Január eleje óta látszólag jelentős változáson esett át a magyar gazdaság irányvonala. Ennek az volt az első jele, amikor Orbán Viktor január 3-án bejelentette, hogy “olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek”. Orbán ekkor még csak néhány mondatban foglalta össze az új irányt, és ekkor beszélt nyilvánosan először a körforgásos gazdaságról az MTI adatbázisa alapján.
A fő üzenete az volt, hogy a magyar gazdaságra tíz év múlva nem is lehet majd ráismerni, mivel 2030-ra egy digitalizált és körforgásos gazdaság lesz. Egy hónappal később Orbán némileg részletesebben is beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, ami júliusban veszi kezdetét és a “nagy fejlesztések” közé sorolta.
Orbán kijelentéseivel párhuzamosan egymást érik a kormányzati nyilatkozatok a körforgásos gazdaságra való átállásról. Január elején Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt arról, hogy a járvány utáni “gazdasági helyreállítás egyik legfontosabb kérdése a körforgásos gazdasági modellre történő átállás felgyorsítása” lesz, Instagramján aznap még fel is hívta a figyelmet a karácsonyfák komposztálására a körforgás jegyében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szintén fontos célként beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, akárcsak Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató vagy éppen Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.
A januárban felbukkanó új gazdaságpolitikai irány még a kormányzati struktúrában is megjelent.
Az év elején véget ért két államtitkár megbízatása az Információs és Technológiai Minisztériumnál (ITM), a fenntarthatóságért felelős Boros Anitáé és az energetikáért és a klímapolitikáért felelős Kaderják Péteré. A két megszüntetett államtitkárság hatáskörét egy egységesített államtitkárság vette át Steiner Attila vezetésével, amelynek a nevében is megjelent, hogy a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és a klímapolitikáért felel.
A körforgásos gazdaság egy komplex és nehezen definiálható fogalom, nagyon leegyszerűsítve a fogyasztás és nyersanyag-felhasználás visszafogását célzó gazdasági modell. Alapvető eleme az újrafelhasználás, azaz hogy az ételmaradéktól a hűtőszekrényig lehetőleg semmi ne végezze szemétlerakóban, hanem visszakerüljön a gazdaság körforgásába. Ugyanakkor szintén meghatározó eleme a fogyasztás csökkentése a megosztásos gazdaság erősítésével, a magántulajdon csökkentésével vagy éppen a tervezett elavulás visszaszorításával. Ebben a cikkben írtunk korábban bővebben a körforgásos gazdaságról:
A körforgásos gazdaságra való átállás az elmúlt években prioritás lett az Európai Unióban, mivel egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, az erőforrásokkal rendkívül pazarló gazdasági modell fenntarthatatlan. A klímaváltozás mérséklésében alapvető szerepe lehet a körforgásos gazdaságnak, az EU pedig mostantól jelentős pénzzel támogatja a modell elterjesztését.
A magyar kormányzati szereplők is nyíltan beszélnek arról, hogy az uniós pénzeknek főszerepe lesz az Orbán Viktor által említett dimenzióváltásban. Orbán egyik januári rádióinterjújában arról beszélt, hogy “hatalmas fejlesztési forrásokat halmoztunk fel”, és ezzel – legalábbis részben – az uniós támogatásokra utalhatott.
Az új államtitkár, Steiner Attila – vagy Gulyás Gergely – pedig ki is mondta, hogy a nagy terveket részben uniós forrásokból fedezik. Steiner a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy az uniós forrás “nagy lehetőség a kormánynak is, hogy a céljainkat meg lehessen valósítani”.
Steiner Attila átveszi államtitkári kinevezését Áder János köztársasági elnöktől. Fotó: Bruzák Noémi/MTI
A koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság helyreállítására az Európai Unió februárban hagyta jóvá a 750 milliárd eurós összköltségű mentőcsomagot, amelynek legfőbb eleme az RRF néven futó helyreállítási eszköz. Az RRF révén a tagállamok összesen 672,5 milliárd euró értékben juthatnak támogatásokhoz és kedvezményes kamatozású hitelhez.
Ahogy a 444 írt erről korábban, a csomag majdnem akkora, mint a sima hétéves költségvetés, de sokkal gyorsabban és sokkal rugalmasabb feltételekkel lehet lehívni. Ugyanis a szokásos EU-s támogatásokkal szemben az RFF esetében jóval nagyobb az előfinanszírozási arány, lazábban kidolgozott tervekre utalják a pénzt, és az a cél, hogy 2023 végéig a tagállamok lehívhassák a csomagot.
Magyarország ebből az összegből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphat (ebben az összegben értelemszerűen nincs benne a kedvezményes hitel összege). Ez nagyjából 2600 milliárd forint, amely a magyar állam éves bevételének több mint 15 százaléka. A idézett 444-cikk szerint az uniós források miatt alakult át jelentősen a magyar kormány EU-s ügyekért felelős része az elmúlt hónapokban, mivel Orbán “szeretné ezeket a támogatásokat a 2022-es választás szolgálatába állítani, és például a billegőnek számító választókörzetekre célzottan költeni a pénzt”.
A támogatást ugyan lazábban kidolgozott tervekre adják, az viszont meg van határozva, hogy az RRF révén kiosztott források legalább 37 százalékát éghajlatvédelmi, 20 százalékát pedig digitalizációs fejlesztésekre fordítják. Azaz éppen arra a két területre, amelynek meghatározó szerepe lesz a következő tíz évben Orbán januári rádióinterjúja alapján.
A Magyar Nemzetnek adott interjújában Steiner Attila részleteket nem osztott meg arról, hogy mire fordítják az éghajlatvédelemre szánt 37 százalékos részt, de az irányokat felvázolta: “az RRF-ből lehívható összegek elköltésének egyes fókuszpontjai megegyeznek a mi fő célkitűzéseinkkel, így a zöldenergia és a körforgásos gazdaság fejlesztésével”.
A tagállamoknak április végéig kell benyújtaniuk a támogatás elosztására vonatkozó tervüket az EU-nak, “világos mérföldkövek és célszámok” megfogalmazásával. A legfeljebb három hónapos elbírálási idő után pedig már júliusban megérkezhetnek az első utalások, éppen akkor, amikorra Orbán beharangozta az átállás kezdetét. Elsőre a források legfeljebb 13 százalékát lehet lehívni.
Magyarország február elején tette közzé a benyújtandó terv tervezetét társadalmi véleményeztetésre, ebben kilenc célterületet nevez meg, köztük a körforgásos gazdaságét (például az egyetemek mellett). Az erről szóló rövid leírásban az szerepel, hogy az új modell promotálásán belül elsősorban a “hulladékgazdálkodást, az ipari szektort és a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvíz kérdéskörének megoldását ölelik fel”.
A körforgásos gazdasággal kapcsolatban nemcsak a kormány aktivizálódott, hanem az egyik legnagyobb magyar cégcsoport, a Mol is. A fosszilis tüzelőanyagok leáldozására készülő olajtársaság kommunikációjának egyik meghatározó elemévé vált a körforgásos gazdaság az elmúlt hónapokban. A cégcsoport már 2019-ben megvásárolt egy műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német céget, tavaly ősszel pedig egy hasonló profilú svájci céggel kötött stratégiai megállapodást.
A nagykanizsai tudományos és innovációs park egy szemtemberi látványterven. Forrás: MTI/BOLD kreatív ügynökség/Tiba Építész Stúdió
A Mol az elmúlt hónapokban többször is kinyilvánította, hogy a körforgásos gazdaság kiépítésének regionális mozgatórugója lenne és stratégiai fókusz lesz a hulladékkezelésen. Ennek a keretében jelentette be, hogy a Pannon Egyetemmel 30 milliárd forintos beruházással hoz létre egy körforgásos gazdaságra épülő tudományos és innovációs parkot. A következő öt évben a Mol összesen 310 milliárd forintot tervez költeni a körforgásos gazdaság fellendítésére.
Számos cikkben felmerült, hogy a teljes magyar hulladékgazdálkodást is átvenné a Mol, kihasználva az új hulladéktörvény adta lehetőséget. Az új törvény alapján ugyanis egy koncesszor kezébe kerülne a magyar hulladékgazdálkodás, amelynek a fejlesztésére sok százmilliárd forint érkezhet a következő években az uniós támogatási lehetőséggel. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján ugyanis a körforgásos gazdaság tágabb értelmezésével szemben elsősorban a hulladékkezelést értik a körforgásos gazdaságon.
Ennek a jelentőségéről egy következő cikkünkben írunk.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
