Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2021. április 7. 06:03 Közélet

Ezermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakítására

Január eleje óta látszólag jelentős változáson esett át a magyar gazdaság irányvonala. Ennek az volt az első jele, amikor Orbán Viktor január 3-án bejelentette, hogy “olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek”. Orbán ekkor még csak néhány mondatban foglalta össze az új irányt, és ekkor beszélt nyilvánosan először a körforgásos gazdaságról az MTI adatbázisa alapján.

A fő üzenete az volt, hogy a magyar gazdaságra tíz év múlva nem is lehet majd ráismerni, mivel 2030-ra  egy digitalizált és körforgásos gazdaság lesz. Egy hónappal később Orbán némileg részletesebben is beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, ami júliusban veszi kezdetét és a “nagy fejlesztések” közé sorolta.

Orbán kijelentéseivel párhuzamosan egymást érik a kormányzati nyilatkozatok a körforgásos gazdaságra való átállásról. Január elején Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt arról, hogy a járvány utáni “gazdasági helyreállítás egyik legfontosabb kérdése a körforgásos gazdasági modellre történő átállás felgyorsítása” lesz, Instagramján aznap még fel is hívta a figyelmet a karácsonyfák komposztálására a körforgás jegyében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szintén fontos célként beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, akárcsak Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató vagy éppen Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégre beindult a légkondik zöldüléseA kellemes meleget vagy hűvöst szintetikus vegyi anyagoknak köszönhetjük, és bár ez évtizedek óta így van, csak most kezdik el komolyan újrahasznosítani őket.

A januárban felbukkanó új gazdaságpolitikai irány még a kormányzati struktúrában is megjelent.

Az év elején véget ért két államtitkár megbízatása az Információs és Technológiai Minisztériumnál (ITM), a fenntarthatóságért felelős Boros Anitáé és az energetikáért és a klímapolitikáért felelős Kaderják Péteré. A két megszüntetett államtitkárság hatáskörét egy egységesített államtitkárság vette át Steiner Attila vezetésével, amelynek a nevében is megjelent, hogy a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és a klímapolitikáért felel.

A körforgásos gazdaság egy komplex és nehezen definiálható fogalom, nagyon leegyszerűsítve a fogyasztás és nyersanyag-felhasználás visszafogását célzó gazdasági modell. Alapvető eleme az újrafelhasználás, azaz hogy az ételmaradéktól a hűtőszekrényig lehetőleg semmi ne végezze szemétlerakóban, hanem visszakerüljön a gazdaság körforgásába. Ugyanakkor szintén meghatározó eleme a fogyasztás csökkentése a megosztásos gazdaság erősítésével, a magántulajdon csökkentésével vagy éppen a tervezett elavulás visszaszorításával. Ebben a cikkben írtunk korábban bővebben a körforgásos gazdaságról:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

A körforgásos gazdaságra való átállás az elmúlt években prioritás lett az Európai Unióban, mivel egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, az erőforrásokkal rendkívül pazarló gazdasági modell fenntarthatatlan. A klímaváltozás mérséklésében alapvető szerepe lehet a körforgásos gazdaságnak, az EU pedig mostantól jelentős pénzzel támogatja a modell elterjesztését.

A magyar kormányzati szereplők is nyíltan beszélnek arról, hogy az uniós pénzeknek főszerepe lesz az Orbán Viktor által említett dimenzióváltásban. Orbán egyik januári rádióinterjújában arról beszélt, hogy “hatalmas fejlesztési forrásokat halmoztunk fel”, és ezzel – legalábbis részben – az uniós támogatásokra utalhatott.

Az új államtitkár, Steiner Attila – vagy Gulyás Gergely – pedig ki is mondta, hogy a nagy terveket részben uniós forrásokból fedezik. Steiner a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, hogy az uniós forrás “nagy lehetőség a kormánynak is, hogy a cél­jainkat meg lehessen valósítani”.

Steiner Attila átveszi államtitkári kinevezését Áder János köztársasági elnöktől. Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A koronavírus-járvány által okozott gazdasági válság helyreállítására az Európai Unió februárban hagyta jóvá a 750 milliárd eurós összköltségű mentőcsomagot, amelynek legfőbb eleme az RRF néven futó helyreállítási eszköz. Az RRF révén a tagállamok összesen 672,5 milliárd euró értékben juthatnak támogatásokhoz és kedvezményes kamatozású hitelhez.

Ahogy a 444 írt erről korábban, a csomag majdnem akkora, mint a sima hétéves költségvetés, de sokkal gyorsabban és sokkal rugalmasabb feltételekkel lehet lehívni. Ugyanis a szokásos EU-s támogatásokkal szemben az RFF esetében jóval nagyobb az előfinanszírozási arány, lazábban kidolgozott tervekre utalják a pénzt, és az a cél, hogy 2023 végéig a tagállamok lehívhassák a csomagot.

Magyarország ebből az összegből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphat (ebben az összegben értelemszerűen nincs benne a kedvezményes hitel összege). Ez nagyjából 2600 milliárd forint, amely a magyar állam éves bevételének több mint 15 százaléka. A idézett 444-cikk szerint az uniós források miatt alakult át jelentősen a magyar kormány EU-s ügyekért felelős része az elmúlt hónapokban, mivel Orbán “szeretné ezeket a támogatásokat a 2022-es választás szolgálatába állítani, és például a billegőnek számító választókörzetekre célzottan költeni a pénzt”.

A támogatást ugyan lazábban kidolgozott tervekre adják, az viszont meg van határozva, hogy az RRF révén kiosztott források legalább 37 százalékát éghajlatvédelmi, 20 százalékát pedig digitalizációs fejlesztésekre fordítják. Azaz éppen arra a két területre, amelynek meghatározó szerepe lesz a következő tíz évben Orbán januári rádióinterjúja alapján.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában Steiner Attila részleteket nem osztott meg arról, hogy mire fordítják az éghajlatvédelemre szánt 37 százalékos részt, de az irányokat felvázolta: “az RRF-ből lehívható összegek elköltésének egyes fókuszpontjai megegyeznek a mi fő célkitűzéseinkkel, így a zöld­energia és a körforgásos gazdaság fejlesztésével”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVáratlanul nagy lett a kereslet a magyar ruhajavítók irántMegjelent egy olyan réteg a ruhajavítóknál, amelynek tagjait a fenntarthatóság motiválja, ugyanakkor a jelenség inkább a tehetősebb városrészekre jellemző.

A tagállamoknak április végéig kell benyújtaniuk a támogatás elosztására vonatkozó tervüket az EU-nak, “világos mérföldkövek és célszámok” megfogalmazásával. A legfeljebb három hónapos elbírálási idő után pedig már júliusban megérkezhetnek az első utalások, éppen akkor, amikorra Orbán beharangozta az átállás kezdetét. Elsőre a források legfeljebb 13 százalékát lehet lehívni.

Magyarország február elején tette közzé a benyújtandó terv tervezetét társadalmi véleményeztetésre, ebben kilenc célterületet nevez meg, köztük a körforgásos gazdaságét (például az egyetemek mellett). Az erről szóló rövid leírásban az szerepel, hogy az új modell promotálásán belül elsősorban a “hulladékgazdálkodást, az ipari szektort és a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvíz kérdéskörének megoldását ölelik fel”.

A körforgásos gazdasággal kapcsolatban nemcsak a kormány aktivizálódott, hanem az egyik legnagyobb magyar cégcsoport, a Mol is. A fosszilis tüzelőanyagok leáldozására készülő olajtársaság kommunikációjának egyik meghatározó elemévé vált a körforgásos gazdaság az elmúlt hónapokban. A cégcsoport már 2019-ben megvásárolt egy műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német céget, tavaly ősszel pedig egy hasonló profilú svájci céggel kötött stratégiai megállapodást.

A nagykanizsai tudományos és innovációs park egy szemtemberi látványterven. Forrás: MTI/BOLD kreatív ügynökség/Tiba Építész Stúdió

A Mol az elmúlt hónapokban többször is kinyilvánította, hogy a körforgásos gazdaság kiépítésének regionális mozgatórugója lenne és stratégiai fókusz lesz a hulladékkezelésen. Ennek a keretében jelentette be, hogy a Pannon Egyetemmel 30 milliárd forintos beruházással hoz létre egy körforgásos gazdaságra épülő tudományos és innovációs parkot. A következő öt évben a Mol összesen 310 milliárd forintot tervez költeni a körforgásos gazdaság fellendítésére.

Számos cikkben felmerült, hogy a teljes magyar hulladékgazdálkodást is átvenné a Mol, kihasználva az új hulladéktörvény adta lehetőséget. Az új törvény alapján ugyanis egy koncesszor kezébe kerülne a magyar hulladékgazdálkodás, amelynek a fejlesztésére sok százmilliárd forint érkezhet a következő években az uniós támogatási lehetőséggel. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok alapján ugyanis a körforgásos gazdaság tágabb értelmezésével szemben elsősorban a hulladékkezelést értik a körforgásos gazdaságon.

Ennek a jelentőségéről egy következő cikkünkben írunk.

Közélet Európai Unió európai uniós támogatás körforgásos gazdaság környezetvédelem üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. április 15. 17:31 Közélet

Olyan fertőzöttségi számok mellett nyitják az iskolákat, amilyenek mellett bezárták

Két-három hét múlva radikálisan kisebb kockázattal lehetne meglépni ugyanezeket a lazításokat, de a kórházak leterheltsége még akkor is magasabb lenne a márciusinál.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Bucsky Péter
2021. április 5. 15:54 Adat, Közélet

Nem vesszük elég komolyan a korlátozásokat, a fásultság szép lassan legyőzi a szigort

Az első hullámban példamutatóan fegyelmezett volt a lakosság, az ősz óta tartó második és harmadik hullámra elfogyott a kitartás.

Fontos

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.