Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 28. 16:53 Élet

Három irány, ami felé elindulhat a megosztásos gazdaság

Sokan hallottunk már a megosztásra alapuló gazdaságról (sharing economy), és legtöbbünkben sokáig egy pozitív kép élt róla. Sokan várták tőle a gazdaság fenntarthatóbbá tételét és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenését, de a mostani irányt folytatva erre nincs sok esély. Bizonyos intézményi körülmények között azonban még megfordítható ez a folyamat.

Schor 2014-es tanulmányában (pdf) arra mutat rá, hogy sok közösséginek indult projekt a növekedés során egyre inkább abba az irányba haladt, hogy egy

nagy céggé növi ki magát és ugyanolyan pozícióba kerül, mint bármelyik multi,

és ez a dolgozók kizsákmányolásához vezethet. Az sem példa nélküli, hogy egy jó kezdeményezést bekebelezzen egy nagy multi, ahogy az Avis tette a Zipcarral. Mégis ezeket a cégeket is a megosztásos gazdaság részeként kezeljük. Emiatt felmerül a kérdés, hogy mi is egyáltalán a megosztásos gazdaság?

Erről a szakértők is vitáznak, mivel ez a jelenség leginkább egy esernyő fogalom, ami alá rengeteg minden befér.*A kiindulás egyértelműen az volt, hogy egyének közötti tranzakcióknak kell létrejönnie, de ez ma már nem egyértelmű. Léteznek kormányzat és egyének, cégek és egyének közötti cserék is, amik benne vannak ebben a kategóriában. Úgy lehet jól megragadni a dolgot, hogy viszonylag kevéssé központosított, azaz decentralizált piac sorolható ide.*Amik közül a legdecentralizáltabb a közvetlen egyén-egyén tranzakciók. Ha gyakorlatibb példát szeretnénk: megosztáson alapuló piacnak tekinthetjük a ruhacsere eseményeket, a Vaterát vagy a közösségi bicikliket. Ide tartoznak még a crowdfounding oldalak, ahol a pénz és az innováció cserél gazdát, vagy akár a fórumok is, ahol a tudás áramlik az emberek között. Viszont az Amazon vagy az AirBnB is nyilvánvaló példák, amiknél már nem annyira egyértelmű, hogy hol végződik az egyén és hol kezdődik a cég.

De akkor hogyan segít ez az egyenlő és fenntartható világ elérésében? Koen Frenken tanulmányában (pdf) háromféle lehetséges jövőt képzel el. Ezek közül az egyik, ami már sok platformmal megtörtént, a fent vázolt elkapitalizálódás. Ebben az esetben a megosztásos gazdaság sem fog különbözni a hagyományostól, a tőkéseké lesz a profit, a munkavállalókat ugyanúgy kizsákmányolják, csak még a szokásos jogszabályok sem vonatkoznak rájuk, ezért még nagyobb bizonytalanságba kerülhetnek. Ugyanígy a gazdaság zöldülése sem fog bekövetkezni, hiszen ugyanúgy nem lesz érdeke a cégeknek, ahogy eddig.

A másik két verzió szerencsére jóval pozitívabb ennél. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az állam magára vállalja az újraosztás szerepét, a tőkére helyezett nagyobb adókkal és a munkát terhelő járulékok csökkentésével. Ez sokszor helyi szintű tervezést igényel, hisz máshogy alakul a lakáspiac egy népszerű turista célpontban az AirBnB miatt, mint egy eldugott vidéki városban, ahol az emberek egyetlen vagyona a házuk.

A megfelelő adórendszer párosulhat egy erős munkavállalói képviselettel, ahol a hagyományoshoz hasonló szakszervezetek segítik a vállalkozók biztonságát és juttatásait. Ha a kormány megadóztatja a tulajdont, akkor elterjedtebb lesz a megosztás, mint a tulajdonlás, ami a gazdaság fenntarthatóságát is elősegíti. A cél a teljes körfogásos gazdaság elérése, ahogy arról korábban is írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

Végül a harmadik lehetséges jövő az, ami valójában lenni akart a megosztásos gazdaság. Minden a résztvevők kezében van és ők részesülnek a profitból, illetve ők határozzák meg a béreket. Ennek két formája lehetséges: vagy minden a résztvevők tulajdona (platform, autó, adatbázis) vagy pedig a megosztott javak egyénileg tulajdonoltak (pl. lakás), de a platform és az abból származó profit a közösségé.

Ennek egy szélsőséges példái az úgynevezett időbankok (amiről tanulmány is készült az MTA kutatója közreműködésével), ahol a valuta az idő és a közösség tagjai szolgáltatásokat ajánlanak fel, majd az erre használt idővel megegyező mennyiségű szolgáltatást igényelhetnek a többiekért. Vagyis, ha Marci kimossa Béla ruháit egy óra alatt, akkor Juli levághatja Marci a haját fél óra alatt és Tóni pedig lenyírhatja a füvét fél óra alatt, akik szintén mástól vagy akár Marcitól kapnak cserébe egy szolgáltatást, ami fél órát vesz igénybe. Ezek az időbankok, de egyébként is a legtöbb megosztáson alapuló piac, valamilyen mértékben igényli a földrajzi közelséget. Ezért is fontos a helyi, decentralizált szabályozás megléte.

Ez az utóbbi jövőkép nagyban kedvez az egyenlőtlenségek csökkentésének. Viszont a környezeti hatások nehezen megállapíthatók, mivel az olcsóbb hozzáférés túlfogyasztást okozhat, ami terhelő a környezet számára. Viszont a közös koordináció hatékonyabb tulajdon kihasználáshoz vezet, továbbá az egyéneknek általában inkább érdeke az új és környezettudatos technológiák alkalmazása, ami ebben az esetben könnyen meg is valósulhat.

Mind a három jövőképre vannak már példák.

A kapitalista megoldást képviselik a nagy cégek (Uber, Airbnb, Amazon), ezek a szabadpiacpárti angolszász országokban a legjellemzőbbek. A skandináv országokban, ahol a szociáldemokrácia erősebb, a kormányzat igyekszik megoldani az egyenlőtlenségeket. Náluk létezik szakszervezet, ami a szabadúszókat képviseli, illetve sok energiát fektetnek a megosztáson alapuló gazdaság elemzésére, hogy jobb jogszabályokat alkossanak. Ezen túl támogatják a javítást adókedvezményekkel, hogy motiválják az embereket a tulajdon megőrzésére és a megosztásból fakadó hibák kijavítására. Végül Németországban elterjedtek a teljesen kooperatív, decentralizált autómegosztó platformok, bár az is igaz, hogy ezek csak helyi és kis volumenű üzletként tudnak működni.

Élet megosztásos gazdaság sharing economy Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 14. 15:12 Élet

Magyarország kicsinek láthatja magát, de Európa nagy

A sértett magyarság és megsértői most már egy közös környezetben, határok nélkül bizonyíthatnak. Nem kell bezárkózni.

Stubnya Bence
2019. november 14. 11:33 Élet

A Wizz Air-vezér nekiment a nyugat-európaiaknak és a Lufthansának

Váradi József szerint a hagyományos légitársaságok üzleti modelljét jogosabb fenntarthatósági alapon kritizálni, mint a fapadosokét. A nyugati kritikusok pedig képmutatóak.

Avatar
2019. november 13. 17:15 Élet

Volt, amikor Magyarország nem kicsinek, hanem nagyhatalomnak képzelte magát

A nemzethalál réme és a nagyhatalmiság délibábja között csapongott a magyarok önértékelési zavara.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.