Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. március 28. 16:53 Élet

Három irány, ami felé elindulhat a megosztásos gazdaság

Sokan hallottunk már a megosztásra alapuló gazdaságról (sharing economy), és legtöbbünkben sokáig egy pozitív kép élt róla. Sokan várták tőle a gazdaság fenntarthatóbbá tételét és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenését, de a mostani irányt folytatva erre nincs sok esély. Bizonyos intézményi körülmények között azonban még megfordítható ez a folyamat.

Schor 2014-es tanulmányában (pdf) arra mutat rá, hogy sok közösséginek indult projekt a növekedés során egyre inkább abba az irányba haladt, hogy egy

nagy céggé növi ki magát és ugyanolyan pozícióba kerül, mint bármelyik multi,

és ez a dolgozók kizsákmányolásához vezethet. Az sem példa nélküli, hogy egy jó kezdeményezést bekebelezzen egy nagy multi, ahogy az Avis tette a Zipcarral. Mégis ezeket a cégeket is a megosztásos gazdaság részeként kezeljük. Emiatt felmerül a kérdés, hogy mi is egyáltalán a megosztásos gazdaság?

Erről a szakértők is vitáznak, mivel ez a jelenség leginkább egy esernyő fogalom, ami alá rengeteg minden befér.*A kiindulás egyértelműen az volt, hogy egyének közötti tranzakcióknak kell létrejönnie, de ez ma már nem egyértelmű. Léteznek kormányzat és egyének, cégek és egyének közötti cserék is, amik benne vannak ebben a kategóriában. Úgy lehet jól megragadni a dolgot, hogy viszonylag kevéssé központosított, azaz decentralizált piac sorolható ide.*Amik közül a legdecentralizáltabb a közvetlen egyén-egyén tranzakciók. Ha gyakorlatibb példát szeretnénk: megosztáson alapuló piacnak tekinthetjük a ruhacsere eseményeket, a Vaterát vagy a közösségi bicikliket. Ide tartoznak még a crowdfounding oldalak, ahol a pénz és az innováció cserél gazdát, vagy akár a fórumok is, ahol a tudás áramlik az emberek között. Viszont az Amazon vagy az AirBnB is nyilvánvaló példák, amiknél már nem annyira egyértelmű, hogy hol végződik az egyén és hol kezdődik a cég.

De akkor hogyan segít ez az egyenlő és fenntartható világ elérésében? Koen Frenken tanulmányában (pdf) háromféle lehetséges jövőt képzel el. Ezek közül az egyik, ami már sok platformmal megtörtént, a fent vázolt elkapitalizálódás. Ebben az esetben a megosztásos gazdaság sem fog különbözni a hagyományostól, a tőkéseké lesz a profit, a munkavállalókat ugyanúgy kizsákmányolják, csak még a szokásos jogszabályok sem vonatkoznak rájuk, ezért még nagyobb bizonytalanságba kerülhetnek. Ugyanígy a gazdaság zöldülése sem fog bekövetkezni, hiszen ugyanúgy nem lesz érdeke a cégeknek, ahogy eddig.

A másik két verzió szerencsére jóval pozitívabb ennél. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az állam magára vállalja az újraosztás szerepét, a tőkére helyezett nagyobb adókkal és a munkát terhelő járulékok csökkentésével. Ez sokszor helyi szintű tervezést igényel, hisz máshogy alakul a lakáspiac egy népszerű turista célpontban az AirBnB miatt, mint egy eldugott vidéki városban, ahol az emberek egyetlen vagyona a házuk.

A megfelelő adórendszer párosulhat egy erős munkavállalói képviselettel, ahol a hagyományoshoz hasonló szakszervezetek segítik a vállalkozók biztonságát és juttatásait. Ha a kormány megadóztatja a tulajdont, akkor elterjedtebb lesz a megosztás, mint a tulajdonlás, ami a gazdaság fenntarthatóságát is elősegíti. A cél a teljes körfogásos gazdaság elérése, ahogy arról korábban is írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a repüléshez nem kell repülőt venni, akkor a telefonáláshoz miért kell telefont vásárolni?Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.

Végül a harmadik lehetséges jövő az, ami valójában lenni akart a megosztásos gazdaság. Minden a résztvevők kezében van és ők részesülnek a profitból, illetve ők határozzák meg a béreket. Ennek két formája lehetséges: vagy minden a résztvevők tulajdona (platform, autó, adatbázis) vagy pedig a megosztott javak egyénileg tulajdonoltak (pl. lakás), de a platform és az abból származó profit a közösségé.

Ennek egy szélsőséges példái az úgynevezett időbankok (amiről tanulmány is készült az MTA kutatója közreműködésével), ahol a valuta az idő és a közösség tagjai szolgáltatásokat ajánlanak fel, majd az erre használt idővel megegyező mennyiségű szolgáltatást igényelhetnek a többiekért. Vagyis, ha Marci kimossa Béla ruháit egy óra alatt, akkor Juli levághatja Marci a haját fél óra alatt és Tóni pedig lenyírhatja a füvét fél óra alatt, akik szintén mástól vagy akár Marcitól kapnak cserébe egy szolgáltatást, ami fél órát vesz igénybe. Ezek az időbankok, de egyébként is a legtöbb megosztáson alapuló piac, valamilyen mértékben igényli a földrajzi közelséget. Ezért is fontos a helyi, decentralizált szabályozás megléte.

Ez az utóbbi jövőkép nagyban kedvez az egyenlőtlenségek csökkentésének. Viszont a környezeti hatások nehezen megállapíthatók, mivel az olcsóbb hozzáférés túlfogyasztást okozhat, ami terhelő a környezet számára. Viszont a közös koordináció hatékonyabb tulajdon kihasználáshoz vezet, továbbá az egyéneknek általában inkább érdeke az új és környezettudatos technológiák alkalmazása, ami ebben az esetben könnyen meg is valósulhat.

Mind a három jövőképre vannak már példák.

A kapitalista megoldást képviselik a nagy cégek (Uber, Airbnb, Amazon), ezek a szabadpiacpárti angolszász országokban a legjellemzőbbek. A skandináv országokban, ahol a szociáldemokrácia erősebb, a kormányzat igyekszik megoldani az egyenlőtlenségeket. Náluk létezik szakszervezet, ami a szabadúszókat képviseli, illetve sok energiát fektetnek a megosztáson alapuló gazdaság elemzésére, hogy jobb jogszabályokat alkossanak. Ezen túl támogatják a javítást adókedvezményekkel, hogy motiválják az embereket a tulajdon megőrzésére és a megosztásból fakadó hibák kijavítására. Végül Németországban elterjedtek a teljesen kooperatív, decentralizált autómegosztó platformok, bár az is igaz, hogy ezek csak helyi és kis volumenű üzletként tudnak működni.

Élet megosztásos gazdaság sharing economy Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.

Csanádi Marcell
2022. szeptember 30. 09:43 Adat, Élet

A COVID-járvány az egészséggazdaságtan szemüvegén át

Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.

Stubnya Bence
2022. szeptember 29. 15:04 Élet, Világ

A felmelegedésre is katasztrofálisan hat a gázvezetékek felrobbantása

A robbantások egyik következménye az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb metánszivárgása.

Fontos

Avatar
2022. szeptember 30. 15:38 Világ

Az Ázsiára borított orosz olaj is fűti az iráni tüntetéseket

Véres összecsapásba torkollnak az iráni tüntetések, miközben az iráni gazdaság egyre rosszabbul teljesít.

Avatar
2022. szeptember 30. 04:34 Világ

Az orosz népszavazási blöff után jöhet a háború még durvább szakasza

További több százezer orosz katona léphet Ukrajna földjére, ha már papíron Oroszország területét kell védeni, de kérdés, mi lesz az új cél.

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 29. 17:17 Pénz

Nem csoda, hogy több mint 420 forint az euró, ha csak rossz hírek jönnek a magyar gazdaságról

A jegybank keddi döntése sokkolta az árfolyamot, amelyet rövid távon csak az uniós pénzekkel lehetne kordában tartani.