Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 25. 19:03 Élet, Vállalat

Végre beindult a légkondik zöldülése

Ha valaki légkondicionálóval biztosítja is a meleget, valószínűleg nem jut eszébe a karácsonyfa árnyékában, hogy az ezekben a berendezésekben használt hűtőközegek kezelése évtizedek óta komoly feladatot ad az iparágnak. Ezek azok az anyagok, amelyek a hűtés-fűtés során általában változtatják az állapotukat, gázból folyadékok lesznek és fordítva, és végig ott keringenek a legkisebb otthoni légkondikban, illetve a nagy ipari berendezésekben is.

A hűtőközegként szolgáló anyagok döntő részben szintetikus vegyületek, azaz a természetben önmaguktól nem keletkeznek, így környezetvédelmi szempontból a legfőbb cél mindig az, hogy ne jussanak ki a levegőbe, illetve a használhatatlanná váló anyagot ártalmatlanítsák, esetleg újra felhasználják.

A sikeres nemzetközi környezetvédelmi törekvések egyik legismertebb példája is épp a légkondikhoz kapcsolódik. Az R-22 néven futó hűtőközeg sokáig a legnépszerűbb anyag volt az iparágban, amikor azonban kiderült, hogy a Föld atmoszférájába kijutva az ózonréteget károsítja, az 1987-es Montreali Egyezményben sikerült megállapodni az önkéntes piaci kivezetéséről. Az anyag használata 2001 óta tilos, és bár rendre felmerül, hogy egyes ázsiai országokban illegális módon mégiscsak alkalmazzák, az ózonréteg vizsgálata még így is egyértelműen arra utal, hogy volt értelme a megállapodásnak.

Bár világszerte most is nagyon sokféle hűtőközeget használnak a gyártók, az R-22 egyik népszerű utódja az R-410A lett, amely az ipari méretű légkondicionálókban ma az egyik legelterjedtebb anyag. Ez szerencsére nem károsítja az ózonréteget, de van vele egy másik nagy probléma: erősen üvegházhatású. Az úgynevezett GWP értéke 2088, ami azt jelenti, hogy ha kijut a levegőbe, akkor ennyiszer több hőt tart benn az atmoszférában, mint ugyanannyi tömegű szén-dioxid. Az R-22 mutatója 1760 volt.

Az Európai Bizottság már jó ideje kvótákkal korlátozza a hűtőközegek használatát, és ennek az lett a következménye, hogy az unióban a kis teljesítményű légkondiknál ma már a R-32 az uralkodó közeg, részesedése eléri a 80 százalékot. Az R-32 GWP értéke 675. Sajnos azonban igaz rá az az általános alapelv, hogy minél inkább klímabarát egy hűtőközeg, annál gyúlékonyabb, és a használata annál komolyabb biztonságtechnikai megoldásokat igényel. Nem csoda, hogy az ipari méretű megoldásoknál továbbra is főleg a nem gyúlékony 410A-t használják.

Az egyelőre nem világos, hogy mi lesz a 410A végső sorsa, de az Európai Unió a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése érdekében folyamatosan csökkenti a gyártókra szabott kvótát, így az alacsonyabb GWP-vel rendelkező és kisebb töltetmennyiségű berendezések térnyerését segíti elő. A piac egyik legnagyobb szereplője, a Daikin pedig elkezdett Magyarországon is kínálni egy megoldást, amely már a körforgásos gazdaság modelljébe illeszkedik.

A legmegdöbbentőbb ugyanis a teljes hűtő-, fűtő- és ventilátoripar működésében éppen az, hogy eddig döntő részben lineáris volt a modellje. Ez a légkondicionáló berendezések esetén azt jelenti, hogy alig van körforgás a rendszerben.

A hűtőközeget valahol előállítják, betöltik a berendezésekbe, és ha az anyag elhasználódik, akkor veszélyes anyagként megsemmisítik.

A Daikinnak nincsenek adatai a teljes piac méretére, de azt mondják, hogy náluk a tavaly indult körforgásos programban évi 250 ezer kilogramm új hűtőközeg (410A) előállítását kerülték el, jövőre pedig 500 ezer kilogramm a cél. Önmagában már ez a két szám is egyértelműen jelzi, hogy iparági szinten összességében óriási mennyiségekről lehet szó.

A Daikin Loopnak, azaz huroknak nevezi a megoldását, amellyel a zárt körre utal. Van a cégnek egy esettanulmányokra használt konkrét példája is, a holland Action bolthálózat.

Az Actionnek eddig, mint minden felhasználónak, magának kellett gondoskodnia arról, hogy a lineáris használatnak megfelelően a hűtőközeget elszállítsa és megsemmisítse (egy arra szakosodott vállalkozást megbízva). Az új rendszerben az anyagot a Daikinnak adja vissza, a cég regenerálja a közeget, és felhasználja a készülő új egységeibe. Az Action így megszabadul egy költségelemtől és kényszerű feladattól, a Daikin pedig alapanyagot nyer a 410A újra felhasználásával.

A lineáris modell helyett körforgásba kerül a hűtőközeg, beindul az újrahasznosítás, ami egy fontos lépés előre.

A körforgásos gazdasági modellnek nincs még egyértelműen elfogadott meghatározása, de a leginkább idealista megközelítés szerint a fenti példában az Action a légkondi berendezés helyett akár szolgáltatást is vehetne.

Ebben az esetben nem a berendezés, hanem a hűtött levegő lenne az áru, vagyis az eszköz (és a benne lévő hűtőközeg) a gyártó tulajdonában maradhatna.

Ma azonban az anyag tulajdonjoga és ezzel együtt a környezetvédelmi kötelezettségek teljes köre is vándorol: például a Daikin eladja az Actionnek, amely a használat végén visszaadja azt a Daikinnak. Bár a légkondi gyártója nem fizet az anyagért, amikor visszaveszi, az Action megszabadul egy jelentős költségelemtől.

A hűtőközeg és a berendezés számviteli szempontból úgy össze van nőve egymással, hogy a könyvekben – a Daikin tudomása szerint – nem különítik el az egyes értékeket, vagyis nem nagyon lehet megmondani, hogy például mennyi a 410A ára a szállított megoldásban.

A cég azt mondja egyébként, hogy nyitott lenne arra, hogy eszközök helyett hideg levegőt adjon el szolgáltatásként, de ehhez az is kell, hogy a megrendelő ezt kérje, és Kelet-Európában egyelőre még nem jutottunk el erre a szintre.

A regenerálásnak mindenesetre már kisebb a környezeti terhelése, mint a megsemmisítésnek (utóbbi egyébként a szakszerű elégetést jelenti), ha azonban a gyártó tulajdonában maradna a berendezés, akkor talán még tovább lehetne csökkenteni a környezeti terhelést.

Addig is, az Európai Unióban az említett kvótarendszer és az úgynevezett Ecodesign szabályozás együtt készteti a gyártókat arra, hogy folyamatosan alacsonyabb energiafogyasztású, környezetkímélőbb berendezéseket tervezzenek és gyártsanak, miközben a biztonsági és költséghatékonysági elemeket is előírja számukra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

Élet Vállalat Daikin hűtőközeg körforgásos gazdaság légkondicionálók újrahasznosítás üvegházhatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. február 28. 17:53 Élet

Az alvás segít meghozni a nehéz döntéseket, de csak akkor, ha egy feltétel teljesül

Van természettudományos alapja annak a bölcsességnek, hogy érdemes aludni rá egyet.

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Debreczeni Anna
2021. február 27. 12:39 Adat, Élet

A magyar női vezetők fele hetente legalább három alkalommal sportol

Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.

Avatar
2021. február 26. 16:32 Pénz

Minden adott, hogy az infláció meglóduljon

Laza monetáris és fiskális politika, pénzben úszó világ, hirtelen felfutó kereslet, már csak az a kérdés, hogy az infláció átmenetileg, vagy tartósan ugrik meg.