Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. március 30. 19:49 Élet

Nem paranoid összeesküvés-elmélet, hogy direkt elavulnak a termékek

Vannak, akik meg vannak győződve róla, hogy egyes termékek gyártói szándékosan, előre megtervezve csökkentik a termékek élettartamát. Az elmélet neve a “tervezett elavulás”. Eszerint a gonosz nagyvállalatok célja, hogy mesterségesen generált fogyasztással és a menetrendszerűen tönkre menő, javíthatatlan, vagy csak szimplán divatjamúlt termékek folyamatos lecserélésére ösztönzésével tartsák sakkban az embereket.

Igaz ebből bármi is? Úgy tűnik, elég sok.

Az iPhone-t használók már jó ideje küzdenek azzal, hogy a készülékek verziófrissítések után folyamatosan lassulnak, az akkumulátorok pedig gyorsan lemerülnek. Az Apple, amely már pár bírósági kört megjárt már a rövid élettartamú és sokáig kicserélhetetlen akkumulátorai miatt, az újabb hosszú és drága pereskedés elkerülésére – felelőssége elismerése nélkül – nemrég csendben beleegyezett egy 310-500 millió dollár (100-150 milliárd forint) közötti kompenzáció kifizetésébe egyes amerikai iPhone tulajdonosoknak*Viszonyításképp: az Apple adőzott eredménye tavaly 55 milliárd dollár körül alakult.. Ők nagyjából 25-500 dollár (7500-150 000 forint) közötti kártérítést kaphatnak attól függően, hányan jelentkeznek érte, mivel nem automatikus a kiutalás. Mivel sokan használták a szóban forgó iPhone 6-os és 7-es modelleket, ez az összeg inkább kevesebb lesz – nem úgy, mint az ügyvédi irodák díja, amelyek  együttesen nagyjából 90 millió dollárt tehetnek zsebre a kompenzáció kiharcolásáért. 

De ez csak a jéghegy csúcsa, és a fő probléma nem is igazán az, hogy a tervezett elavulást üzleti modellnek tekintik a vállalatok, hanem az, hogy így a fogyasztó tulajdonképpen nem tudja, mit vesz a pénzéért. Nem a vásárló dönti el, hogy az 1000 dollárjáért, amit kiad a legújabb iPhone-ért, mennyire tartós terméket vásárol. A jéghegy alján pedig a drágán és sok erőforrással és nyersanyagból előállított, azonban pár év után gyorsan veszélyes elektronikai hulladékká váló eszközök, használt számítógépek, akkumulátorok, tévék, hűtők, nyomtatók, ezer féle műszaki cikk az ébresztőórától az elektromos fogkeféig és CD-lemezig, amelyek rövid úton a világ legkevésbé fejlett országaiba kerülnek teherhajókon, hogy ott szennyezzék a talajt és a vizeket az e-hulladék temetőkben.

Fiatalok e-hulladékot égetnek Ghánában, 2017 novemberében. Fotó: Cristina Aldehuela / AFP.

Egy különleges villanykörte

Meglepő módon épp egy villanykörte, az új ötletek és az innováció világszerte használt szimbóluma lett, egyben a tervezett elavulás jelképe is. Ennek egyik oka egy csodaszámba menő, 1901 óta, napi 24 órában égő villanykörte a kaliforniai Livermore város tűzoltóállomásán.

A benne található, rendkívül tartós, narancssárgás fényű izzószál a francia emigráns Adolph Chaillet találmánya volt, aki azonban nem árulta el a körte különlegesen hosszú életének titkát. Az örökké égő villanykörtének igazi kultusza alakult ki, saját weboldala és webkamerája is van, ünneplik a születésnapját. Sokan még a városba elutaznak miatta.

A túl sok túl jó áru problémája

A tervezett elavulás*angolul: planned obsolescence előzményének sokan a 19-20. század fordulóján lezajlott második ipari forradalmat tekintik, amikor a tömegtermelés igazi beindulásával viszonylag rövid időn belül olyan nagy mennyiségű termék állt rendelkezésre, amit már nem tudtak eladni. Az így felfúvódott túltermelési lufi először 1929-ben pukkant ki, a tőzsdeválsággal, majd az azt követő recesszióval.

Érdekes színt hoz a történetbe a mostani recessziós hangulatban, hogy épp az 1929-33-as gazdasági válság kezelésére, munkahelyek létrehozására alkotta meg a tervezett elavulás koncepcióját Bernard London.  Tervezett elavulással a válság ellen című könyvében kötelezővé tette volna a termékek tervezett elavulását, hogy a gazdaság újból növekedésnek induljon, az emberek pedig munkához jussanak. Később, amikor visszaesik a munkanélküliség, újból megnövelte volna a termékek élettartamát, azaz visszaállította volna az eredeti állapotot. Tehát nem egyértelműen nyerészkedési céllal, és viszonylag nyíltan alkalmazhatták volna a cégek ezt a módszert. A kezdeményezés aztán nem ebben a formában valósult meg.

A Tungsram is a kartellben

Az örökégő körténél nagyobb hatással volt a mai fogyasztói társadalom kialakulására az az izzógyártó cégeket tömörítő kartell, amely az 1920-as években alakult. A Phoebus*magyar átírással Phoibosz, amely a görög mitológiában a napisten, Apollón állandó jelzője, és azt jelenti, fényes kartell nem tett mást, mint amit a kartellek általában szoktak, felosztotta a piacokat a gyártók között, egyben megállapodtak az izzógyártás globális sztenderdjeiben is.

Plakát. Forrás: a Tungsram Facebook-oldala.

Illusztris nevek gyűltek össze, az amerikai General Electricen (GE) kívül a német Osram, a holland Philips, sőt, az 1896-ban alapított – és 1990-ben épp a GE által felvásárolt, majd két éve önállósult – magyar Tungsram izzógyártó cég is tagja volt. Addig az izzóknak 2000-2500 órás élettartamuk volt, a kartell ezt 1000 órában maximalizálta, lényegében a fényerősség növelésével magyarázva. A csökkentett élettartamot tíz év alatt fokozatosan vezették be a tagok, és ma is sztenderdnek számít az általános izzóknál.  A kartell működése sok ember fantáziáját megragadta, dokumentumfilm is készült róla, Villanykörte összeesküvés címmel.

Használd és dobd el?

Közben más iparágakban is felbukkant a tervezett elavulás koncepciója, finomítva élettartamra tervezés, vagy életciklus néven. A modern fogyasztói társadalmak kialakulása magával hozta az úgynevezett lélektani elavulást is, amikor a reklámok, fogyasztásra ösztönzés, olcsó hitelek nyújtása által rávezették a fogyasztókat, hogy rendszeres – és egyre gyakoribb – időközönként cseréljék le tökéletesen működő autójukat, hűtőjüket, vagy kifogástalan állapotú ruhájukat, cipőjüket.

Itt röviden érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunióban és általában a keleti blokk országaiban az állami irányítású tervgazdaságok egy ritka pozitívuma volt, hogy hosszabb távon gondolkoztak a döntéshozók. Az NDK-ban például törvény írta elő, hogy a hűtő- és mosógépeknek 25 évig működniük kell.

Az 1990-es évektől aztán a digitalizáció, számítógépek, okostelefonok, korábbi verziókkal inkompatibilis frissítések és alkalmazások megjelenése csak felgyorsította ezt a folyamatot.

A tervezett elavulás négy fő esete

  • élettartamra tervezés, a termék élettartamának gyártó általi tudatos manipulálása (csökkentése)
  • inkompatibilitás miatti elavulás: például egy frissítés vagy videójáték csak újabb, nagyobb teljesítményű készülékre vagy konzolra telepíthető
  • közvetlen elavulás: alkatrészhiány esete, vagy amikor olcsóbb újat venni, mint megjavítani
  • lélektani elavulás, amikor a még teljesen megbízhatóan működő, de már divatjamúltnak számító készülékünket (autónkat, telefonunkat) cseréljük újabbra, mutatósabbra

A két utóbbi eset, a közvetlen elavulás, valamint a lélektani tényező játsszák a fő szerepet a nagy háztartási gépek, mosógép, hűtő cseréjekor is – hívja fel a figyelmet Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa. Az elsőn jogszabályi változtatásokkal is lehet segíteni, és nem csak itthon, Európa-szinten van hova fejlődni a háztartási gépek szervizelési lehetőségeiben és a fogyasztók hozzáállásán a javításhoz.

Európa közbelép

Az Európai Bizottság az ökodizájn és az újraskálázott energiacímkék*A kevésbé informatív, sőt, akár félrevezetőnek is nevezető A˖, A˖˖, vagy A˖˖˖ értékeket is tartalmazó skála helyett újra egy A-G-ig terjedő, egyértelmű színkódú skálát vezetnek be 2021 márciusától az EU-ban, egyebek mellett a mosógépekre és a hűtőkre. témájában kiadott tanulmánya szerint a mosógépek hasznos életszakaszát jelentősen, akár 50 százalékkal megnövelheti egy szakszerű felújítás. Ennek ellenére, a fenti kutatás szerint az összes kidobásra ítélt mosógép több mint felét, 53 százalékától javítás nélkül váltak meg, míg 23 százalékukat egyszer javították az élete során és csaknem minden 10. használhatatlannak ítélt mosógéptől úgy válnak meg, hogy ha defektesen is, de még valamennyire működött. Ez összesen a kidobott készülékek 86 százaléka. Mindössze 8 százalékukat használja újra egy másik tulajdonos, és rendkívül alacsony, 6 százalék a felújított mosógépek aránya.

 

A békebeli, 25 éves élettartam már a múlté – és ezzel együtt a magas víz- és áramszámlák is. A modern gépek jóval energiahatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelőttiek, ugyanakkor sokkal szélesebb a választék is belőlük, ami azt jelenti, hogy egyszerre vannak az átlagnál jóval gyengébb és minőségibb gépek a piacon.

 

Ráadásul megfizethetőbbek is. Míg 1992-ben a havi átlagfizetés 1,3-szorosába került, addig most akár három mosógépet is vehetünk egyhavi reálbérből. De érdemes felfelé lőni, mert a drágább tényleg jobb is.*A Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi tesztmagazin 2013-as felmérése szerint például az 550 eurónál – akkori árfolyamon számolva 160 ezer forintnál – olcsóbb mosógépek háromszor nagyobb eséllyel hibásodtak meg 10 éven belül, mint az ennél drágábbak.

Év havi nettó átlagkereset (Ft) mosógép átlagára (Ft)
1992 15 000 19 500
2019 244 000 80-90 000

 

Ennek fényében érthető az is, hogy egyszerűbb újat venni, mint megjavítani, azonban az elsőre kedvezőnek tűnő áron vásárolt új gép ugyanúgy cserére szorulhat pár év elteltével – hívta fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértője. Ilyen hozzáállással 5-10 év alatt háztartásonként két mosógép is mehet a kukába, és velük együtt a gyártásukhoz használt rengeteg erőforrás is kárba vész, az esetenként veszélyessé váló hulladék utóéletéről nem is beszélve

Emellett az is növeli a hulladékhegyeket, hogy gyakran a látszólag kedvező áron vett nagy háztartási berendezés habár működik, de mégsem úgy, ahogy szeretnénk. Vagyis a mosógép nem mos vagy a hűtőszekrény nem hűt, a porszívó pedig nem távolítja el a port úgy, ahogy elvárnánk. Ezért a tulajdonosa, ha csak teheti, hamar lecseréli, az amúgy működő, de mégis csalódást okozó készüléket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjei az elmúlt években azt mutatták, hogy a nagyon alacsony árkategóriás háztartási berendezések sok esetben messze nem hozzák a kívánt teljesítményt, viszont a vásárlóknak nem kell feltétlenül sok százezer forintos hűtőt, mosógépet vagy porszívót venniük, ha egy jól működő készüléket szeretnének. Több közép árkategóriás berendezés is teljesít úgy, ahogy az elvárható. Ezért főleg egy nagyobb kiadást jelentő, nagy háztartási gép vásárlása előtt érdemes hosszú távon is mérlegelni, és nem csak az ár alapján dönteni  – mondta Andacs Noémi.

Hozzátette azt is, hogy az EU nemrég jelentette be a körkörös gazdaságról szóló új akciótervét. Ennek fontos része a zöldebb fogyasztási termékek gyártásának ösztönzése, tartósságuk növelése, a könnyebb javítás, újrahasználat, újrahasznosítás lehetővé tétele is – még a termékek tervezésébe is beleszólnának, hiszen ott kezdődik a javíthatóság. A mosógépekre lefordítva mindezt, új életre keltésük több szűk keresztmetszetén segítenének, például csökkenhet a szervízköltség, ha könnyebben javítható termékek kerülnek piacra, és kötelezték a gyártókat, hogy 10 évig biztosítsák az alkatrészek rendelkezésre állását, amelyeket 15 munkanapon belül ki kell szállítaniuk.

Ha pedig tényleg bemondta az unalmast a masina, akkor sem érdemes rögtön a hulladékudvarba szállítani, a dobjából például remek tűzrakóhely készíthető.

Élet fenntarthatóság fogyasztási cikkek tervezett elavulás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 13:26 Élet

Pont olyan láthatatlanul véd a maszkviselés, mint ahogyan a vírus is terjed

Zárt térben nagyon könnyen emelkedni tud a levegőben lévő vírusos cseppek koncentrációja. A maszkviselésnek az a lényege, hogy ezt megakadályozza.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Hajdu Miklós
2020. május 30. 16:31 Élet

Drágulhatnak az italok, mert kevesebb üzemanyag fogy a járvány miatt

Az italgyártók által használt széndioxid jórészt az üzemanyaggyártás melléktermékeként keletkezik, ezért ha nem fogy elég benzin, és nem keletkezik kellő mennyiségű gáz, akkor drágulás lehet a vége.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.

Fabók Bálint
2020. május 29. 06:29 Közélet

Megalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyert

Sok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.