Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. március 15. 07:29 Élet

Ha te is dilemmáztál már azon, hogy mit dobhatsz a szelektívbe, itt a segítség

Az életemben különös szimbolikája van az ablakos borítéknak. Ez az a jellemzően bankok vagy közművek által használt boríték, amelynek az átlátszó részén keresztül láthatóak a címzett adatai. Amellett, hogy pár nappal ezelőttig nem tudtam, hogy ablakos borítéknak hívják, hosszú évek óta visszatérő dilemmát okozott, hogy hova dobjam ki.

Ha az ember szelektíven gyűjti a hulladékát, napi rendszerességgel találkozhat olyan esetekkel, amelyek nem annyira egyértelműek, mint a PET-palack vagy az újságpapír. Ilyen lehet az ablakos boríték mellett az olajos flakon vagy az elviteles kávéspohár. A Humusz Szövetség alelnöke, Merza Péter segítségével próbáltunk összegyűjteni néhány gyakori, de talán kevésbé könnyen tipizálható hulladékot, hogy megmutassuk, mi a teendő velük, illetve azt is, hogy egyáltalán milyen elvek mentén érdemes gondolkodni, ha bizonytalanok vagyunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszabadulhatunk a szemetünk harmadától egy Budapesten megbújó zöld szigetenA Humusz Szövetség központja egy magasházakkal körbevett zöld udvar Budán. A helyet bárki használhatja, és konyhai zöldhulladékát is tudja hasznosítani.

Merza Péter szerint fontos egyértelművé tenni, hogy bármilyen lelkiismeretesen is gyűjtjük szelektíven a szemetünket, előrébb való a megelőzés és az újrahasználat. Ezzel együtt az újrahasznosítás terén is bőven van tér fejlődésre: a szelektíven gyűjthető szemét 20 százalékát gyűjtik be valóban szelektíven Magyarországon, de a maradék háztartási hulladék harmadát is lehetne így gyűjteni. Azt viszont lehetetlen nyomon követni, hogy a begyűjtött mennyiség mekkora része hasznosul ténylegesen újra. Az egész világra vonatkozó becslés szerint az összes hulladék nagyjából 20 százaléka.

Ha tehát bizonytalanok vagyunk, hogy hova dobjuk ki a szemetünket, akkor az alábbi alapelvek mentén érdemes elindulni:

  • Minden hulladékszolgáltató máshogy gyűjti a szemetet, ezért érdemes először ránézni a honlapjukra vagy magukra a kukáikra. Budapesten az átlátható, közepesen informatív honlappal rendelkező FKF Zrt. a szolgáltató. 
  • Törekedjünk arra, hogy a leginkább szétválogatva és tisztítva dobjuk ki a szelektíven gyűjthető szemetünket. A tisztításnak az a célja, hogy ne büdösödjön a hulladék és csökkentsük a fertőzésveszélyt. Bőven elég, ha a mosogatóvízben öblítünk ki például egy tejfölös poharat, hogy vizet se fogyasszunk fölöslegesen. Összetett hulladékot (mint a bútor vagy a kazetta) pedig nem tudnak szelektíven feldogozni.
  • Magyarországon a szelektív hulladékot legtöbbször kézzel válogatják át, így van korrigálási lehetőség, de nyilván érdemes szem előtt tartani, hogy a nem megfelelő előválogatással terheljük a rendszert. Igyekezzünk körültekintőnek lenni, és bizonytalan helyzetben csak akkor dobjuk szelektívbe a szemetünket, ha minden lehetőséget kimerítettünk az adott hulladék meghatározására.
  • A talán legnehezebb feladatot jelentő műanyagoknál nézzük meg, hogy miből készültek.

Az utolsó pont bővebb kifejtést igényel. A műanyag hulladék szelektálása egyáltalán nem magától értetődő, mivel sok fajtája van, és egyáltalán nem biztos, hogy például két, látszólag ugyanolyan joghurtos pohár közül mindkettő újrahasznosítható. Ha viszont memorizálunk három számot és rászánunk néhány másodpercet, akkor nem hibázhatunk. A kidobandó műanyag döntő többségében csomagolás (ásványvizes palacktól az elviteles dobozig). Elvileg minden műanyagon szerepelnie kell egy számnak 1-től 7-ig egy háromszög közepén:

A Humusz Szövetség tájékoztatója. Zölddel az újrahasznosítható műanyagok.

Ezek azt jelzik, hogy pontosan milyen műanyagból készült a termék. Kevés gyakorlás után pár másodperc alatt meg lehet találni ezeket a csomagolásokon. A poharaknál/flaskáknál leginkább az aljukon van, a műanyag csomagoláson sokszor a vonalkód környékén. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat. Ezeket tehát nem szabad a műanyag hulladék közé dobni, bár közülük is van olyan, amit például hulladékszigeten átvesznek (a műanyagokról többet innen vagy innen lehet megtudni, esetleg ebből az angol nyelvű videóból).

Ezeket a számokat általában pár másodperces ráfordítással meg lehet találni a csomagolásukon, bár hiába előírás, nem minden terméken tüntetik fel. A számokból való kiindulás nagyban megkönnyíti a dolgunkat a szelektálásnál, mert két, látszólag ugyanolyan tejfölös pohár közül van, hogy csak az egyik újrahasznosítható. Így aki elkötelezett, már a vásárláskor is választhat az alapján, hogy melyik termék csomagolása újrahasznosítható. Egyben az olyan termékeket is érdemes így kiszűrni, amelynél nincs feltüntetve a műanyag csomagolás alapanyaga (persze a leginkább környezetbarát megoldás, ha saját üvegünkbe, kimérve vásárolunk).

A kiindulási alapok után nézzünk néhány hétköznapi, de talán nem minden számára egyértelmű példát.

Ablakos levél – operáljuk le a celofánt a papírról, és dobjuk a vegyes hulladék közé, a maradék papírt meg értelemszerűen a papír szemetesbe.

Chipses zacskók, snackek csomagolása – az ilyen típusú csomagolás legfrappánsabb leírása, hogy “csillogós, csörög-zörög, belülről fémes”. Ezeket tehát nem amiatt kell a kommunális hulladékba dobni, mert nehezebben tisztíthatóak vagy zsírosak, hanem mert nem pusztán műanyagok, van bennük alumínium fólia is. Ezeknél a zacskóknál gyakori, hogy 4-es szám szerepel a csomagolásukon, ami alapján újrahasznosíthatóak, de Merza Péter szerint ezek fémgőzölt műanyagok, nem szabad hinni a feliratnak. Van azért olyan chipszes zacskó, amely tisztán műanyagból készül (jellemzően ezek nem csillogóak).

Csoki csomagolása – a köznyelvben csokipapírként él a csokik jellemzően ma már nem papírból készült csomagolása. Mivel nagyon sokféle csomagolás van, nehezen lehet általánosítani, érdemes megnézni a csomagolásukat.

Folpack és alufólia – a szupermarketekben szintén egyre gyakrabban használt csomagolóanyag a folpack. A folpackot nem lehet szelektívbe dobni, az alulfóliát viszont újrahasznosítható, így célszerű a fémek közé dobni.

Habtálca és hungarocell – sem az elviteles ételek, sem a háztartási gépek legtipikusabb csomagolási anyaga nem újrahasznosítható. A hungarocellt egyes hulladékudvarokban átveszik, ennek lehetőségéről ők tudnak felvilágosítást adni.

Italos karton – ezek jellemzően műanyagot, fémet és papírt is tartalmaznak. Bizonyos részüket újra tudják hasznosítani, viszont szolgáltatótól függ, hogy milyen hulladékként kezeljük. Budapesten a papírszemétbe kell dobni, és a kupakját is rajta lehet hagyni. Kidobás előtt öblítsük ki őket.

Joghurtos/tejfölös poharak és fedőjük – ahogy írtam, itt érdemes ellenőrizni, hogy a poharak pontosan milyen műanyagból készültek. A fedőjük jellemzően alumíniumból készül, így az mehet az alumínium szemétbe.

Kartondoboz – mivel a ragasztószalag nem újrahasznosítható, ezért akkor teszünk jót, ha leszedjük a kartonról, mielőtt kidobjuk a karton a papír hulladék közé.

Kávéspohár (elviteles) – jellemzően az terjedt el, ami papírnak tűnik, de ezekben vékony műanyagréteg is van, hogy bírják a hőt. Világszinten fejenként évi 70 ilyen elviteles kávéspoharat poharat pazarolunk el egy használat után, így akit ez rosszul érint, érdemes lenne saját pohárra/termoszra váltania, ha ne szeretné helyben meginni a kávéját. Habszerű anyagból is készülnek kávéspoharak, azok sem újrahasznosíthatóak.

Műanyag zacskó – ha szupermarketben vásárolunk és nem hozzuk magunkkal a saját tárolóinkat, akkor a zöldség-gyümölcs szekciónál vagy a pékáruknál elég sok ilyen átlátszó műanyag zacskót használhatunk. Ezeket ki lehet dobni a szelektívbe, de nyilván gondosabban járunk el, ha saját textilzsákjainkat használjuk. A tisztálkodószerek műanyag csomagolása (zsebkendő, WC-papír, pelenka) sok esetben újrahasznosíthatóak, érdemes nézni a csomagolásukat.  

Olajos flakon – ez kivételt képez a tisztítás alól. Mivel nagyobb kárt okoznánk, ha a lefolyóba kerül az olaj, mivel még a szennyvíztisztítás ellenére is nagyon sok vizet tud szennyezni. Így öblítés nélkül dobhatjuk a műanyagok közé, csak figyeljünk arra, hogy a kupak legyen rászorítva, hogy ne szennyezze be a többi hulladékot. A használt olajat pedig érdemes külön gyűjteni és elvinni egy hulladékgyűjtőbe.

PET-palack és felirata – a PET-palack talán mindenkinek egyértelmű, hogy dobható a műanyag szelektívbe, és elvileg a palackokon szereplő feliratnak, címkének is ugyanabból az anyagból kell készülnie, mint a palacknak, így mehetnek együtt a szelektívbe.

Zöldséges/gyümölcsös háló – a nagy boltláncoknál egyre gyakoribb, hogy a krumplit, a hagymát és más zöldségeket ilyen műanyag hálóban lehet kapni. Benyomásaim szerint ezeken nincs feltüntetve, hogy milyen műanyagból készültek, de Merza Péter szerint ezeket nem hasznosítják újra, így a kommunális szemétbe kell dobni őket.

Zsíros/olajos papír – legegyértelműbb esete a pizzás doboz. Az olajos/zsíros részeket nem lehet újrahasznosítani, így úgy lehet optimalizálni, ha kivágjuk a szennyezett részt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova kerül az a közel fél tonna szemét, amit évente kihajít egy átlagos budapesti?Szeméttel fűtünk, szeméttel töltjük a laptopunkat, és szeméttel dolgozik a cementgyár is. Sokat javult a szelektív szemétgyűjtés, de akár négyszer annyit is újra lehetne hasznosítani, mint most.

Élet hulladék hulladékkezelés Humusz Szövetség környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. március 22. 11:48 Élet, Világ

Roncsnak beszámított német autókat sóznak rá a figyelmetlen kelet-európai vevőkre

Szinte már vártuk ezt a trükköt, sajnos annyira logikus és életszerű.

Avatar
2019. március 21. 17:09 Élet

Miért nem érdekel minket, hogy mi lesz az adományainkkal?

Ha úgy vesszük, az adakozás is önérdek. És ez sok mindent megmagyaráz abból, hogy miért nem követjük annyira az adományaink sorsát.

Torontáli Zoltán
2019. március 21. 06:54 Élet

Hadat üzent a kormány a táplálkozási divatnak

A sertéspestis miatt egy csomó hús maradt a nyakunkon, és folyamatosan jön be az olcsó import is. A kormány megetetné velünk a felesleget.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. március 24. 13:15 Adat

Miért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?

Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Kasnyik Márton
2019. március 23. 07:50 Podcast

Móricz Dániel: Pontosan annyit takarított meg Magyarország, mint amennyi uniós pénz bejött

Nem használta ki az ország a békeidőket, a költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank is gázt ad, amikor éppen jól mennek a dolgok. Ennek megvannak a kockázatai a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője szerint.

Jandó Zoltán
2019. március 22. 06:51 Közélet

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.