Az Egyesült Államok képviselőháza javaslatot tett a szövetségi agrárügynökségnek, hogy kezdjen el dolgozni a mesterségesen előállított hústermékek szabályozásán, többek között a termékek elnevezésének szabályain is.
A laborban kikísérletezett, állatot még hírből sem ismerő műhús fejlesztése a jelek szerint elkerülhetetlenül tör előre, ha pedig bekerül a boltokba, akkor súlyos piaci és etikai kérdéseket fog felvetni. Ennek szeretne elébe menni az amerikai szabályozás.
Az állattartók érdekvédelmi szervezetei érthető okokból nagyon erősen lobbiznak azért, hogy a szintetikus termékeket egyáltalán ne lehessen húsnak nevezni, semmilyen körülmények között. A műhús*Angolul néha “cultured meat”-ként, azaz “tenyésztett húsként” hivatkoznak a műhúsra. gyártási technológiája elég gyorsan fejlődik, és fajlagosan egyre olcsóbbá válik, amit természetesen az is segít, hogy az álattartás teljes költségét meg lehet vele spórolni, és a helyigénye is sokkal kisebb. Az igazi álattartók ezért jogosan félhetnek attól, hogy ha a vásárlók számára nem tesznek egyértelmű különbséget a szintetikus és a hagyományos változatok között, akkor hosszú távon piacot vesztenek.
A Verge ezzel kapcsolatban azt fejtegeti, hogy tudományos alapokról nézve a műhúst mégiscsak húsnak kellene nevezni, és hivatalosan is. A szintetikus hús gyártásának kiindulópontja ugyanis állati őssejt, amelyet magzati korban levett vérből készített szérummal kell táplálni.
Ezek alapján jó kérdés lesz, hogy a különböző vegetáriánus diéták követői minek fogják tekinteni a szintetikus húst, hiszen ha akarod, akkor van benne állati eredetű összetevő, ám maga a kifejlett állat sosem létezett, így például nem is kellett vágóhídra vinni.
A szintetikus hús támogatói pont azzal érvelnek, hogy rengeteg állatot mentenek meg a mészárlástól, mellesleg pedig sokkal kisebb energiabefektetéssel állítanak elő húst, vagyis környezettudatosabbak. És ha ez még nem lenne elég: a laborokban előállított termék közvetlen metán kibocsátása szinte nulla, miközben az állattartás küldi a levegőbe ennek az üvegházhatású gáznak a 16 százalékát.
Az, hogy az agrárhivatal, és nem az Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség kezdhet el gondolkodni a szabályozáson, arra utal, hogy az állattartó lobbinak sikerült nagyobb erőket felvonultatnia Washingtonban, ez a szervezet ugyanis hajlamosabb lehet az ő igazukat képviselni.
A szabályozás kérdése akkor lesz igazán érdekes, ha a műhús összetétele meg fogja közelíteni az igaziét. Jelenleg ez még nincs így, de ha bekövetkezik, akkor nehéz lesz az eltérő elnevezés mellett érvelni. Ha például most sikerül kiharcolni, hogy a műhúst a termékek csomagolásán mondjuk állati sejtszövetnek kelljen nevezni, akkor az nem fogja figyelembe venni azt a tényt, hogy az igazi hús is állati sejtszövet.
A nagyipari műhúsgyártástól egyébként még viszonylag messze vagyunk, de a kérdést mihamarabb rendezni kell, mert például az egyik fejlesztőcég nemrég jelentette be, hogy az év végén bizonyos amerikai éttermeknek elkezdi a szállítást.
