Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 28. 16:53 Élet

Három irány, ami felé elindulhat a megosztásos gazdaság

Sokan hallottunk már a megosztásra alapuló gazdaságról (sharing economy), és legtöbbünkben sokáig egy pozitív kép élt róla. Sokan várták tőle a gazdaság fenntarthatóbbá tételét és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenését, de a mostani irányt folytatva erre nincs sok esély. Bizonyos intézményi körülmények között azonban még megfordítható ez a folyamat.

Schor 2014-es tanulmányában (pdf) arra mutat rá, hogy sok közösséginek indult projekt a növekedés során egyre inkább abba az irányba haladt, hogy egy

nagy céggé növi ki magát és ugyanolyan pozícióba kerül, mint bármelyik multi,

és ez a dolgozók kizsákmányolásához vezethet. Az sem példa nélküli, hogy egy jó kezdeményezést bekebelezzen egy nagy multi, ahogy az Avis tette a Zipcarral. Mégis ezeket a cégeket is a megosztásos gazdaság részeként kezeljük. Emiatt felmerül a kérdés, hogy mi is egyáltalán a megosztásos gazdaság?

Erről a szakértők is vitáznak, mivel ez a jelenség leginkább egy esernyő fogalom, ami alá rengeteg minden befér.*A kiindulás egyértelműen az volt, hogy egyének közötti tranzakcióknak kell létrejönnie, de ez ma már nem egyértelmű. Léteznek kormányzat és egyének, cégek és egyének közötti cserék is, amik benne vannak ebben a kategóriában. Úgy lehet jól megragadni a dolgot, hogy viszonylag kevéssé központosított, azaz decentralizált piac sorolható ide.*Amik közül a legdecentralizáltabb a közvetlen egyén-egyén tranzakciók. Ha gyakorlatibb példát szeretnénk: megosztáson alapuló piacnak tekinthetjük a ruhacsere eseményeket, a Vaterát vagy a közösségi bicikliket. Ide tartoznak még a crowdfounding oldalak, ahol a pénz és az innováció cserél gazdát, vagy akár a fórumok is, ahol a tudás áramlik az emberek között. Viszont az Amazon vagy az AirBnB is nyilvánvaló példák, amiknél már nem annyira egyértelmű, hogy hol végződik az egyén és hol kezdődik a cég.

De akkor hogyan segít ez az egyenlő és fenntartható világ elérésében? Koen Frenken tanulmányában (pdf) háromféle lehetséges jövőt képzel el. Ezek közül az egyik, ami már sok platformmal megtörtént, a fent vázolt elkapitalizálódás. Ebben az esetben a megosztásos gazdaság sem fog különbözni a hagyományostól, a tőkéseké lesz a profit, a munkavállalókat ugyanúgy kizsákmányolják, csak még a szokásos jogszabályok sem vonatkoznak rájuk, ezért még nagyobb bizonytalanságba kerülhetnek. Ugyanígy a gazdaság zöldülése sem fog bekövetkezni, hiszen ugyanúgy nem lesz érdeke a cégeknek, ahogy eddig.

A másik két verzió szerencsére jóval pozitívabb ennél. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az állam magára vállalja az újraosztás szerepét, a tőkére helyezett nagyobb adókkal és a munkát terhelő járulékok csökkentésével. Ez sokszor helyi szintű tervezést igényel, hisz máshogy alakul a lakáspiac egy népszerű turista célpontban az AirBnB miatt, mint egy eldugott vidéki városban, ahol az emberek egyetlen vagyona a házuk.

A megfelelő adórendszer párosulhat egy erős munkavállalói képviselettel, ahol a hagyományoshoz hasonló szakszervezetek segítik a vállalkozók biztonságát és juttatásait. Ha a kormány megadóztatja a tulajdont, akkor elterjedtebb lesz a megosztás, mint a tulajdonlás, ami a gazdaság fenntarthatóságát is elősegíti. A cél a teljes körfogásos gazdaság elérése, ahogy arról korábban is írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

Végül a harmadik lehetséges jövő az, ami valójában lenni akart a megosztásos gazdaság. Minden a résztvevők kezében van és ők részesülnek a profitból, illetve ők határozzák meg a béreket. Ennek két formája lehetséges: vagy minden a résztvevők tulajdona (platform, autó, adatbázis) vagy pedig a megosztott javak egyénileg tulajdonoltak (pl. lakás), de a platform és az abból származó profit a közösségé.

Ennek egy szélsőséges példái az úgynevezett időbankok (amiről tanulmány is készült az MTA kutatója közreműködésével), ahol a valuta az idő és a közösség tagjai szolgáltatásokat ajánlanak fel, majd az erre használt idővel megegyező mennyiségű szolgáltatást igényelhetnek a többiekért. Vagyis, ha Marci kimossa Béla ruháit egy óra alatt, akkor Juli levághatja Marci a haját fél óra alatt és Tóni pedig lenyírhatja a füvét fél óra alatt, akik szintén mástól vagy akár Marcitól kapnak cserébe egy szolgáltatást, ami fél órát vesz igénybe. Ezek az időbankok, de egyébként is a legtöbb megosztáson alapuló piac, valamilyen mértékben igényli a földrajzi közelséget. Ezért is fontos a helyi, decentralizált szabályozás megléte.

Ez az utóbbi jövőkép nagyban kedvez az egyenlőtlenségek csökkentésének. Viszont a környezeti hatások nehezen megállapíthatók, mivel az olcsóbb hozzáférés túlfogyasztást okozhat, ami terhelő a környezet számára. Viszont a közös koordináció hatékonyabb tulajdon kihasználáshoz vezet, továbbá az egyéneknek általában inkább érdeke az új és környezettudatos technológiák alkalmazása, ami ebben az esetben könnyen meg is valósulhat.

Mind a három jövőképre vannak már példák.

A kapitalista megoldást képviselik a nagy cégek (Uber, Airbnb, Amazon), ezek a szabadpiacpárti angolszász országokban a legjellemzőbbek. A skandináv országokban, ahol a szociáldemokrácia erősebb, a kormányzat igyekszik megoldani az egyenlőtlenségeket. Náluk létezik szakszervezet, ami a szabadúszókat képviseli, illetve sok energiát fektetnek a megosztáson alapuló gazdaság elemzésére, hogy jobb jogszabályokat alkossanak. Ezen túl támogatják a javítást adókedvezményekkel, hogy motiválják az embereket a tulajdon megőrzésére és a megosztásból fakadó hibák kijavítására. Végül Németországban elterjedtek a teljesen kooperatív, decentralizált autómegosztó platformok, bár az is igaz, hogy ezek csak helyi és kis volumenű üzletként tudnak működni.

Élet megosztásos gazdaság sharing economy Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 07:32 Élet, Vállalat

Elmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártják

A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Jandó Zoltán
2019. június 14. 16:47 Adat, Élet

Minden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunk

Nem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.