Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. május 12. 07:23 Élet

Akkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?

Annak érdekében, hogy legyen mit ennünk, döbbenetes mértékben alakítottuk át az egész bolygónkat. Az emlősök 36 százaléka mára emberekből áll, 60 százaléka pedig általunk többnyire nyomorúságos körülmények között tartott háziállatokból. Mindössze négy százalékuk vadon élő állat, és az idő nem nekik dolgozik.

Az emberek élelemmel való ellátásának nemcsak a Föld élővilágának tekintélyes része esett áldozatául, hanem ez az egyik legfontosabb okozója a klímaváltozásnak is. A jelenséget gerjesztő üvegházhatású gázok negyedéért az élelmiszeripar felel. Ebben az erdőirtásoktól kezdve benne van az előállítás, a csomagolás és a szállítás is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmíg agyon van csomagolva minden, aligha szabadulunk a műanyagoktólHiába terjed a fejlett világban a csomagolást mellőző környezettudatos szemlélet, a műanyagoktól mégsem fogunk megszabadulni egyhamar. Túl nagy üzlet van benne ahhoz, hogy csak úgy eltűnjön.

Az kibocsátás mögött leginkább az állattenyészés áll, amely az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szakosodott szervezete (FAO) szerint önmagában 14,5 százalékban felel az üvegházhatású gázok termeléséért (bár van olyan kutató, aki ezt vitatja). Ez annyi, mint amennyi a közlekedésből származik összesen, beleértve a repülést vagy a hajózást is. Egy kilogramm marhahús előállítása például 26,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár. Ez nagyjából egy 100 kilométeres autóútnak felel meg.

 

A közepes jövedelmű országok dinamikus növekedése miatt soha nem volt még akkora az egy főre eső húsfogyasztás a világon, mint most. Ötven év alatt Kínában 15-szörösére nőtt az egy főre jutó húsfogyasztás, és például Indonéziában is a négyszeresére, bár még így sem éri el a világátlag felét. A legtöbb húst azonban továbbra a nyugati világban eszik, ahol viszont stagnál vagy némileg csökkenésnek is indult a fogyasztás*A magyar adatokat azért nem tüntettük fel, mert jelentősen különböznek a FAO és a KSH adatai..

Ebben komoly szerepe van annak, hogy egyre inkább előtérbe kerül a nyugati országokban, hogy a táplálkozási szokásainkkal jelentősen befolyásolhatjuk a klímaváltozás mértékét. A növényi alapú táplálkozás egyre népszerűbb, a vegánizmus Magyarországon is egyre inkább növi ki a hóbortosokból álló szubkultúra stigmáját. Berlinben vegán iskolai menza nyílt, a műhús a nyugati országokban robbanás előtt álló gazdasági ágazatnak tűnik, az írországi iskolákban a tanárok már programszinten biztatják a diákokat, hogy kevesebb húst egyenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzerinted a szintetikus hús vegán? És lehet húsnak nevezni?Amerikában elkezdik a laborban növesztett mesterséges hús szabályozásának kialakítását.

A táplálkozásnak tehát hatalmas szerepe van éghajlatvédelmi szempontból, és a károsanyag-kibocsátás szempontjából óriási különbségek vannak az étkezési szokások között. Az Egyesült Államokban a lakosság legfenntarthatóbban táplálkozó 20 százaléka ötödannyi ételhez köthető károsanyagért felel, mint a lakosság legszennyezőbben étkező 20 százaléka. A New York Times számos hasonló tanulságot foglalt össze, amely ennek a cikknek is az alapját képzi.

Arról konszenzus van a tudományos világban, hogy a húsnak, azon belül is a szarvasmarhának (és a báránynak) van magasan a legnagyobb ökológiai lábnyoma az egy grammnyi fehérjebevitel arányában, míg a növényi alapanyagoknak a legalacsonyabb. A szarvasmarhák az állattenyésztésen belül az összes szennyezés kétharmadáért felelnek.

Egy leegyszerűsítő hasonlattal élve kisebb költsége van a növények megtermelésének és megevésének, mint annak, hogy növényeket termelünk állatoknak, majd az állatokat esszük meg. Ez még nagy vonalakban akkor is igaz, hogy mi nem eszünk meg mindent, amit az állatoknak adunk, és a növények fehérjékben sem annyira gazdagok.

 

A táblázatban szereplő értékekből látszik, hogy ha komoly húsfogyasztók vagyunk, akkor töredékére is csökkenthető a szennyezésünk vegetáriánus vagy ahhoz közeli étrenddel, és a tejtermékek visszaszorításával ez tovább csökkenthető. Fontos, hogy a táblázat csak átlagokat tartalmaz.

Nem mindegy, hogy egy már létező, fejlett technológiával működő telepen él a marha, vagy ha a világ legnagyobb marhaexportőrei közé sorolt Brazíliában vagy Bolíviában az esőerdő letarolásával létrehozott legelőn. Ebből adódóan egy brazil marhától származó károsanyag-kibocsátása akár tízszerese is lehet egy észak-amerikainak. A hatékonyság is fontos szempont: az Egyesült Államokban harmadával csökkent a szarvasmarha-állomány a hetvenes évek óta, mégis több húst állít elő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa te is dilemmáztál már azon, hogy mit dobhatsz a szelektívbe, itt a segítségHova dobjuk az olajos flakont vagy az elviteles kávéspoharat? És a csokis vagy chipszes zacskót? Vége a bizonytalankodásnak szemétválogatás közben!

A szarvasmarhák és a bárányok miatt azért is kerül ilyen jelentős mennyiségű károsanyag a légtérbe, mert a könnyebb emésztés érdekében a szervezetükben élő baktériumok metánt termelnek. A metán pedig nagyobb részben böfögés, kisebb részben szellentés útján kijut a légtérbe. A metán szintén üvegházhatású gáz, bár egy idő után lebomlik.

Ezzel együtt a legtöbb tudós nem állítja azt, hogy mondjunk le teljes egészében a húsevésről. A konszenzus inkább akörül van, hogy a legtöbb húst fogyasztók egyenek kevesebb húst, és azon belül is inkább baromfit. Erre alapoz a meatless monday (húsmentes hétfő) néven futó mozgalom is.

Az állattenyésztésnek pedig az ökoszisztéma szempontjából is van szerepe, mert az emberek által elfogyasztott növényeket esznek meg, a haszonállatok trágyája pedig alapvető összetevő a növénytermesztéshez.

 

A fenti táblázat alapján talán meglepő lehet, hogy a sajtok nagyobb szennyezésért felelhetnek, mint a sertés vagy a csirke. Ez persze nagymértékben függ attól, hogy mennyi tejből készül a sajt. A cheddar vagy a mozzarella már-már a marhahúst közelíti a kibocsátás szempontjából, de általánosságban széles skálán mozognak ezek a termékek (az Index nemrég részletes cikket írt a tejtermékekről).

Ez alapján nem biztos, hogy a vegetáriánus életmód kevésbé káros, mintha tejtermékek helyett például csirkéből ennék többet. A sajtevés csökkentése tehát fajtától függően szintén komolyan csökkentheti a környezet terhelését, de nagy különbség, hogy jellemzően sokkal kevesebb sajtot eszünk, mint húst. Egy magyar átlagban nyolc kilogramm sajtot eszik egy évben, húsból viszont több mint 60 kilogrammot, állítja a KSH.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEljött az idő, hogy pánikba essünk az éghajlatváltozás miattMegjelent egy könyv, ami szerint nagyon racionális rettegni az éghajlati katasztrófa miatt, mert a mi életünket is ketté fogja törni. Nehéz vitatkozni vele.

Ha azt nem nézzük, hogy a túlhalászás, az óceánok teleszemetelése és savasodása miatt a jövőben jelentősen csökkenhet a halállomány, szennyezési szempontból jó választásnak tűnnek a halak is. Az egyre nagyobb arányban akvakultúrákban termelt halak ugyan több károsanyag-kibocsátással járnak, de a lazac például még így is jobb opciónak számít, mint a csirke (ellentétben a rákkal, amely a sertésnél is rosszabb).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEszed a műanyagot, anélkül hogy tudnál rólaA palackozott víztől a csirke zúzáig egész sor ételben találtak már kisméretű műanyagokat.

Persze ez is csak egy átlagot mutat, míg Délkelet-Ázsiában sok esetben a dzsungelek kárára hoznak létre akvakultúrákat, a szigorú környezetvédelmi előírások Norvégiában viszont nagyobb biztonságot jelentenek a környezetnek. A halfarmok elszaporodása viszonylag új jelenség, és egyelőre biztatónak tűnnek ökológiai szempontból a vízi puhatestűek tenyészete, mint a különböző kagylóké.

Ha tehát az étkezésünkért tenni szeretnénk a klímaváltozás ellen, akkor kevesebb szarvasmarhát/vöröshúst és tejterméket együnk. Őket pedig környezeti szempontból leghatékonyabban hüvelyesekkel és magvakkal lehet pótolni, de általánosságban a növénytermelés is alacsony szén-dioxid kibocsátással jár. Szintén fontos szempont, hogy az általunk vásárolt élelmiszer minél kevesebbet utazzon és minél kevésbé legyen becsomagolva (belefuthatunk olyan termékbe, amelynek 42 százaléka csomagolás)

Talán ennél is többet ér viszont, ha megpróbálunk minél kevesebb ételt kidobni. A CNN egyik cikke szerint mindent megtermelt élelmiszer harmada nem kerül fogyasztásra, amely a humanitárius mellett kritikus környezeti szempont is. Ha csak annyi ételt termelnénk meg, amennyit meg is eszünk, az környezeti szempontból azzal lenne egyenlő, ha 500 millió autót kivonnának a forgalomból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, ahol törvény tiltja az élelmiszerpazarlástMagyarországon is hasonló ösztönzőkre lenne szükség, egyelőre visszaesőben van az egyébként sem magas hulladékhasznosítás.

Élet háziállatok klímaváltozás mezőgazdaság műhús táplálkozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 13:26 Élet

Pont olyan láthatatlanul véd a maszkviselés, mint ahogyan a vírus is terjed

Zárt térben nagyon könnyen emelkedni tud a levegőben lévő vírusos cseppek koncentrációja. A maszkviselésnek az a lényege, hogy ezt megakadályozza.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Hajdu Miklós
2020. május 30. 16:31 Élet

Drágulhatnak az italok, mert kevesebb üzemanyag fogy a járvány miatt

Az italgyártók által használt széndioxid jórészt az üzemanyaggyártás melléktermékeként keletkezik, ezért ha nem fogy elég benzin, és nem keletkezik kellő mennyiségű gáz, akkor drágulás lehet a vége.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. június 3. 06:31 Vállalat

Mészáros Lőrinc lehet az ország legnagyobb munkaadója az állam után

A Mészáros-csoport vállalatai összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Ennél több alkalmazottja itthon csak a Magyar Postának van.

Avatar
2020. június 2. 17:35 Vállalat

Nem baj, ha szigorúak a pályázat feltételei

A koronavírus-válság körüli pályázatokban megjelent szempontként, hogy a rossz cégeket nem kell támogatni. Ez nem baj, a szubjektív szempontok viszont rontják a hitelességet.

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.