Az olajiparban is sok évtizedes múltra tekint vissza a klímakutatás, és bár az eredmények hasonlók a tudományos vizsgálatok következtetéseihez, az ágazat kifelé azok hiteltelenségét kommunikálta.
Azt szerencsére már tudjuk, hogy a nettó nulla kibocsátás a cél, az viszont sajnos egyelőre nem világos, hogyan érjük el ezt időben.
A globális klímacsúcson elért kompromisszum ellenére távol vagyunk attól, hogy a katasztrófafilmek kliséihez hasonlóan a valóságban is elháruljon a közeledő veszély.
Hiába az elmúlt években elfogadott klímacélok, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja tovább nőtt, ami katasztrofális következményekkel fenyeget.
A legkomolyabb kihívás az, hogy a háború után fenntartható jövőt teremtsenek Ukrajnának, ne a fenntarthatatlan múltat építsék újjá.
Visszatérő elképzelés, hogy a demokráciák nem tudnak megbirkózni a klímakatasztrófával, a helyzet gyors és autokratikus megoldásokat kíván, de a kutatások cáfolják ezt.
Csak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.
Semmiképpen sem lesz könnyű elérni 2050-re a klímasemlegességet, de ha új finomítókat építünk, a régieket pedig nem korszerűsítjük, akkor nem is fog sikerülni.
A mostani már a hatodik olyan idei hőhullám, amely miatt hőségriasztást kellett kiadni, a nyári viharok pedig 2015-ben okoztak legutóbb annyi kárt, mint idén.
Nem teketóriázhatnak tovább az önkormányzatok, előre kell venniük a klímaváltozás következményeit a problémalistájukon.