A magyar gazdaság növekedésén és a költségvetésen is segíthet az EU-tól érkező újabb kétmilliárd euró
Közel kétmilliárd eurót szabadított fel az Európai Bizottság a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós fejlesztési támogatásokból. A kormány az oktatási és képzési, illetve a nemek közötti egyenlőséget célzó keretekre vonatkozó tételeket teljesítésével juthatott hozzá az összeghez.
- A hírt az Európai Bizottság is megerősítette a Portfolio cikke szerint, ám a pontos összeget nem tisztázta.
Háttér: tavaly ősszel már több jel utalt arra, hogy a visszatartott uniós támogatásokból bő 13 milliárd eurót bocsáthat Magyarország rendelkezésére az Európai Unió, ebből végül 10,2 milliárd eurót hívhat le decembertől kezdve a magyar kormány. A mostani hírek alapján összesen már 12,9 milliárd eurónyi forrással számolhat Magyarország.
- Továbbra is visszatart nagyságrendileg tízmilliárd eurónyi forrást az Európai Bizottság, a jogállamisági eljárás és a nem teljesített tematikus feltételek, valamint az alapjogi chartával ellentétes magyar jogi szabályozások miatt. Az összeg kiolvasztása egyre sürgetőbb, ugyanis a támogatások felhasználásának is meg van szabva a határideje.
Miért fontos ez? A stagnáló magyar gazdaság beindításában kulcsfontosságú szerepe lehet az uniós támogatásoknak. A vállalkozásfejlesztést és a munkaerőpiaci aktivitás növelését célzó új programok mellett a költségvetés szempontjából sem közömbös az uniós források rendelkezésre állása.
- A pénz azonban nem azonnal érkezik a magyar gazdaságba, a decemberben felszabadított összegből például 445 millió eurót utalt január elején az Európai Bizottság Magyarországnak. A kormány ráadásul számos fejlesztés költségét megelőlegezte hazai forrásból, ezekkel kapcsolatban mintegy 800 millió euróról szóló számlát küldött az uniónak.
Mi várható? Hasonlóképp juthat a további felszabaduló összegekhez is a magyar kormány, tehát először a saját költségvetéséből kell megelőlegeznie a támogatott programokat, majd a számlák benyújtását követően számíthat az uniós térítés beérkezésére – ez legkésőbb 2030-ig*a helyreállítási alap esetében 2026-ig történhet meg, addig hívhatók le a szóban forgó uniós pénzek.
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
