Harminc éve alapították meg Magyarország egyik legismertebb túrabolt-hálózatát, a nyolc üzlettel rendelkező Mountexet. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, például egyre több termékük készül újrahasznosított anyagból vagy organikus pamutból, a túlfogyasztás és pazarlás elleni fellépésként pedig bezártak tavaly a Black Friday idején.
Ezek mellett tavaly tavasszal egy ruhakereskedőtől szokatlan kísérletbe kezdtek. A budapesti Lehet tér közelében működő üzletük közepén létrehoztak egy javítósarkot, azaz egy ruhajavító részleget. Nadrágokat, pólókat vagy kabátokat foltoznak, szűkítenek, rövidítenek vagy éppen cipzárt cserélnek.
A javításokat egy varrónő végzi, és annyira nagy a kereslet a szolgáltatásra, hogy hamarosan elkezdik keresni a következő varrónőt. „Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok ruhát fognak majd behozni. Az utóbbi évtizedben, ha kiszakadt egy táska, inkább vettek egy újat” – mondta Pokrovenszki Péter, a Mountex kereskedelmi vezetője.
Pokrovenszki az ötlet eredetéről azt mondta, hogy nemcsak a vásárlókon, hanem a beszállítókon is azt érzékelték, hogy javítás helyett inkább leselejtezik a gyártási hibás dolgokat. „Nem foglalkoznak vele, ezért inkább kicserélik, holott meg lehet javítani őket” – mondta.
A javítósarkot ősszel kezdték el hirdetni – főleg saját felületeken, mint a Facebook-oldal, hírlevél vagy a honlap -, és a váratlanul nagy kereslet miatt már a bővítésen gondolkoznak. Céljaik között van, hogy vízhatlan anyagokkal is foglalkozzanak, cipőjavítást is terveznek, és az is felmerült, hogy más üzletekben is létrehozzanak egy ilyen műhelyt.
Svéd repülés és amerikai marhahús
Ahogy korábban többször írtunk róla, a túltermelés és a kényszeres ruhavásárlás hatására a ruhaipar mára az egyik legszennyezőbb szektorrá vált, az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok 8-10 százalékáért felelős. A ruhák életciklusa egyre rövidebb, különösen a gyors gyártásra, olcsó termékekre, magas forgalomra és gyorsan tönkremenő ruhákra épülő fast fashion láncok elterjedése miatt.
A klímaváltozás mérsékléséért egyénileg a fogyasztásunk visszafogásával tehetünk a legtöbbet. Számos jele van annak, hogy ezeknek az egyedi lépéseknek egyre jelentősebb össztársadalmi hatásuk van. Erre példa, hogy Észak-Amerikában visszaszorul a rendkívül nagy kibocsátással járó marhahús-fogyasztás, vagy hogy Svédországban sok százezerrel kevesebben ültek repülőre fenntarthatósági okokból még a járvány előtt.
Ahogy a Mountex példája is mutatja, Magyarországon is érzékelhetővé vált egy olyan társadalmi réteg, amely elkezdett tenni a fogyasztása csökkentéséért. Az általam megkeresett féltucat ruhajavító cég tapasztalatai alapján azonban ezek az emberek legfeljebb az első hírnökei egy tudatosabb társadalomnak, tömeges jelenségről nem lehet beszélni.
Ezt a magyar kiskereskedelem statisztikái is alátámasztják: a fogyasztás mennyisége évi 6-7 százalékkal nőtt az elmúlt években, és még a tavalyi, járvánnyal sújtott évben sem csökkent (legalábbis a legfrissebb, novemberig összesített adatok alapján).
Nagyon pozitív tapasztalatok
A Mountex vevőköréhez alapvetően magasabb keresetűek tartoznak, és a megkeresett ruhajavítók közül is azok voltak leginkább elégedettek a forgalmukkal, amelyek tehetősebb városrészekben működnek. Egyben ezek azok a javítók is, ahol a vevőknél érzékelhető mértékben jelenik meg motivációként a fenntarthatóság.
„Egyre környezettudatosabbak az emberek. Egyre többen vannak, akik áttértek a szövettáskára, nejlonzacskót szinte már használ senki” – érzékeltette ezt egy olyan ruhajavító munkatársa, amely egy II. kerületi sétálóutcában, a Lövőház utcában van.
Hasonlóan jól pörög egy három éve indult ruhajavító Budaörsön, amely az egyik leggazdagabb magyar település. „Nagyon pozitívak a tapasztalataim, az első perctől kezdve volt munkám, és folyamatosan fejlődik az üzlet” – mondta a három éve indított ruhajavító tulajdonosa.
Korábban modellezőként*azaz a divattervezők által megtervezett ruhák prototípusát készítette el dolgozott, és azt követően vágott bele a vállalkozásba, hogy megszűnt a munkahelye. A budaörsi üzlet forgalma évente mintegy harminc százalékkal nő, ami a tulajdonos szerint felülmúlja a várakozásait. Nyáron annyi megrendelése volt, hogy már nem is nagyon bírta.
Ezzel együtt az ügyfelek jellemzően nem elsősorban fenntarthatósági szempontok miatt járnak ruhajavítóba. Az ügyfélkör önmagában nagyon vegyes, bár jobbára hasonlóan tipizálták őket. „Van, aki gyerekkorában megszokta, hogy nem dobják ki a sérült ruhát. Van, aki sportol, sokat mozog, és a szabadidős ruháit hozza be. Meg van a réteg, aki megengedheti, hogy drágább ruhát vegyen, és ők is jönnek” – jellemezte a vásárlókat egy cipész.
Ruhajavító 1954-ben. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
Többen is kiemelték, hogy a javítást jellemzően nem az alacsony jövedelműek veszik igénybe. „Akik hozzám járnak, általában drága ruhákat vásárolnak” – mondta egy budai üzlet munkatársa. Egy cipzárcsere akár 4-6 ezer forintba is kerülhet, az olcsó ruhákat vásárlók emiatt jellemzően inkább új ruhákat vesznek. A cipzárcsere mellett egyébként leginkább farmerek javításával foglalkoznak, valamint az internetes rendelések miatt egyre jellemzőbb az új ruhák igazítása.
Azok a ruhajavítók, akik kevésbé vagyonos városrészekben működnek, egyáltalán nem tapasztalták, hogy a fenntarthatóság megjelenne szempontként a vásárlóknál. „Ilyet egyáltalán nem érzékelek. A valóság az, hogy egyre kevesebben javíttatnak, és egyre többen fordulnak inkább használt és kínai ruha felé” – mondta egy budapesti cipész, aki 1990 óta vállalkozik.
A megkeresett üzletek azonban rajta kívül kifejezetten elégedettek voltak a forgalmukkal, legalábbis a járvány megjelenése előttig. A többségnek ugyanis a koronavírus hatására 20-30 százalékkal visszaesett a bevétele, egy üzletnél pedig 50 százalékos volt ez az arány.
