Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. november 23. 06:53 Adat

Sokkal kevesebb uniós pénzhez jutnak a magyar cégek, mint elsőre látszik

Óriási összegű támogatásokhoz jutott a magyar gazdaság az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta. Ha csak az utóbbi évtizedet vizsgáljuk, akkor is az MNB fizetési mérleg adatai szerint 2010 és 2020 között 9200 milliárd forinttal kapott több támogatást Brüsszelből a kormányzat, mint amennyit befizetett, így az elmúlt 11 évben a magyar GDP 3,3 százalékának megfelelő összeg áramlott a gazdaságba.

A támogatás nagyon jelentős lökést adott a hazai gazdaság fejlődésének: ebben az időszakban a nominális, folyó áron számított GDP átlagosan évente 5,7 százalékkal nőtt*ez figyelmen kívül hagyja az árak változását. , tehát a növekedés 58 százalékának felel meg az uniós támogatás. Sőt, ha az árindex hatását is figyelembe vesszük, akkor már csak 2,3 százalék volt a növekedés – így uniós támogatás nélkül csökkenhetett is volna a gazdasági teljesítmény, de ennek eldöntése összetettebb elemzést igényelne.

Az EU-támogatások sokkal nagyobb összegeket érintettek, mint a nettó pozíció: az összes uniós projekt, amit 2010 és 2020 között jóváhagytak, 13 160 milliárd forintot tett ki. Ebből nem biztos, hogy mindent ki is fizettek, mégis döbbenetesen magas értékről van szó. Ez azt jelenti, hogy 2010 és 2020 között EU-s projekteken keresztül áramlott a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg.

Az egyes években igen jelentősen változott, hogy mekkora értékű projektet hagytak jóvá, fizettek ki. Sokszor a hazai állami támogatórendszer kifizetései és a brüsszeli utalások jelentősen eltérő időszakban történtek. Már önmagában ennek is igen jelentős hatása van arra, hogy egy-egy negyedévben milyen gazdasági mutatószámokat látunk.

Hiányzó transzparencia

Nagyon keveset tudunk azonban arról, hogy hogyan hasznosulnak ezek a források, és mire költötték őket. Az elmúlt években többször megkerestük az állami szereplőket, köztük minisztériumokat, hivatalokat sajtókérdéssel, közérdekű adatkéréssel, hogy tegyék elérhetővé, hogy pontosan mely projektekre mekkora összegeket fordítottak. Az adatokat az Új Világ Nonprofit Kft. kezeli, amely a Welt 2000 Kft. átnevezésével jött létre – ezt a céget erőteljes nyomással szerezte meg az állam 2014-ben, a cég alapítója az eladás után egy nappal hunyt el.

A támogatásokat kezelő rendszerből egyre kevesebb statisztika érhető el nyilvánosan. Egyes projektekre rá lehet keresni ugyan a palyazat.gov.hu oldalon, de adatokat exportálni csak nehézkessé tett regisztrációval lehet, ami ráadásul sok esetben nem is működik. Az adatkérésünket – hogy adják meg az összes támogatott projekt fő jellemzőit – mondvacsinált okokkal elutasították. Ugyan pereskedhettünk volna éveken át a közérdekű adatokért, inkább alternatív megoldást kerestünk.

A Dun & Bradstreet Hungary Kft. (D&B) segítségét kértük, mivel a Partner Control cégadatbázisban elérhető az az információ is, hogy mely cégek, szervezetek részesültek EU-támogatásban. Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes cégek gazdálkodására milyen hatása volt az uniós forrásoknak, így a főbb gazdasági mutatókat is rendelkezésünkre bocsátották. Ezáltal a 2010 utáni összes uniós támogatásról és az ezt elnyerő cégek gazdasági mutatószámairól már rendelkezésünkre állt egy anonimizált adatbázis.

Ennek segítségével több cikkben fogjuk bemutatni azt, hogy milyen hatása volt az EU-támogatásoknak. Ez azért is fontos, mert hiába sok ezer milliárd forintos támogatásról van szó, sem a magyar kormány, sem az Európai Bizottság nem érzi fontosnak, hogy kellően transzparens adatokat biztosítson erről az adófizetőknek.

Kiket támogat az EU?

Az EU-támogatásokról a D&B adatbázisában az érhető el, hogy mikor nyerték el azt a cégek, és mekkora összegben. Fontos kiemelni, hogy ebből nem lehet azt tudni, hogy végül mennyit fizettek ki és mikor – ezt nem árulja el a magyar kormányzat. Jellemzően a döntést követő egy-két évben fizetik ki az uniós támogatásokat, de vannak olyan projektek, amiket végül nem valósítanak meg.

Az adatokból az látszik, hogy a vállalkozásokhoz folyt be az uniós támogatások többsége, egészen pontosan 53,3 százaléka. Ez közel áll ahhoz a szinthez, amit még 2010 után tűzött ki célul Matolcsy György gazdasági miniszterként: 60 százalékot tartott ideálisnak. Az állam ehhez képest csak a teljes összeg 29 százalékát kapta meg, míg a települési önkormányzatok 20 százalékot.

A vállalatok között azonban számos állami vállalat is feltűnik: csak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) – az utakat és vasutakat építtető állami vállalat – 3500 milliárd forintnyi támogatást nyert el. Több olyan állami céget is létrehoztak, amely „pályázott” az uniós támogatásokra, és aztán ők osztották tovább. Ezen pénzeket viszont sok esetben vállalatoknak osztották tovább. A NIF példája pedig azt is jól mutatja, hogy ha nem is támogatásként, de megrendelésként mennyire jelentősek ezek az állami források: a vállalat ugyanis ezeket a forrásokat közbeszerzésen a kivitelezői és tervező cégekhez juttatta – mint tudjuk, kezdetben leginkább a Simicska-cégekhez, majd a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető vállalkozásokhoz.

A 20 milliárd forint feletti, a forrásokat újraosztó cégeket figyelmen kívül hagyva tudhatjuk meg azt, hogy mennyi forrás jutott el a vállalati szektorhoz.

A valóságban a támogatások 18 százaléka juthatott el közvetlenül a vállalkozásokhoz.

A civilekhez csak az uniós források 1,7 százaléka jutott el, az egyházokhoz pedig 1 százaléka. Az egyébként százmilliárdokkal kitömött sportegyesületek 11 év alatt csak 31 milliárd forintnyi uniós pénzt nyertek el: vagy azért, mert nem volt szükségük erre, vagy nem igazán volt lehetőség pályázni.

Az uniós pályázatok kiírása és a nyertesek kiválasztása nagyon hektikusan sikerült. A 2010-es kormányváltás után évről évre növekedett a projektek elfogadása, a 2014-es választások után aztán gyorsan vissza is esett. Ebben a választási 2013-as osztogatás mellett abban van szerepe, hogy az uniós 7 éves költségvetési ciklus 2007 és 2014 között tartott, ezért ha időben el akarták költeni a forrásokat, akkor ésszerű volt 2013-ig kiválasztani a megvalósítókat. (Annak az uniós ciklusnak a pénzeit 2015 végéig lehetett felhasználni, ennek hatása jól látszik cikkünk első grafikonján.)

Vállalati támogatások

A továbbiakban a 2010 és 2020 között összesen jóváhagyott 21 ezer milliárd forintnyi támogatásból a 10 ezer milliárdnyi vállalati projektre koncentrálunk. Ezeknek 99,7 százalékát a bt.-k, kft.-k és részvénytársaságok által elnyert projektek tették ki – mivel ezekre érhetők el részletes pénzügyi beszámolók is, csak ezekkel foglalkoztunk.

Az EU-támogatások nagyságrendjét leginkább a GDP arányához szokták hasonlítani. A vállalatoknak adott támogatásokat a 2010 és 2019 közötti időszakban a KSH adatai alapján érdemes a vállalati mutatókkal is összevetni: ebben a tíz évben a teljes vállalati árbevétel 1,1 százalékát tették ki a közvetlenül vállalatoknak adott támogatások. De talán ennél is érdekesebb, hogy

a vállalatok egy évtized alatt kétszer annyi támogatást kaptak, mint amennyi társasági adót fizettek.

Hatalmas újraelosztást jelez mindez: az állam óriási összegeket mozgat át a piaci szereplők között. Hiszen végső soron az uniós támogatást kapó cégek számára ez olyan jelentős tétel, mintha egyáltalán nem fizettek volna adót. Ha a 20 milliárd forint feletti támogatásokat elhagyjuk – amelyek feltehetően állami cégekhez folytak be -, még akkor is azt az eredményt kapjuk, hogy a 2010 és 2020 közötti években az EU-támogatást elnyert piaci cégek 3390 milliárd forint támogatáshoz juthattak, miközben 2086 milliárd forint társasági adót fizettek.

Ahogy az alábbi táblázatból látható, a vállalatoknak közvetlenül kifizetett uniós támogatások a céges eredményességre is elképesztően nagy hatással voltak. A NAV adataiból csak a 2016-2020-as időszakra áll rendelkezésünkre a vállalatok üzemi nyeresége és az általuk kifizetett osztalék, ebben az időszakban

a teljes vállalati szféra által kifizetett osztalék közel felét tették ki az uniós támogatások, ami igen jelentős arány.

Természetesen nem mindegy, hogy mely céghez futottak be a vállalati támogatások, és ők mekkora osztalékhoz jutottak. Az alábbiakban ezért azt is megnéztük, hogy a támogatást elnyert cégek esetében hogyan alakult az uniós támogatások, a jövedelmezőség és az osztalék összefüggése.

2010 és 2020 között az összes közvetlen uniós támogatásban részesült vállalkozás 10,1 ezer milliárd forint uniós támogatáshoz jutott. Ha a feltehetően állami újraelosztást végző cégeket – a 20 milliárd forint feletti támogatásokkal – nem vesszük figyelembe, akkor a 3391  milliárd forintnyi támogatás 25 560 milliárd forintnyi üzemi eredménnyel párosult.

Az EU-támogatásban részesült magáncégeknél a támogatások a nyereség 13 százalékának feleltek meg.

Mindez rámutat, hogy mennyire kitett a hazai vállalati szektor a támogatásoknak: ezek nélkül a 6,3 százalékos profitráta*adózott eredmény/árbevétel
a teljes időszakban csupán 5,5 százalékra csökkenne. (Azzal az egyszerűsítő feltételezéssel élve, hogy a beruházásokat támogatás helyett saját forrásra támaszkodva hajtanák végre.)

A támogatásokat elnyerő cégek elképesztően nagy részét teszik ki a gazdaságnak: az alábbi ábrán látható, hogy 2010 és 2019 között a vállalati alkalmazottak fele olyan cégnél dolgozott, ahova jutott közvetlen uniós támogatás. A bérek, a hozzáadott érték és a nettó árbevétel mutatók alapján is legalább 40 százalékot képviselnek a támogatott cégek. A vállalkozások számának arányában azonban alig 7 százalékot tettek ki a nyertes cégek.

Mindez arra utal, hogy már az eleve nagyobb vállalatok indultak nagyobb eséllyel az uniós pályázatokon, a gazdaság pedig nagyjából fele érintett lehet a támogatásokban.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mekkora részt tesznek ki a külföldi cégek. Csak a közvetlen tulajdonosokat tudtuk megismerni, így ha egy magyar cégen keresztül, közvetetten külföldi a cég végső tulajdonosa, az nem tudható meg a kimutatásunkból.

A támogatásokat csak 5 százalékban kapták olyan vállalkozások, amelyek közvetlen külföldi tulajdonban állnak. A legtöbb közvetlen tulajdonos olyan mértekben részesült az EU-támogatásokból, ami a cégek piaci részesedésének is megfelel. A holland és osztrák tulajdonú cégek azonban sokkal nagyobb arányban részesedtek az EU-támogatásokból. Ez azért érdekes, mert ezek az országok a legszűkmarkúbbak az uniós befizetésekről folyó egyeztetéseken.

A kormányzatok azon ígérete tehát, hogy a hazai vállalatokat hozzák helyzetbe az uniós támogatásokkal, az adatok alapján teljesülni látszik, és hasonló a helyzet a másik visszatérő ígérettel is, miszerint a kkv-nak juttatják a forrásokat. Igaz, mivel a támogatások több mint fele a nagy állami cégekhez került, ezekről nem tudjuk, kiknek adták tovább azokat. Ha ettől eltekintünk, a 250 fő feletti cégekhez csupán a támogatások 12 százaléka került, ami jóval kisebb, mint ezen cégek más mutatók szerinti részesedése a vállalatok között. Így valóban az látható, hogy a támogatások a kkv-szektort érintették leginkább.

Különösen a 10-49 fős cégek felülreprezentáltak a támogatásokban. Ez alapvetően jó hír, hiszen ezzel a segítséggel növekedési pályára állhatnak ezek a cégek. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy a támogatások 3 százaléka, 84 milliárd forint alkalmazottal sem rendelkező cégeknél kötött ki.

Rengeteg forráshoz jutottak a hazai kkv-k tehát, a következő cikkeinkben annak járunk utána, hogy ezek mennyire hasznosultak jól.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControlPartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy új munkahely 813 millió forintba került a villányi borászatok támogatásainálHat villányi borászat 2,7 milliárd forint uniós pénzt kapott, de a nem támogatott helyi termelők gyorsabban növekedtek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakításáraAz EU-tól 2600 milliárd forint érkezik főleg digitalizációra és a körforgásos gazdaság kiépítésére, Orbán pont ezekre alapozva változtatná meg a gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ingyen pénz ára a korrupcióAz uniós támogatások a fogadó országokban hozzájárulnak a korrupció szintjének növekedéséhez. Főleg akkor, ha az ellenőrző intézmények nincsenek résen.

Adat állami támogatás eu támogatás európai uniós támogatás uniós beruházás uniós források uniós pályázat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.