Hírlevél feliratkozás
Molnár Boglárka
2021. október 13. 06:55 Közélet

Van kiút a rezsicsapdából, ha a kormány is úgy akarja

(A szerző a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az épületekhez köthető a végső energiafogyasztás és az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 40 százaléka. Az energetikailag korszerűtlen családi házak, társasházak vagy középületek pedig nagy károsanyagkibocsátás-csökkentési lehetőséget jelentenek. Nem csoda tehát, hogy az Európai Unió energia- és éghajlat-politikája különös figyelmet fordít az épületekre.

Az Európai Bizottság éppen egy évvel ezelőtt, 2020 októberében mutatta be az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját (Renovation Wave – Felújítási hullám), melynek legfőbb célja, hogy 2030-ra legalább megduplázza az épületkorszerűsítési arányt, mindezt úgy, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek. A program elérni kívánt eredményei között szerepel

  • az épületfelújítási ráta legalább évi két százalékra növelése (jelenleg ez csak egy százalék körül van),
  • a nagyobb energia- és erőforrás-hatékonysággal járó „mélyfelújítások” ösztönzése, illetve
  • EU-s szinten összesen 35 millió épület felújítása, és
  • ehhez kapcsolódóan legalább 160 ezer új munkahely megteremtése az építőiparban 2030-ig.

Az energiahatékonysági beruházások kifejezetten munkaintenzívek; a felújítások várhatóan magas foglalkoztatási hatását a Nemzetközi Energiaügynökség egyik friss anyaga, a World Energy Outlook Sustainable Recovery különkiadása is alátámasztja, amely rámutat, hogy az épületfelújítás beruházásarányosan az egyik legnagyobb munkahelyteremtő a 2050-es klímacélok elérését célzó tevékenységek közül: minden befektetett egymillió euró 12-18 helyi munkahelyet hoz létre (nagyrészt közvetlenül az építőiparban, illetve közvetve a kapcsolódó iparágakban).

Nem csak a kibocsátás és a rezsiköltség csökkentése a cél, sőt

Azon túlmenően, hogy az EU-n belül az épületek az összes végső energiafelhasználás 40 százalékáért, az összes károsanyag-kibocsátásnak pedig 36 százalékáért feleltek 2019-ben (amik csökkentése nyilvánvalóan kulcsterület kell, hogy legyen a klímacélok elérésében), az épületek energiahatékonysági felújításának számos egyéb járulékos haszna is van. Amellett, hogy a felújításoknak közvetlen pozitív hatása van az építőipari foglalkoztatásra, további általános gazdaságélénkítő hatásra is számíthatunk (szintén az építőiparból kiindulva, de a gazdaság más szektoraira is tovagyűrűzve).

Az államháztartás mérlege javul a beruházások után fizetett áfa, hipa, tao, illetve a növekvő foglalkoztatás után befizetett szja következtében, és még a felújítások jelentős állami támogatása esetén is várhatóan pozitív egyenleget eredményez. Az egyén szintjén a pozitív hatások a felújított ingatlanok értéknövekedésén, illetve a rezsiköltségek csökkenésén keresztül lesznek közvetlenül is érzékelhetők. Az pedig az általános környezeti és egészségügyi feltételeket javítja, hogy az energiahatékonyabb épületek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és hozzájárulnak a levegő minőségének javulásához.

A lenti ábra az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának egy nemrégiben megjelent tanulmányára épít, és az épületfelújítások közvetlen és járulékos hasznait szemlélteti gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókban.

Célzott támogatási rendszer vezethet a több és mélyebb felújításhoz

Bár Magyarországon az átlagos felújítási ráta az EU-s átlagnál némileg magasabb (három százalék körüli), a hazai felújítások nagyrészt egyedi intézkedésekre terjednek ki – például nyílászárócserére, a fűtés korszerűsítésére vagy hőszigetelésre –, tehát „könnyű” felújításokra. Ezek önmagukban sajnos nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást, sem komoly kibocsátáscsökkentést. Egy jól megtervezett, komplex mélyfelújítással viszont 50-60 százalékos, egyes esetekben akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető – világos tehát, hogy a valódi végső energiafelhasználás-csökkentéshez és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez a minél mélyebb felújításokat érdemes ösztönözni szabályozással és előnyös finanszírozási konstrukciókkal.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020 őszén reprezentatív lakossági felmérést készített arról, hogy a hazai háztartásokban milyen energetikai felújítások történtek az elmúlt öt évben, illetve milyen felújításokat terveznek a következő öt év során. A MEHI felmérésre épülő kutatásának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a felújításokat olyan támogatási rendszerrel lehet a minél mélyebb felújítások irányába terelni, amely a felújítás mélységéhez (azaz az energiamegtakarítás mértékéhez) köti a támogatás mértékét, és annak függvényében nyújt többlettámogatást. A felmérés eredményeit is bemutató, Hazai felújítási hullám című jelentés teljes terjedelmében itt érhető el.

Fontos, hogy a társadalmi szempontok előtérbe kerüljenek

A Cambridge Econometricsnél egy jelenleg futó kutatásunkban azonosítottuk és elemeztük, hogy mi akadályozhatja az épületfelújításokkal kapcsolatos szakpolitikák hatékony végrehajtását. Továbbá azt is megvizsgáltuk, hogyan egyeztethető össze a rendelkezésre álló finanszírozás az épületfelújítási célokkal és projektekkel három kiemelt földrajzi területen: az EU-ban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, valamint néhány EU-s tagállamban, úgymint Dánia, Lengyelország, Franciaország, Németország és Olaszország.

A helyi piacok, az épületfelújítási szakpolitikák előtti kihívások és lehetőségek, valamint annak jobb megértése érdekében, hogy a konkrét projekteket hogyan lehet hatékonyabban összekapcsolni a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekkel, a projekt keretein belül strukturált interjúkat készítettünk mintegy negyven érintett bevonásával: szakpolitikai döntéshozókkal, iparági szereplőkkel és a pénzügyi szektor érintettjeivel. Célunk az volt, hogy a különböző szempontok bevonásával a lehető leginkább életképes megoldásokat és ajánlásokat tudjuk megfogalmazni a szakpolitikák kialakításához.

Az elemzés rámutatott arra is, hogy a megkérdezett érintetti csoportok között komoly egyetértés van abban, hogy a koherens és hosszú távú épületfelújítási szakpolitikák és a kapcsolódó programok hiánya jelentősen visszaveti az épületfelújítás iránti keresletet és kínálatot egyaránt. A szakpolitikai lépések és programok stabilitásának hiánya mind az épülettulajdonosok, mind az iparági szereplők bizalmát csökkenti, és sok esetben a kormányok hosszú távú elkötelezettségének hiánya miatt lesz alacsonyabb a kereslet és a kínálat.

Közelebbről megvizsgálva, az energiahatékonyság-javulást célzó épületfelújítások keresleti oldalán (tehát a megrendelői oldalon) legfőbb akadályokként a következők jelennek meg:

  • Az épületfelújítás előnyeivel, a rendelkezésre álló (tehát az egyén / háztartás számára elérhető) célzott programokkal, pénzügyi és technikai támogatásokkal kapcsolatos információk hiánya;
  • pénzügyi korlátok;
  • az épületfelújítás okozta fennakadások és az összes érintett vállalkozó koordinálásával járó nehézségek.

A felújítások kínálati oldalán (tehát a kivitelezők, beszállítók oldalán) tapasztalt legfőbb akadályok pedig a következők:

  • Szakemberhiány, a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő hiánya;
  • az iparág nagyon fragmentált, ennek következtében pedig nem kellően hatékony a koordináció a különböző beszállítók között;
  • a kivitelezéssel járó magas adminisztratív terhek.

A kutatás keretében reprezentatív kérdőíves felmérés is készült az egyes régiók lefedésével, amelynek talán legfontosabb eredménye, hogy a megkérdezettek közel 80 százaléka szívesen végezne energetikai beruházást az otthonán, ha elegendő pénzügyi és egyéb támogatás állna rendelkezésre. Az Európai Unió csak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) keretén belül 2500 milliárd forintot nyújt Magyarországnak, amelynek 30 százalékát a tervek szerint éghajlatvédelemre kell fordítani (ebből az összegből a hazai lakásállomány 10 százalékát fel lehetne újítani, jelentős energiahatékonyság-növekedést eredményezve).

Ha tehát úgy akarjuk, mind uniós, mind állami oldalról lehetne rá forrás.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a számos, a klímacélok megvalósulását célzó intézkedés közül az épületek (elsősorban pedig a lakóépületek) energiahatékony felújítása jár a legnagyobb társadalmi hasznossággal. Az épületenergetikai felújítások nyomán a háztartások energiaköltségei – tehát a lakhatás költségei – fenntartható módon csökkennek (miközben a rezsicsökkentés csak elfedi a problémákat). Ez a legalacsonyabb jövedelmű háztartások esetében (ezen belül is kiemelten az energiaszegénységben élők számára – Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka sorolható ide) mindenképpen jelentős és hosszú távú életminőség-javulást eredményez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMenteni kell a rezsicsökkentést az elszálló árak miattNagyjából háromszor annyiba kerül a piacon a villamosenergia, mint amennyit a magyar lakosság fizet érte. Százmilliárdokat kell lenyeletni a rendszerrel.

A keresleti és kínálati oldali kihívások lehetséges megoldásainak mérlegelésekor fontos szem előtt tartani, hogy nincs univerzális megoldás az épületfelújításokkal kapcsolatos nehézségekre és akadályozó tényezőkre. A megoldások természetesen részben átfednek és kölcsönhatásban vannak egymással, hiszen egy dinamikusan működő épületfelújítási piac létrejöttéhez a keresletnek és a kínálatnak is növekednie kell, a kettőnek pedig össze kell érnie. Az alábbi ábra a kutatásban azonosított fő megoldási javaslatokat foglalja össze címszavakban.

Mitől és hogyan lehet tehát a Felújítási hullám sikeres?

Politikai döntéshozatali szinten a hatékony és sikeres szakpolitikai megoldások átfogóak, több szereplőt ösztönöznek, és több kihívást kezelnek egyszerre. A hosszú távú politikai stabilitás megfelelő bizalmat épít az épületfelújítási piac szereplői körében, növelve a befektetési kedvet. Ahhoz, hogy egy komplex felújítási program hatékonyan, kapacitáshiány és elakadások nélkül működhessen, a kormánynak megfelelő adminisztratív és technikai kapacitással kell rendelkeznie, hogy – egyebek mellett – figyelemfelkeltő kampányokkal segítse a felújítások megvalósulását, együttműködésre bírja a különböző érdekcsoportokat, feldolgozza a jelentkezéseket az EU-s és állami támogatásokra, ideális esetben pedig utánkövesse és mérje a felújítási programok elért eredményeit.

Nem alábecsülendő a helyi önkormányzatok szerepe a szakpolitikák tényleges végrehajtásában, mert bár megszülethetnek a döntések uniós vagy tagállami szinten, de a helyi önkormányzatok  – a helyi közösséghez, a munkaerőhöz és a lakásállományhoz való szoros kapcsolódásaik révén – tudják a leginkább előremozdítani a felújítási hullámot.

Annak érdekében, hogy az épületállomány felújítása Magyarországon és más uniós országokban egyaránt növekedjen, az épületfelújítási szakpolitikáknak törekedniük kell a fent vázolt megoldások széleskörű elfogadtatására, végrehajtásuknak pedig tükröznie kell a piac különböző szereplőinek igényeit. A szakpolitikai lépések ennek megfelelő finomhangolása elősegíti a klímasemlegességi célok megvalósítását és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású, kevésbé energiaigényes épületállomány elérését, amely hosszú távon jelentős szerepet játszik majd a gazdaság szén-dioxid-mentesítésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBő egy év alatt drágult hússzorosára a gáz, de hogy fordulhatott ez elő?Az eddig olcsó gázt biztosító amerikai szállítások elmaradnak, és az oroszok sem sietnek adni. Korábban mindenki áresést várt, most már vásárolnának drágán is, de nincs mit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost látszik igazán, miért nem csökkentette a kormány még jobban a rezsitTavaly lehetett volna egy újabb rezsicsökkentés, de a kormány nem lépte meg. Az akkor felhalmozott tartalék - ha van - most hatalmas szolgálatot tehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyes kormányoknak kell megoldania, hogy a klímavédelem árát ne a szegények fizessék megKiegyenlítő intézkedéseket kell hozni, hogy az uniós kvótakereskedelem kiterjesztése a közlekedésre és a lakóingatlanok fűtésére mindenki számára előnyös legyen - ez derül ki a Cambridge Econometrics friss elemzéséből.

Közélet éghajlatváltozás Európai Unió európai uniós támogatás lakásfelújítás rezsi rezsicsökkentés szigetelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Pálos Máté
2021. október 23. 18:28 Közélet

Hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok 

A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.