A szerzők a vállalkozások számának változásával kívánják megvizsgálni, hogy okozott-e növekedést az uniós forrás. Azt vizsgálták meg, hogy települési szinten egy főre vetítve mekkora uniós támogatás jutott, és az milyen kapcsolatban áll a működő vállalkozások számával. A 0,3-as korrelációs együttható nem utal túl szoros kapcsolatra.
A vizsgálatot érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen a támogatások csak egy része jutott vállalkozásoknak: ha iskolát vagy rendelőt bővítettek egy településen, az is ugyanúgy szerepel a vizsgálatban, mintha fűrészüzemet építettek vagy napelemet telepítettek. Ráadásul a vállalatok székhelye és működése sem feltétlenül esik egybe.
Különösen igaz ez az uniós támogatásoknál: jellemző volt, hogy valójában a fővárosban működő vállalkozásokat jegyeztek be az alapítók, tulajdonosok rokonai vidéki ingatlanjába, hogy jogosultak lehessenek a támogatásokra. Ez is rávilágít, hogy milyen nehéz úgy vizsgálni a támogatások hatékonyságát, hogy igen sok trükközés jellemezte hazánkban azok felhasználását.
Eltűnő versenyképesség
Hogy a vállalkozások mégsem jól használták fel a forrásokat, azt határozottan mutatja a termelékenység változása. A Társadalmi Riportban megjelent tanulmány szerzőinek számításai szerint az egy foglalkoztatottra jutó GDP változása az EU27-országok átlagához képest 2010 és 2020 között 2,3 százalékkal romlott hazánkban, miközben az ebből a szempontból éllovas Romániában 30,8 százalékkal nőtt.
A visegrádi országok közül Lengyelországban 12,1 százalékkal, Csehországban 7,2 százalékkal nőtt ez a mutató. Egyedül a szlovák teljesítmény múlta alul a magyart, ott 12,7 százalékkal süllyedt a termelékenység.
Nem csak a változás mutat rossz irányt, az EU-ban csak a horvát, a görög, a román és a bolgár versenyképesség gyengébb, mint a magyar. Mindez aligha független attól, hogy számos értelmetlen beruházásra költöttek uniós pénzből a szerzők megállapítása szerint. Így Magyarország összességében nem közelebb, hanem inkább távolabb került az uniós gazdasági színvonaltól
Növekvő regionális különbségek
Az uniós kohéziós támogatások fő célja, hogy a leszakadó régiókat az átlaghoz közelebb hozza, kiegyenlítse a területi különbségeket. Nem csak uniós, de magyarországi szinten is lehet ezt vizsgálni. A szerzők a 2004-es és 2021-es megyei egy főre jutó GDP értékének változását és az ebben az időszakban kifizetett kohéziós támogatások összegének összefüggéseit vizsgálták. Statisztikailag nincs szignifikáns összefüggés a két mutató között, csupán 0,114 a korrelációs érték.
Az uniós támogatások nem tudták az országon belüli fejlettségi különbségeket csökkenteni.
Járási szinten még érdekesebb eredményeket kaptak a szerzők. Ahogy az az ábrán látható, a legnagyobb kedvezményezett járások többnyire a nagyvárosi térségek voltak. Pest megye esetében a főváros elszívó hatása érvényesült, az itteni járások kapták országosan a legkevesebb támogatást – ezért is érthető, hogy 2021-től önálló régióként kaphat már támogatást.
Egy főre jutó kifizetett kohéziós támogatás járásonként, 2004–2021 (konstans 2010-es árfolyamon, ezer Ft) Forrás: Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter, Nagy Gabriella: Célellentétes következmények? Az uniós források hasznosulása Magyarországon
Korrupciót szül az uniós forrás?
Sokan azt várták az uniós támogatásoktól, hogy az EU-s felügyelet, a pénz elköltéséhez meghatározott irányelvek segítik a jó kormányzást és a korrupció visszaszorítását. Azóta számos tudományos vizsgálat rámutatott, hogy ez korántsem így van. Az uniós “ingyenpénzek” ugyanis határozottan ösztönzik a járadékvadászat terjedését.
A Transparency International vizsgálatai is azt mutatták, hogy a
kelet-közép-európai régióban az uniós pénzek beáramlása hozzájárult a a korrupciós növekedéséhez.
Különsen jól tetten lehet érni a korrupciós kockázatokat a magyar közbeszerzéseknél. A verseny nélküli, egyajánlatos beszerzések aránya az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb. A 2019-es adatok szerint a nagyobb értékű, az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések 40 százalékában csupán egyetlen vállalkozás adott ajánlatot. Ennél csak csak a cseh és a lengyel arány volt rosszabb. 2020-ra javult a helyzet, de még így is a hatodik legrosszabb volt a magyar érték 39 százalékkal.
Az uniós források azért is voltak kiemelten fontosak, mert voltak évek, amikor a teljes magyar állami beruházások 85 százalékát ilyen forrásokból finanszírozták. 2008 és 2015 között minden egyes évben a közbeszerzések során szerződött beszerzések 50-80 százalékát finanszírozták uniós forrásból.
Mára csökkent az állami beszerzéseknél az uniós források szerepe, 2019-2021 között már csak 24-30 százalékban fedezte közösségi forrás a hazai közbeszerzéseket. Ennek azonban az az oka, hogy a korábbi hétéves uniós költségvetési ciklus forrásai nagyobbrészt már kifutottak, a 2021-2027-es időszak pályázatai azonban még nem indultak el – illetve az uniós támogatások felfüggesztése is szerepet játszott már a csökkenő forrásbevonásban.
A magyar közbeszerzések eredményei is sok kérdést vetnek fel: a Korrupciókutató Központ (CRCB) adatai szerint 2011 és 2021 között 42, a NER-hez szorosan kapcsolódó cég nyerte el az uniós források által finanszírozott közbeszerzések értékének 21 százalékát.
Látszatellenőrzések
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére komplex intézményrendszer működik – elvben – hazánkban. Ezek munkája azonban sokszor névlegessé vált. A tanulmány szerzői szerint az uniós források elosztásával foglalkozó intézményrendszer a Miniszterelnökség és a minisztériumok alá történő rendelésével az ellenőrzések gyengültek vagy névlegessé váltak.
Az uniós projekteknél a pályázatok nyerteseivel támogatási szerződést megkötő irányító hatóságoknak kell az úgynevezett szabálytalansági eljárásokat megkezdeni. Mivel az irányító hatóságok azok a minisztériumok, amelyektől a kormány a támogatások minél gyorsabb kihelyezését várja el, jól érthető okokból nem különösebben érdekeltek a szabálytalanságok felderítésében.
Ha valaki ugyanis emiatt vissza kell hogy fizesse a támogatást, akkor nekik ismét pályázót kell találniuk arra a forrásra. Amíg a szabálytalanságokat vizsgálják, addig nem tudnak új pályázatok kiírásával, új szerződések megkötésével és a támogatások kifizetésével foglalkozni, így a szűk erőforrásaikat az ő szempontjukból érhetően nem erre a területre összepontosítják.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentései alapján a visegrádi országokban össze lehet hasonlítani, hogy milyen eredményességgel dolgoztak az uniós pénzosztással dolgozó szervek a szabálytanságok felderítésében. Az alábbi táblázatban a szabálytalan esetek számában nincsen – különösen az országok méretét is figyelembe véve – érdemi különbség.
A százalékos érték azt mutatja meg, hogy a szabálytalannak ítélt kifizetések az összes támogatás mekkora részét érintették. Ebben már kilóg Magyarország – szinte minden időszakban nálunk a legalacsonyabb a szabálytalanságok értéke.
A fenti adatok fényében felmerülhet a gyanú, hogy a hatóságok a kisebb összegű szabálytalanságokra akartak csak odafigyelni, hogy legalább az ellenőrzések darabszámát tudják uniós szinten bemutatni, míg a kifizetések ne nagyon sérüljenek.
A tanulmányban leírt folyamatok egyre nagyobb nemzetközi visszhangot is kaptak, és mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2022 decemberében azt tekinti az Orbán-kormány sikernek, hogy 2,6 ezer milliárd forintnyi uniós támogatást függeszt “csak” fel az Európai Bizottság a korábban tervezett 3,1 ezer milliárd helyett.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
