A lényegi vita a bíróságok függetlenségével kapcsolatos: Varsó szerint ők már teljesítették a vállalásokat, Brüsszelben azonban ezt vitatják.
Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is jogállamisági problémákra hivatkozva nem jut hozzá uniós pénzekhez, de a lengyelek már le is mondtak róla.
Az ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.
Csak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.
Az uniós támogatások a fogadó országokban hozzájárulnak a korrupció szintjének növekedéséhez. Főleg akkor, ha az ellenőrző intézmények nincsenek résen.
A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.
Magyarországon is támogatják az uniós alapelvek érvényesítését, miközben a kormány iránti bizalom rendkívül alacsony.
Két éve járták be a médiát az uniós támogatásokból szervezett sportnapok képei a marmonkannákat kerülgető bicklisekről. Azóta egy gyanúsítottat hallgattak ki.
Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.
A lengyel-magyar vétó elhárulásakor úgy tűnt, hogy már egyenes út vezet az európai újjáépítési alap 750 milliárd eurós forrásainak felhasználásához, de ennyire nem egyszerű a helyzet.