Ha valaki légkondicionálóval biztosítja is a meleget, valószínűleg nem jut eszébe a karácsonyfa árnyékában, hogy az ezekben a berendezésekben használt hűtőközegek kezelése évtizedek óta komoly feladatot ad az iparágnak. Ezek azok az anyagok, amelyek a hűtés-fűtés során általában változtatják az állapotukat, gázból folyadékok lesznek és fordítva, és végig ott keringenek a legkisebb otthoni légkondikban, illetve a nagy ipari berendezésekben is.
A hűtőközegként szolgáló anyagok döntő részben szintetikus vegyületek, azaz a természetben önmaguktól nem keletkeznek, így környezetvédelmi szempontból a legfőbb cél mindig az, hogy ne jussanak ki a levegőbe, illetve a használhatatlanná váló anyagot ártalmatlanítsák, esetleg újra felhasználják.
A sikeres nemzetközi környezetvédelmi törekvések egyik legismertebb példája is épp a légkondikhoz kapcsolódik. Az R-22 néven futó hűtőközeg sokáig a legnépszerűbb anyag volt az iparágban, amikor azonban kiderült, hogy a Föld atmoszférájába kijutva az ózonréteget károsítja, az 1987-es Montreali Egyezményben sikerült megállapodni az önkéntes piaci kivezetéséről. Az anyag használata 2001 óta tilos, és bár rendre felmerül, hogy egyes ázsiai országokban illegális módon mégiscsak alkalmazzák, az ózonréteg vizsgálata még így is egyértelműen arra utal, hogy volt értelme a megállapodásnak.
Bár világszerte most is nagyon sokféle hűtőközeget használnak a gyártók, az R-22 egyik népszerű utódja az R-410A lett, amely az ipari méretű légkondicionálókban ma az egyik legelterjedtebb anyag. Ez szerencsére nem károsítja az ózonréteget, de van vele egy másik nagy probléma: erősen üvegházhatású. Az úgynevezett GWP értéke 2088, ami azt jelenti, hogy ha kijut a levegőbe, akkor ennyiszer több hőt tart benn az atmoszférában, mint ugyanannyi tömegű szén-dioxid. Az R-22 mutatója 1760 volt.
Az Európai Bizottság már jó ideje kvótákkal korlátozza a hűtőközegek használatát, és ennek az lett a következménye, hogy az unióban a kis teljesítményű légkondiknál ma már a R-32 az uralkodó közeg, részesedése eléri a 80 százalékot. Az R-32 GWP értéke 675. Sajnos azonban igaz rá az az általános alapelv, hogy minél inkább klímabarát egy hűtőközeg, annál gyúlékonyabb, és a használata annál komolyabb biztonságtechnikai megoldásokat igényel. Nem csoda, hogy az ipari méretű megoldásoknál továbbra is főleg a nem gyúlékony 410A-t használják.
Az egyelőre nem világos, hogy mi lesz a 410A végső sorsa, de az Európai Unió a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése érdekében folyamatosan csökkenti a gyártókra szabott kvótát, így az alacsonyabb GWP-vel rendelkező és kisebb töltetmennyiségű berendezések térnyerését segíti elő. A piac egyik legnagyobb szereplője, a Daikin pedig elkezdett Magyarországon is kínálni egy megoldást, amely már a körforgásos gazdaság modelljébe illeszkedik.
A legmegdöbbentőbb ugyanis a teljes hűtő-, fűtő- és ventilátoripar működésében éppen az, hogy eddig döntő részben lineáris volt a modellje. Ez a légkondicionáló berendezések esetén azt jelenti, hogy alig van körforgás a rendszerben.
A hűtőközeget valahol előállítják, betöltik a berendezésekbe, és ha az anyag elhasználódik, akkor veszélyes anyagként megsemmisítik.
A Daikinnak nincsenek adatai a teljes piac méretére, de azt mondják, hogy náluk a tavaly indult körforgásos programban évi 250 ezer kilogramm új hűtőközeg (410A) előállítását kerülték el, jövőre pedig 500 ezer kilogramm a cél. Önmagában már ez a két szám is egyértelműen jelzi, hogy iparági szinten összességében óriási mennyiségekről lehet szó.
A Daikin Loopnak, azaz huroknak nevezi a megoldását, amellyel a zárt körre utal. Van a cégnek egy esettanulmányokra használt konkrét példája is, a holland Action bolthálózat.
Az Actionnek eddig, mint minden felhasználónak, magának kellett gondoskodnia arról, hogy a lineáris használatnak megfelelően a hűtőközeget elszállítsa és megsemmisítse (egy arra szakosodott vállalkozást megbízva). Az új rendszerben az anyagot a Daikinnak adja vissza, a cég regenerálja a közeget, és felhasználja a készülő új egységeibe. Az Action így megszabadul egy költségelemtől és kényszerű feladattól, a Daikin pedig alapanyagot nyer a 410A újra felhasználásával.
A lineáris modell helyett körforgásba kerül a hűtőközeg, beindul az újrahasznosítás, ami egy fontos lépés előre.
A körforgásos gazdasági modellnek nincs még egyértelműen elfogadott meghatározása, de a leginkább idealista megközelítés szerint a fenti példában az Action a légkondi berendezés helyett akár szolgáltatást is vehetne.
Ebben az esetben nem a berendezés, hanem a hűtött levegő lenne az áru, vagyis az eszköz (és a benne lévő hűtőközeg) a gyártó tulajdonában maradhatna.
Ma azonban az anyag tulajdonjoga és ezzel együtt a környezetvédelmi kötelezettségek teljes köre is vándorol: például a Daikin eladja az Actionnek, amely a használat végén visszaadja azt a Daikinnak. Bár a légkondi gyártója nem fizet az anyagért, amikor visszaveszi, az Action megszabadul egy jelentős költségelemtől.
A hűtőközeg és a berendezés számviteli szempontból úgy össze van nőve egymással, hogy a könyvekben – a Daikin tudomása szerint – nem különítik el az egyes értékeket, vagyis nem nagyon lehet megmondani, hogy például mennyi a 410A ára a szállított megoldásban.
A cég azt mondja egyébként, hogy nyitott lenne arra, hogy eszközök helyett hideg levegőt adjon el szolgáltatásként, de ehhez az is kell, hogy a megrendelő ezt kérje, és Kelet-Európában egyelőre még nem jutottunk el erre a szintre.
A regenerálásnak mindenesetre már kisebb a környezeti terhelése, mint a megsemmisítésnek (utóbbi egyébként a szakszerű elégetést jelenti), ha azonban a gyártó tulajdonában maradna a berendezés, akkor talán még tovább lehetne csökkenteni a környezeti terhelést.
Addig is, az Európai Unióban az említett kvótarendszer és az úgynevezett Ecodesign szabályozás együtt készteti a gyártókat arra, hogy folyamatosan alacsonyabb energiafogyasztású, környezetkímélőbb berendezéseket tervezzenek és gyártsanak, miközben a biztonsági és költséghatékonysági elemeket is előírja számukra.
Élet
Építünk ide egy nagy lakóparkot, az óvoda, az orvos és a közlekedés meg legyen a város baja
A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Akkor is drágítja a lakásokat és albérleteket az Airbnb, ha a lobbi az ellenkezőjét mondja
A rövidtávú lakáskiadás tiltása kis mértékben csökkentheti a lakbéreket és az ingatlanárakat, de az igaz, hogy a lakhatási válságot sehol nem ez oldja meg.
Mit keresnek privát séfek a magyarok konyhájában?
Nem csak a felső tízezer körében nő az igény a privát séfek által biztosított prémium gasztronómiai szolgáltatások iránt.
Fontos
Innen szép nyerni, de van-e még visszaút a Dunaferr számára?
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
