Hírlevél feliratkozás
2019. január 1. 15:50 Élet

Hova kerül az a közel fél tonna szemét, amit évente kihajít egy átlagos budapesti?

Mi történik azzal a rengeteg szeméttel, amit kidobnak a budapestiek? A kérdés megválaszolásához a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) hulladékkezelési igazgatóját, Sámson Lászlót és a hulladékhasznosítási osztály vezetőjét, Palásti Lászlót hívtuk segítségül. Kiderült, hogy a legnagyobb részben áram és távhő lesz a hulladékból, a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított szemét aránya pedig ugyan nő, de azért bőven lenne tennivaló.

Budapesten évente 800 ezer tonna hulladék jön létre. Azaz egy lakosra napi több mint egy kilogramm, évi 444 kilogramm szemét jut. Ez egyébként az uniós átlag alatt van, ami 480 kilogramm volt fejenként 2016-ban, de így sem kevés. A szemét legnagyobb része, 90 százaléka a zöld vagy szürke kukákban gyűjtött normál szemét, ami megy egyenesen az égetőbe vagy a lerakóba.

A rákospalotai hulladékhasznosító műben, azaz a szemétégetőben a budapesti települési hulladék 60-65 százalékát alakítják át hő-, illetve villamosenergiává. Ezzel fedezik közel minden tizedik budapesti, 140 ezer ember évi villamosenergia-szükségletét és 15 ezer lakás távhőigényét. Ebből nem is kevés, évi mintegy 2,3 milliárd forint bevétele származik az FKF-nek. Pedig a második legolcsóbb szolgáltatónak számítanak a piacon a gigajoule-onként 1133 forintos díjjal, míg az áramot 12 forint körüli összegért adják el kilowattóránként.

A fennmaradó mintegy 40 százalék megy a pusztazámori lerakóba. Bizonyos szempontból itt is hasznosul, a szemétből felszabaduló metángázból villamosenergiát nyernek ki. Itt előállítanak egy RDF (Refuse-derived Fuel) nevű másodlagos, alternatív fűtőanyagot is, ami még mindig hulladéknak számít. Alapvetően összepréselt szilárd hulladéktömböket kell elképzelni, amely főleg műanyag fóliákból és zsákokból, papírokból és textilekből áll.

A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakója. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Bár nem veszélyes az RDF, ennek ellenére nincs rá nagy kereslet, így nehéz eladni, legfeljebb jó pénzért hajlandóak elégetni a cementgyárak vagy az erőművek. Magyarországon például a mátrai lignit tüzelésű erőműben tudnak felhasználni 1-2 százaléknyit az alap fűtőanyag mellé. De Szlovénia is úgy ér el kiugróan alacsony, tíz százalék körüli hulladéklerakási arányt, mert nagy mennyiségű RDF-et visz ki az országból, és fizet óriási összegeket a megsemmisítéséért.

Minek egyáltalán begyűjteni a szemetet külön autókkal, számos helyre utaztatni, nagy munkaigénnyel megfelelő tisztaságúra szétválogatni, majd egy másik helyen további hő-és elektromos energia befektetésével granulátumot készíteni belőle, hogy aztán abból újra PET palack legyen egy újabb város gyárában

– ha egyszerűen el is lehet égetni, amiből energia lesz? – tette fel a kérdést az ördög ügyvédjének szerepében Sámson László FKF-hulladékkezelési igazgató. Palásti László hulladékhaszonsítási osztályvezető szerint viszont gondolni kell a jövőre is, hiszen nem biztos, hogy mindig lesz annyi olaj, amiből műanyagot tudnak előállítani, ahogy az sem, hogy már most annyira gazdagok vagyunk, hogy „ki tudjuk dobni a szemetet”. A már elégetett hulladék ugyanis megszűnik létezni, és kikerül a körforgásból, pedig akár nyersanyagként szolgálhatott volna egy termék előállításához.

 

A budapesti települési szemét tíz százalékát gyűjtik szelektíven, és ennek is csak egy része hasznosítható újra. Ez egyébként nem egy rossz arány, hiszen húsz éve még nem létezett szelektív gyűjtés, a házhoz menő szolgáltatást pedig négy éve indították el a fővárosban.

A szelektív hulladék mennyisége azóta nőtt, minősége, azaz tisztasága azonban nem javult. Pedig ha mindenki mindent a helyére dobna a szelektív kukákban, a fővárosi szemét 30-40 százaléka is hasznosítható lenne Palásti László szerint. Azonban ez közel sincs így, hiszen elég némi pörköltmaradék, és kis túlzással máris mehet a levesbe a kék színű papírgyűjtő kuka egész gondosan válogatott tartalma. A tejfölös dobozokat és lekváros üvegeket azonban nem kell foltmentesre tisztítani, elég csak – lehetőleg használt vízben – elöblíteni.

Az évi mintegy 80 ezer tonna szelektíven gyűjtött szemétből 25 ezer tonna a zöldhulladék, mint a lomb, amit komposztálnak, tehát például virágföldként folytathatja útját a körforgásban. A színes kukás műanyag-fém-papír-üveg hulladék évi 55 ezer tonnát tesz ki – ennek mintegy 70-80 százalékát tudják hasznosítani anyagában az utánválogatást követően a hulladékhasznosítási osztályvezető szerint, a többi része túl szennyezett.

Palásti László jelezte, a szelektív gyűjtés az FKF által egy kötelezően nyújtott, ingyenes lakossági szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy pénzügyileg egyáltalán nem éri meg nekik. A szemétdíjat a hagyományos hulladékszállításért fizeti a lakosság, ráadásul már nem is az FKF-nek, hanem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelési Zrt-nek, vagyis a kukaholdingnak. A kerületek között egyébként nincs különbség, szennyezett szelektív hulladékot gyűjtenek be a II. és a VIII. kerületből is – a villanegyedben is van, aki nem törődik azzal, hogy hova dobja a szemetét és a lakótelepeken is sokan gyűjtenek szelektíven.

Nincs könnyű dolga tehát az FKF-nek a szelektív gyűjtéssel. De ez nem szegje senki kedvét, a szelektíven gyűjtött hulladékot mindenképpen tovább válogatják, tehát ha valaki veszi a fáradságot otthon a különböző fajtájú hulladékok szétválasztására, akkor azoknak a munkáját könnyíti meg, akik a válogatósorokon további alkategóriákba szortírozzák szét a szemetet. Hogy aztán az irodai papírként, gépalkatrészként, kertibútorként vagy újabb PET-palackként születhessen újjá.

A jövőben még fontosabb lesz javítani a hulladékkezelési rendszeren. Évtizedeken át ugyanis Kína fogadta be a fejlett országok hulladékot, most viszont szigorítottak a szabályokon. Egy rendelet szerint 2018 januárjától ugyanis már csak további előkezelést nem igénylő, magas tisztaságú szelektív hulladékot engednek be az ázsiai országba, ami csak drága élőmunkával állítható elő. Gépekkel, automatizált megoldásokkal jelenleg csak 80-85 százalékos tisztaságig lehet eljutni. Európának tehát meg kell teremtenie a szemétfeldolgozó-hasznosító kapacitásokat, amelyeket Kína az utóbbi évtizedekben átvett tőle.

Élet fkf hulladék hulladékgazdálkodás szemét szemétszállítás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. január 17. 17:45 Élet, Világ

A Gillette keményen nekiment a szexizmusnak, de ezzel Magyarországon nem fogunk találkozni

Valószínűleg nem fut majd a magyar médiában az a reklám, amely az angolszász világban nagy botrányt robbantott ki a férfias viselkedés újraértelmezésével.

Torontáli Zoltán
2019. január 17. 06:49 Élet

Elég olcsó lett a DNS-teszt ahhoz, hogy családokat szakítson szét, vagy hozzon össze

Könnyen borulhat minden, ha tömegesen elkezdik az emberek elvégezni a legegyszerűbb teszteket.

Váczi István
2019. január 14. 12:19 Élet

Miért nem kapták meg a rászoruló gyerekek a több tonna hamis legót?

Sokan a hamisítványnak is örülnének, de nem lehet garantálni, hogy a játék biztonságos, ezért a darálógépben végezték az építőkockák.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. január 16. 18:01 Világ

Miért bénították le a saját országukat a brit és az amerikai politikusok?

Senki ne lepődjön meg, hogy a fejlett országok lakóinak egy része olyan politikusokat támogat, akik a politikai intézményrendszer ledózerolásán dolgoznak.

Wiedemann Tamás
2019. január 16. 13:02 Világ

Befékezett a német gazdaság, és ezt mi is meg fogjuk érezni

Véget ér a robosztus gazdasági növekedés időszaka, a következő években az egy százalék feletti bővülésnek is örülni fognak a német cégek.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2019. január 15. 06:53 Adat

Olyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnád

Hiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.