Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. december 28. 15:26 Élet

Az ember annyira leuralta az emlősöket, hogy a biomasszájuk 96 százaléka tőlünk függ

Az év egyik legérdekesebb tanulmánya az amerikai tudományos akadémia folyóiratában jelent meg (PNAS), és azt próbálta felmérni, hogy a Föld élővilágának különböző osztályai biomasszában kifejezve hogyan arányulnak egymáshoz.

A tanulmány talán legérdekesebb megállapítása, hogy az emberiség milyen mértékben dominálja az állatvilág emlős osztályát. Az emlősök 36 százalékban emberekből, és 60 százalékban az emberek fogságában élő állatokból állnak, mindössze 4 százalékuk maradt vadon élő állat.

Az emberiségnek tehát alig százezer év alatt sikerült szinte totális dominanciára szert tennie, és a vadállatokat a létezés perifériájára szorítania. Százezer éve ugyanis a kutatók becslése szerint az volt a felállás, hogy 4 egységnyi emlős vadállat élt (ennek a fele a tengerben, a fele a szárazföldön). Mára az emlősök biomasszája 16,7 egységre nőtt, de ezen belül a vadállatok már csak 0,7 egységet képviselnek, miközben az emberek 6, a haszonállatok pedig 10 egységet. Az emberi biomassza ráadásul valójában csak az ipari forradalom óta, az utóbbi két-háromszáz évben lőtt ki igazán. Az ember szolgálatában álló haszonállatok biomasszája pedig most már nagyobb, mint a legutóbbi, pleisztocén végi kihalási esemény előtti időkben élő óriásemlősök (mamutok, bölények, óriáslajhárok stb.) becsült biomasszája.

A mostani állapot szerint így néz ki bioszféra súlybeli eloszlása:

De azért fontos látni a méreteket: gigatonna szénben kifejezve a teljes földi bioszféra 550 egység, amiből mindössze 0,06 gigatonna szén alkotja az embereket. Ez eltörpül az állatvilágon belül

  • az ízeltlábúak 1 gigatonnájához,
  • a halak 0,7 gigatonnájához,
  • vagy a puhatestűek, illetve a gyűrűsférgek 0,2 gigatonna szénjéhez képest is. (Érdekes módon a nem az állatvilágba tartozó vírusok is éppen ennyit nyomnak.)

Viszont a csalánozók 0,1 gigatonna szént kitevő biomasszája elérhető távolságban van, a fonalférgeket (0,02 gigatonna szén) és a vadon élő madarakat (0,002 gigatonna szén) pedig már magabiztosan előzzük. És ami különösen meglepő: hüllőből és kétéltűből annyira kevés van, hogy a tanulmány szerzői szerint elhanyagolható a súlyuk.

De persze a növények (450 gigatonna szén), a gombák (12 gigatonna szén), a baktériumok és ősbaktériumok (70, illetve 7 gigantona szén), valamint az egyszerű eukarióták (4 gigatonna szén) mind sokszorosan meghaladják az egész állatvilág tömegét.

Igaz, az emberi civilizáció a bioszféra egészében is nagy változásokat okozott. Százezer évvel ezelőtt kétszer annyi hal és kétszer annyi növény élt a kutatók szerint, mint most. Ez a növények aránya miatt azt jelenti, hogy a bioszféra jelentősen zsugorodott az ember felemelkedésével párhuzamosan.

A kutatók egyébként részletesen bemutatják a számításuk megalapozottságát (pdf) és magukat a számításokat is közzétették.

Az összesítés szerint ma a tengerekben csak 6 gigatonna szént tesz ki az élővilág súlya, de az algák révén az egyszerű eukarióták és a halak miatt az állatok súlyának többsége is itt él.

A felszíni élővilág azért fontos különösen, mert a termelők (tehát a szerves és szervetlen anyagokból illetve energiaforrásokból táplálékot létrehozó növények) itt élnek. A tengerekben a fogyasztók vannak óriási többségben, tehát gyakorlatilag fordított a táplálékpiramis. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy a tengeri termelők életciklusa jóval rövidebb (akár csak néhány napos), mint például az évekig is elélő fogyasztó halaké.

Élet biomassza bioszféra élővilág emberiség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Hobot Péter
2021. november 27. 16:07 Adat, Élet

Néhány ábra arról, hogy oltások nélkül sokkal nagyobb bajban lennénk

Sokan nem tartják elég hatékonynak a vakcinákat, pedig a járványadatokból kiderül, hogy az oltásoknak köszönhetően sokkal jobb helyzetben van a társadalom, mint a harmadik hullám idején.

Váczi István
2021. november 26. 16:11 Élet

Minőségi Újságírásért Díjat nyert a G7 újságírója

Megosztva Torontáli Zoltán kollégánknak ítélte az októberi Minőségi Újságírás Díjat a Főszerkesztők Fóruma. Ahogy a zsűri írta, rendszeresen készített fogyasztóikosár-elemzéseire alapozva őt érte a legfelkészültebben az infláció felpörgése, és így a legértőbb cikkek a témában neki köszönhetőek.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.

Stubnya Bence
2021. november 27. 07:21 Podcast

„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét” – már több mint egy éve tart a globális konténerkáosz

G7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.