Texas állam fővárosában, Austinban egy étterem sem dobhatja a szemétbe ezentúl a felesleges élelmiszert, ugyanis egy októberben életbe lépett törvény előírja, hogy vagy komposztálniuk kell a megmaradt ételt, vagy rászorulóknak kell eljuttatniuk. Magyarországon ezzel szemben nem sok intézkedés ösztönzi a társadalmat, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet, ami miatt már az Európai Bizottság is aggódik.
Texas állam 2040-ig teljesen hulladékmentessé szeretne válni. Ennek keretében minden élelmiszeripari vállalkozásnak (beleértve az éttermeket, a boltokat és az élelmiszerfeldolgozó vállalkozásokat is) megoldást kell találnia rá, hogy a szerves hulladéka ne a szeméttelepen végezze. Ehhez a munkavállalókat is kötelezően oktatásban kell részesíteniük arról, hogy hogyan kezeljék a szemetet – írja a Világgazdasági Fórum.
A rendelet nem csak az élelmiszerre vonatkozik, hanem a szennyezett vagy használt kartonpapírra, papírtörölközőre, szalvétákra és virágokra is. Azok, akik nem felelnek meg az előírásnak, 100 és 2000 dollár közötti büntetésben részesülnek. A hatóságok ugyanakkor segítenek is a vállalkozásoknak, hogy megtalálják a legköltséghatékonyabb megoldást a szerves hulladékok megfelelő kezelésére.
A helyi önkormányzat adatai szerint Austinban a szemét és az újrahasznosítható hulladék több mint 85 százaléka kereskedelmi vállalkozásoktól és élelmiszerszolgáltató cégektől származik. A szeméttelepre küldött hulladék 37 százaléka szerves anyag, amit akár el is adományozhattak volna vagy komposztálhatták is volna.
Az Egyesült Államokban összességében az élelmiszerek 40 százaléka a szemétben végzi, miközben több tízmillió embernek nem telik elég élelmiszerre, állítja a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) nevű nemzetközi környezetvédelmi érdekképviseleti csoport.
Az érdekképviselet felhívja a figyelmet, hogy amikor kidobjuk az élelmiszert, akkor nem csak szerves anyagokat juttatunk a szeméttelepekre (ahol azok metánt, egy erős, globális felmelegedést előidéző szennyező anyagot termelnek), de azt a vizet, földet, energiát, pénzt, munkát és több erőforrást is a kukába dobjuk, ami a kidobott élelmiszer termesztéséhez, feldolgozásához, terjesztéséhez és tárolásához felhasználtunk.
Az USA-ban nem Texas az első állam, amely elhatározta, hogy teljesen hulladékmentessé válik. San Francisco és Seattle is hasonló lépéseket tesz, hogy csökkentse az élelmiszerpazarlást.
Elsőként San Francisco fogadott el 2009-ben egy törvényt, amely a vállalkozások és a háztartások számára is kötelezővé teszi a szelektív szemétgyűjtést és a komposztálást. A város mostanra a szeméttelepekre érkező hulladék 80 százalékát újrahasznosítja, ami évente több mint 1,5 millió tonnát nyom.
Magyarországon ugyan az elmúlt évtizedekben csökkent a települési hulladék mennyisége, a szemét többsége még mindig szeméttelepeken landol. A legutolsó, 2015-ös adatok a települési hulladék 32 százalékát hasznosítjuk újra, ami ugyan növekedést jelent a korábbi szintekhez képest, Európától így is le vagyunk maradva. Az európai OECD-országokban átlagosan a települési hulladék 42 százalékát hasznosították újra ugyanebben az évben, többet, mint az USA-ban, ahol ez az arány 35 százalék volt.
Magyarország egyébként vállalta, hogy 2020-ig a háztartási hulladék 50 százalékát újrahasznosítja, azonban az Európai Bizottság nemrég megjelent jelentésében arra figyelmeztet, hogyha a kormány nem vezet be új intézkedéseket, ezt nem fogjuk elérni. Szerintük kevés intézkedés ösztönzi arra a háztartásokat, hogy részt vegyenek a szelektív hulladékgyűjtésben, valamint nem megfelelőek az ágazat jelentős javulását segítő gazdasági eszközök sem.
Nem az előrelépés irányába mutat az sem, hogy egyre több önkormányzat szünteti meg a szelektív gyűjtőszigeteket, amit azzal indokolnak, hogy azokat a lakosság nem megfelelően használja.
